A rovat kizárólagos támogatója

Napi legalább 8-10 órát töltünk a lakásunkban, és sokszor ide menekülünk a légszennyezés elől is. De arra nem gondolunk, ha elhanyagoljuk a lakás szellőzését, bent rosszabb minőségű levegőnk lesz, mint akár odakint. Nem csak a pormacska, de a házi cicák vére is tele van a lakásunkban lévő vegyszerekkel.

A belső (épületekben, házakban lévő) levegőminőség kérdését senki sem veszi igazán komolyan: régen is volt levegőnk, most is van, és különben is szigetelünk, nyílászárót korszerűsítünk. Pedig sajnos nem ez a helyzet. 20-30 éve az autóforgalom csak a mai töredéke volt és kevesebb volt a városlakó is. Azaz a külső levegőminőség a városokban folyamatosan, mára drasztikusan romlott (szmog), azaz a hagyományos „ablaknyitásos” szellőztetéssel sokszor inkább kárt okozunk, mint használunk. Másfelől az elmúlt évtized rosszul értelmezett energiaracionalizálási törekvései miatt sok helyen lecserélték a nyílászárókat fokozott légzárásúra, és ezzel mintegy légmentesen leszigetelték (levákuumozták) a lakótereket.

Nincs szellőzés (legfeljebb ablaknyitással, ami energiapazarló, másrészt azzal beengedjük a kinti szennyezett levegőt és hidegben még csak meg sem csináljuk), így a zárt helységekben feléljük az oxigént, feldúsul a széndioxid (CO2), ami fejfájáshoz, egészségkárosodáshoz, romló teljesítményhez vezet. E hatás pontos megismeréséhez – és bemutatásához – műszerrel megmérték egy modern nyílászárókkal felszerelt hálószoba éjszakai CO2 koncentrációját (a légkör CO2-tartalma kb. 400 ppm-re tehető, ez látható a grafikonok kiindulási értékeként is). Jól látható, hogy egy hermetikusan zárt szobában, ha minden nyílászáró csukva van, akkor a szoba CO2 tartalma a kiindulási érték 6-8 szorosára nőhet reggelre, miközben az 1000 ppm felett már nem számít jónak, „fogyaszthatónak” a levegő! A szellőzés jelentőségét mutatja, hogy már egy bukóra nyitott ablak is megfelezheti ezt növekedést. Ha elhanyagoljuk a lakás szellőzését, akkor otthon nem jobb lesz a levegő, mint az utcán, hanem rosszabb.

 

Magyarázat az ábrához: • narancssárga vonal: 2 felnőtt, minden nyílászáró csukva • sárga vonal: 2 felnőtt, ablak bukóra nyitva • barna vonal: 2 felnőtt, beltéri ajtó nyitva • kék vonal: 1 felnőtt, minden nyílászáró csukva • szürke vonal: 2 felnőtt, ablak teljesen kitárva

Az okok egyszerűek csak kevéssé közismertek: behordjuk például az utcai szennyeződéseket a ruháinkon, cipőinken, illetve maga a textília (pl. ruházat, szőnyeg, kárpit) egy rendkívül szennyező anyag, láthatatlan porral látja el az épületek belsejét.

A szellőzésre, levegőcserére tehát egészségügyi szempontból feltétlenül szükség van, de milyen lehetőségeink vannak?

• Szellőztetés: a legegyszerűbb, egyben a leginkább energiapazarló és egészségkárosító megoldás.
• Légbevezető: ez az egyik legolcsóbb, egyben legkevésbé kielégítő és esztétikus megoldás; emellett nem is komfortos és nagy hőveszteséget eredményez a hidegebb napokon.
• Nem hővisszanyerős gépi szellőztetés: közepes árkategóriájú megoldás, azonban meleg itt sem marad meg a helyiségben – viszont a levegőt megfelelő minőségen tartja.
• Hővisszanyerős gépi szellőztetés: ez egy helyiségre vonatkozik, de lehet központi is. Az ár ebben az esetben a legmagasabb, cserébe magas komforttal bír és energiatakarékos, tehát hosszú távon megtérül környezetünk és pénztárcánk szempontjából is.

