A rovat kizárólagos támogatója

Kun Zoltán élővilág és tájvédelmi szakértő, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége elnökének írása címében említett három fogalom egy cikkben való említése talán elsőre furcsának hat, de a tájhasználat és a termőföld révén összekapcsolódnak.

Magyarország, úgy tűnik, Janus-arcú viselkedést követ a biodiverzitás védelmével kapcsolatban, hiszen míg a nemzetközi egyezmények keretében a többi EU tagállammal közösen erős vállalásaink vannak, addig helyi szinten folyamatosan ezekkel ellentétes lépéseket tesz.

Magyar kritika a biodiverzitás védelmével kapcsolatban

Nagy István agrárminiszter 2022. november 21-én osztotta meg a Facebook oldalán a beszédét, amelyet a természetvédelemért felelős EU-s miniszterek találkozóján mondott. A találkozón szóba kerültek az EU Biodiverzitás Stratégiájának megvalósításához köthető célok, és a miniszter úr kifejezte a kormány elkötelezettségét a biológiai sokféleség védelme iránt. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy termőföldjeink mennyiségi védelme is alkotmányos kötelezettségünk. Erre hivatkozva a biodiverzitás védelmét csak addig tartotta támogathatónak a miniszter, amennyiben az nem veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot.

Meglehetősen érdekes gondolatmenet, hiszen a biológiai sokféleség, beleértve például a beporzók rovarok védelmét, az élelmiszerbiztonság alapvető feltétele. Ugyanakkor az elmúlt tíz évben tovább romlott a természeti erőforrások állapota hazánkban, és ez nem egy civil szervezet, hanem a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács megállapítása (amelynek elnöke az Országgyűlés mindenkori elnöke).

Mik is ezek, a biodiverzitással kapcsolatos célok?

Az EU 2030-ig tartó időszakra szóló Biodiverzitás Stratégiája, amit mindegyik tagállam, köztük Magyarország is, elfogadott, foglalja össze a 27 ország egyesített vállalásait. Ezek között a szárazföldi és tengeri területek 30%-ának védelme, ezen belül a területek 10%-ának fokozott védelme szerepel. Magyarországon ez különösen fontos tájhasználati változásokat jelent majd a vizes élőhelyekkel és az erdőkkel kapcsolatban. Az erdők tekintetében a jelenlegi 1-2%-os fokozott védettségi arányt kellene például mintegy 15%-ra növelni. Ezzel teljesen ellentétes irányt képvisel a sokat bírált ún. tűzifa-rendelet. A vizes élőhelyek esetében pedig az elmúlt 300 év tendenciáját kellene megállítani, sőt megfordítani. Egy nemrégiben megjelent kutatás alapján az EU-n belül Írország után Magyarországon csökken a legnagyobb mértékben a vizes élőhelyek kiterjedése.

A vizes élőhelyek csökkenése egyes országokban (forrás: Fluet-Chouinard et al, 2023)

A Nagy István miniszter videójában megjelenő kritika ugyanakkor elsősorban a Biodiverzitás Stratégiában szereplő úgynevezett EU Természeti Helyreállítási Törvényre (Nature Restoration Law) utal. Ezt egyelőre csak az Európai Bizottság terjesztette elő javaslatként, de elfogadása esetén a Madárvédelmi és Élőhelyvédelmi irányelvekhez hasonló kötelező érvényű szabályozás lenne. Fontos megemlíteni, hogy kormányunk mellett különböző okok miatt több másik tagállam is kifogásolja a javaslatot (például Svédország az erdőgazdálkodási tevékenysége okán az erdei élőhelyeket ki kívánja venni a helyreállításra kötelezett élőhelyek listájából).

A többi tagállam kritikája azonban nem jelenthet kifogást számunkra, hiszen a természetes élőhelyek helyreállítása nem egy divatos szlogen, hanem a klímaváltozásra és a biodiverzitás csökkenésére adott logikus válasz. Az egyes élőhelyek természetességének növelése nemcsak növeli a biológiai sokféleséget, de javítja az az élőhelyek ellenálló képességét is a klímaváltozással szemben. A magyar kritika a szabályozással kapcsolatban, amire egyébként egyre több pénzügyi forrás, uniós és magán, rendelkezésre áll, tehát a jövő generációk felé vállalt alkotmányos kötelezettségünket veszélyezteti (az Alaptörvény P cikkelye).

Az élőhelyek helyreállításának fontossága

Miért lenne fontos ez a helyreállítás hazánkban különös tekintettel két élőhelycsoportra, az erdőkre és vizes élőhelyekre? A Honfoglalás korában az erdei és vizes élőhelyek egyvelege jellemezte a Kárpát medencén. A természeti erőforrások bősége ösztönözte a letelepedést.

