Ma leállítják Németország három atomerőművét, 12 évvel azután, hogy a fukusimai katasztrófa Japánban felgyorsította az ország kilépését az atomenergiából. A bezárások az atomenergiával kapcsolatos stop-start megközelítés lezárását és az ország hangos atomellenes mozgalmának győzelmét jelentik.
A létesítmények Emslandben, Alsó-Szászország északi tartományában, az Isar 2 telephelyen Bajorországban és Neckarwestheimben, Baden-Württembergben délnyugati részén vannak. A leállások nagy fejtörést okoznak az energiapolitikai döntéshozóknak, akik megpróbálják egyensúlyba hozni az ipari nagyhatalom növekvő villamosenergia-igényét és a szén-dioxid-mentesítésre irányuló erőfeszítéseit, miközben az orosz-ukrán háború bizonytalanságot okoz.
Németország tavaly elhalasztotta a három telephely bezárását – amelyek 2022-ben az ország villamosenergia-ellátásának mintegy 6,5%-át biztosították –, miután Oroszország csökkentette az európai gázellátást, ami a téli energiahiány miatti aggodalmakat váltotta ki. Az ország több mint két évtizede megkezdte az atomenergia fokozatos kivonását a technológia elleni hosszú harcok közepette, de 2010-ben Angela Merkel akkori kancellár bejelentette, hogy legkésőbb 2036-ig meghosszabbítja az ország 17 atomerőműve élettartamát. Ezt a politikát a következő évben gyorsan megfordították, miután egy földrengés és szökőár a japán Fukusima Daiichi atomerőmű reaktorainak összeomlását okozta, ami újabb atomellenes tiltakozásokat és politikai elhatározást váltott ki a technológia elhagyására.
Az 1979-es amerikai Three Mile Island-en és az 1986-os csernobili nukleáris balesetek már a 70-es évek elején elkezdődtek Németországban az atomenergia elleni küzdelemben. Németország 2003 óta 16 reaktort kapcsolt le.
A végső leállások kérdéseket vetettek fel az energiaellátás biztonságával és Németország szén-dioxid-kibocsátásának kilátásaival kapcsolatban. Az ország azt tervezi, hogy 2038-ra bezárja az összes széntüzelésű erőművet, a bezárások első köre pedig 2030-ra várható.
A parlament azonban tavaly elfogadta a sürgősségi jogszabályt a széntüzelésű erőművek újbóli megnyitásáról a villamosenergia-termelés elősegítése érdekében. Az ukrajnai háború kezdete óta felgyorsultak a cseppfolyósított földgáz behozatalára alkalmas terminálok építésére irányuló törekvések is.
A szén 2022-ben Németország villamosenergia-termelésének valamivel több mint 30%-át tette ki, megelőzve a szélenergiát – 22%-ot, a gáztüzelésű termelést 13%-ot, a napenergiát pedig 10%-ot. A fennmaradó rész nagy részét a biomassza, az atomenergia és a vízenergia tette ki.
Becslések szerint Németország és Lengyelország lesz az EU két legnagyobb széntüzelésű villamosenergia-termelője 2030-ban, és ekkorra az EU energiaszektor kibocsátásának több mint feléért felelősek.
Az atomenergia hívei azzal érvelnek, hogy alacsony szén-dioxid-kibocsátású, megbízható alternatívát kínál a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben az áramtermelésben. A kritikusok szerint az új projektek költségesek, gyakran késnek, és környezetvédelmi aggályokat vetnek fel a nukleáris hulladék elhelyezésével kapcsolatban – írta a Guardian