Az idei év elején napokon át vezető hír volt a szmogriadó, amit a légszennyező anyagok magas értékei miatt a fővárosban és több más magyar városban is ki kellett hirdetni. A közterületeken tehát az állam figyel, és kvázi beleszól abba, hogy milyen legyen a levegő minősége – erre találták ki a szmogriadót. Arra viszont senki más nem figyel, hogy saját otthonunkban milyen a levegő minősége, és mit teszünk, vagy éppen nem teszünk ez ügyben. A probléma pontos felméréshez és bemutatása érdekében ez esetben is pontos műszeres mérés történt a fővárosi agglomerációban, Rádon (Rád község Pest megyében, a Váci járásban található). Az adatok a legutóbbi szmogos időjárás utolsó napján (2017. január 30.) készült felmérés összegzései.

A mérés során a szmogriadók legkritikusabb paraméterét az átlagos szálló por koncentrációt vizsgálták a szabadban, és egy lakásban csukott nyílászárók, nyitott nyílászárók és bekapcsolt szellőztető rendszer mellett. A hivatalos adatok alapján a kisméretű részecske szennyezés (szálló por) riasztási küszöbértéke 100 (µg/m3). Rádon aznap szabadtéren bőven 300 fölött volt ez az érték. A hagyományos szellőztetés (ablaknyitás) során a lakásban mérhető érték 135-re ugrott, azaz a szelőztetés után a lakásban bent is magasabb volt a szálló por koncentráció, mint a szmogriadó küszöbértéke! Azonban a gépi szellőztetés bekapcsolás után ez az érték normálisra (80) csökkent, és e tartományban maradt hosszabb távon is, azaz a gépi szellőztetés (és szűrés) a szennyező anyagok mértékét gyorsan a felére, harmadára tudja csökkenteni. Magyarországon az újonnan épülő családi házaknál az esetek több mint felében már a tervezés során felmerül a szellőztetés témája, azonban a kivitelezésre sokszor már nem kerül sor.

A szabályozás azonban változik, 2019-től minden új építésű középületben, 2021-től pedig már minden épületben – tehát a családi házaknál is – kötelező lesz a gépi, hővisszanyerős szellőztetés beépítése.  

Nem csak a pormacska, de a házi cicák vére is tele van a lakásunkban lévő vegyszerekkel   

Sajnos ismert, hogy lakásunk pora tele van káros vegyi anyagokkal, melyek forrása a hétköznapi tárgyaink, műszaki cikkek, bútorok, szőnyegek, festékek illetve a kintről bejövő légszennyezés, por. Egy új kutatás arra hívta fel a figyelmet, hogy a velünk élő házikedvencek, a lakásunk porával többet érintkező cicák ugyanúgy, ha nem jobban ki vannak téve a szennyezésnek, és bizony a káros vegyszerek kimutathatóak a vérükből.

A Stockholmi Egyetem és több svéd kutatóintézet közösen vizsgálata szennyezők jelenlétét  lakások háziporában illetve az ott lakó macskák vérében.  Régi, már forgalomból kivont halogénezett vegyületeket, mint például az évtizedek óta kivont DDT illetve elterjedt brómozott égésgátló anyagokat kerestek a mintákban. Ezen anyagok nem vagy csak évtizedek alatt bomlanak le, felhalmozódnak az élő szervezetben és károsítják a hormonrendszert, esetenként az idegrendszer fejlődését de rákkeltéssel is gyanúsítják őket. 

17 helyszínen végezték el a párhuzamos vizsgálatokat, és egyértelmű összefüggést találtak a lakások porának szennyezettsége és a macskák vérében előforduló szennyezők mennyisége között. Megvizsgálták a macskaeledelek összetételét is, hogy kizárják, ha esetleg más forrásból származna a szennyezés. A kutatás nagymértékben alátámasztja azt a feltételezést, hogy a cicusok szennyezettségének oka, az hogy a por tele van káros anyagokkal.

Korábban hazai vizsgálatok során is számos kockázatos vegyületet mutattak ki magyar lakások porából. Kisgyermekek esetében is a házipor valamint a brómozott égésgátlók a kiettség fő forrása. Ahogy a kisgyermekek is csúsznak-másznak szerte a lakásban és bizonyos mennyiségű por beléjük került, úgy a macskák is többet kerülnek kapcsolatba a lakásunk porával, mint egy felnőtt ember.

A kockázatok csökkentése érdekében ne vásároljunk felesleges tárgyakat, ne zsúfoljuk tele műanyaggal a lakásunkat és az összegyűlt port rendszeresen töröljük le nedves ronggyal- írta a vegyi.blog.hu.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek