Általánossá tenné a svédasztalos iskolai étkeztetést a Hungast – közölte Páger Zsolt, a cég üzletfejlesztési igazgatója. A szabadszedéses módszerrel az ételmaradék majdnem a felére csökkenhet.
A szabadszedéses projekt 2023 tavaszán kezdődött 24 iskolában, miután a Hungast Svédországban járva tapasztalatokat gyűjtött az ottani szolgáltatóktól. A külföldön látottak alapján az iskolákban is jól működtethető a svédasztalos rendszer, állapították meg, a kezdeti tapasztalatok pedig igazolták, hogy belföldön is lehet létjogosultsága egy ilyen kísérletnek. Sőt, a cég vezetője most úgy fogalmazott, hogy „talán ez hozhat valódi forradalmat a közétkeztetésben”.
Szeptembertől a kezdeti 5 ezer iskolás után már 40 intézmény 12 ezer diákjára kiterjedően folytatódott a kísérleti projekt.
A Hungast azóta is értékeli az eredményeket, és készül az újabb iskolák kiszolgálására – mondták el. A kezdeményezés egyik legjelentősebb eredménye a cég szerint, hogy az ételmaradék mennyisége majdnem a felére csökkent.
A visszajelzésekből ítélve ott a legsikeresebb a rendszer, ahol a pedagógusok segítenek a szemléletformálásban. Erre nagy szükség is lenne, hiszen Magyarországon a közétkeztetésben az étel 27 százalékából lesz hulladék, vagyis az évi 200 ezer tonnából több mint 50 ezer tonna – mondta Páger Zsolt.
Az eddigi megkeresések alapján a következő tanévben újabb iskolák csatlakozhatnak a kezdeményezéshez, így az eddigi kétszeresére, 24-25 ezerre nőhet a svédasztalos étkeztetésben részesülő diákok száma – közölte a cég. Enyedi Csaba, a Hungast kommunikációs igazgatója a sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy a svédországi tapasztalatokat nem pusztán lemásolták, ehelyett arra törekedtek, hogy az itteni szokásokhoz igazítsák a külföldi mintát.
A Hungast jelenleg csaknem 800 iskola 120-130 ezer diákjának ellátásáért felel és körülbelül 3 ezer munkavállalót foglalkoztat. A csoport 2022-ben több mint 29 milliárd forint, 2023-ban több mint 37 milliárd forint árbevétellel zárt.
A témával egy korábbi podcastunkban foglalkoztunk: Szegényen vagyunk gazdagok – lehet-e fenntartható a pazarló közétkeztetés?
10 év alatt 30 %-kal nőtt a hazai húsfogyasztás. Ma napi 1,5 millió ember veszi igénybe a közétkeztetést, ahol „szegényen vagyunk gazdagok” mivel az élelmiszer ötöde megy kukába. Ez 50000 tonna pazarlás évente. Miért fontos környezetvédelmi szempontból a húsevés csökkentése? Hogyan segíthet ebben pl. az iskolai szemléletformálás? Hogyan lehetne a közétkeztetés fenntartható? A szabad szedés/svédasztal előnye: 80%-kal csökkent a hulladék mennyisége a fix adagokhoz képest.
Nyitókép: iskolai menza Járdány Bence /Greenpeace