Mára azonban ott tartunk, hogy a vizes élőhelyek kiterjedése az elmúlt 150 éve folyamatosan csökken, a mintegy 2 millió hektáros erdőborítottság mindössze 353 hektár természetes erdőt jelent (a Nemzeti Földügyi Központ jelentése szerint). Ha más nem is, akkor ezek az adatok mindenképpen arra kellene, hogy ösztönközzenek bennünket, hogy sürgős és nagyléptékű helyreállításba fogjunk. Erre ösztönöz minket az is, hogy számtalan kutatás erősíti meg, hogy a természetes élőhelyek ellenálló képessége a klímaváltozás hatásaival szemben sokkal nagyobb, mint a mesterséges, másodlagos élőhelyeké. A Kárpátok keretegyezmény  fenntartható erdőgazdálkodásról elfogadott jegyzőkönyve is arra szólítja fel a részes feleket, köztük Magyarországot, hogy az erdők természetességét javítsa. A fenti képen is látható nagy természetességű öreg erdők kiterjedését növelni kellene azért is, hogy a klímatárgyalások során vállalt szénmegkötési mennyiséget a hazai tájhasználati szektor teljesíteni tudja.

Magyarország Janus-arca – akkumulátorok mindenekelőtt

A miniszter az élelmiszerbiztonságra hivatkozva veti fel az EU-s biodiverzitás célok támogatásának elvetését Magyarország részéről. Azt azonban nem veszi figyelembe, hogy a párhuzamosan zajló, egymással összefüggő éghajlati és biodiverzitás-válság drasztikusan befolyásolja az élelmiszertermelést. Világviszonylatban az emberi hatásra felgyorsult klímaváltozáshoz köthető katasztrófák és károk 26%-a a mezőgazdasági ágazatban jelentkezik.

Először is lássuk mennyire van veszélyben az élelmiszerbiztonság Európában. Nem az élelmiszerellátottsággal, hanem a felhasználással és a hozzáféréssel vannak problémák. Világszerte az összes megtermelt élelmiszer akár 40%-a is elveszik, ami az EU-ban évente mintegy 88 millió tonna élelmiszer pazarlását jelenti. A biológiai sokféleség védelmének céljai természetesen hatással vannak az élelmiszerbiztonságra és a mezőgazdasági termelésre. Ugyanakkor ez a hatás nem negatív, hanem éppen pozitív, Ennek egyik leglátványosabb eleme a beporzók védelme, ami az EU Biodiverzitás Stratégiájának fontos elme.

Másodszor lássuk, mennyire őszinte ez az elkötelezettség az élelmiszerbiztonságért. Nagy István a korábban idézett videójában a termőföld mennyiségi védelméről beszél, mint az élelmiszerbiztonság egyik alapfeltételéről. A videó alapján úgy tűnik, mintha a biodiverzitás védelme kockáztatná a termőföld védelmét. Mit olvashatunk ezzel szemben Sulyok Katalin írásában, aki a vezető főtanácsos az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes Titkárságán?

A „talajvagyon hazánkban folyamatosan fogy, minőségét számos degradációs folyamat sújtja, és az éghajlatváltozás is befolyásolja produktivitását. Az elmúlt két évtizedben átlagosan évi 1800 hektár termőtalaj esett áldozatul a városok és a vidéki infrastruktúra növekedésének.”

Fentieket támasztják alá tapasztalati tények is. A Debrecenben tervezett CATL akkumulátorgyár területe például részben a korábban a korábbi országos ökológiai hálózat folyosó területén helyezkedik el. A térképes kijelölést a hatóság „természetesen” 2023. január végére már korrigálta, hiszen  hazánk akkumulátoripari nagyhatalommá kíván válni. Ez az ipari célkitűzés értékes földterületeket és vízkészleteket vesz el a mezőgazdaságtól, így közvetlenül csökkentve az élelmiszerbiztonságot (ezzel párhuzamosan a stratégia növeli a munkavállalók kitettségét a külföldi befektetőknek).

A debreceni akkumulátor gyár részben a 2022-ben még az Országos Ökológiai Hálózat folyosó övezetét képező területen helyezkedne el (forrás: a gyár KHV dokumentuma és az Természetvédelmi Információs Rendszer)

Amennyiben Nagy István miniszter komolyan gondolja az élelmiszerbiztonságért való fellépést, akkor nem az EU-s Biodiverzitás Stratégiát, hanem a Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégiát kellene bírálnia és kiállni azért, hogy ez a stratégia legalább papíron foglalkozzon a környezeti elemek védelmével és természeti erőforrások bölcs használatával. A kritikus fellépés hiányában marad Magyarország kétarcú politikája, amely erős ígéreteken és gyenge magvalósításon alapszik.

Kun Zoltán élővilág és tájvédelmi szakértő, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége elnöke

Nyitókép: Öreg erdő Romániában Daniel Rosengren, FZS

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek