Az Európai Bizottság jóváhagyta a Paksi Atomerőmű bővítésére irányuló beruházást. A Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a Magyarország által a Paks 2 megépítéséhez nyújtott pénzügyi támogatás állami támogatást tartalmaz, azonban az uniós állami támogatási szabályok értelmében és a Magyarország által a versenytorzulás korlátozása érdekében vállalt kötelezettségek alapján jóváhagyta ezt a támogatást. A mostani döntéssel gyakorlatilag az összes jelentősebb akadály elhárult a mintegy 12 milliárd eurósra becsült bővítési projekt elől. Gyakorlatilag már csak a népszavazás kiírásában bízhatnak a beruházás ellenzői.
A bizottság 2015 novemberében indított vizsgálatot annak tisztázására, hogy a paksi erőmű bővítésének finanszírozása megfelel-e az Európai Unió szabályozásának. Brüsszel a mélyreható vizsgálat során megállapította, hogy a két új nukleáris reaktor (Paks 2.) megépítéséhez nyújtott magyar pénzügyi segítség állami támogatást tartalmaz. A bizottság jóváhagyta a támogatást az uniós állami támogatási szabályok alapján, miután Magyarország kötelezettséget vállalt a versenytorzulás korlátozására.
"Magyarország a Paks 2. atomerőmű megépítése mellett döntött, és ehhez az uniós szerződések alapján joga van. A bizottság feladata annak biztosítása, hogy az állami támogatás következtében az energiapiacon jelentkező versenytorzulás a lehető legkisebb mértékű legyen. Vizsgálatunk során a magyar kormány jelentős kötelezettségeket vállalt, ami lehetővé tette, hogy a bizottság jóváhagyja a beruházást az uniós állami támogatási szabályok alapján" – szögezte le Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztos. Az uniós szerződések értelmében az EU-tagállamok szabadon határozhatják meg energiaszerkezetüket, és dönthetnek a nukleáris energiába való beruházás mellett. A bizottság feladata annak biztosítása, hogy amikor közpénzeket használnak fel vállalkozások támogatásához, ez az egységes piacon belüli verseny fenntartására hivatott uniós állami támogatási szabályokkal összhangban történjék.
A brüsszeli bizottság a vizsgálat során arra jutott, hogy a magyar állam a paksi beruházás vonatkozásában a magánberuházók számára elfogadható mértéknél alacsonyabb megtérülési rátát fogad el. A beruházás tehát az Európai Unió működéséről szóló szerződés EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatást tartalmaz. Az állami támogatás csak akkor hagyható jóvá, ha a kitűzött célokra korlátozódik és azokkal arányos. A bizottság közleményében rámutatott: Magyarország bizonyította, hogy az intézkedés nem okoz indokolatlan torzulást a magyar energiapiacon. Mindenekelőtt több jelentős kötelezettséget vállalt a verseny potenciális torzulásainak korlátozása érdekében. (MTI)
Három feltételt szabtak
A bizottság úgy döntött, hogy három szabályt kell majd a magyar félnek betartania:
1. A Paks 2-ből származó profitot Magyarország a beruházás törlesztésére vagy az erőművek működtetésére költheti, de további erőművi beruházásokra illetve kapacitások bővítésére nem költheti el.
2. A piaci koncentráció elkerüléséért Paks 2-t le kell választani a Paks 1-t üzemeltető MVM csoporttól, annak esetleges jogutódjától vagy bármely más, állami tulajdonban lévő energetikai cégtől. E feltételnek a mostani rendszer is megfelel már, hiszen a Paks 2 Zrt-t kiszervezték az MVM alól, és a Lázár János vezette Miniszterelnökség felügyelete alatt működik már. Az MVM és a céget felügyelő fejlesztési tárca igyekezett volna visszaszerezni az irányítást, de ezt a meccset Brüsszelben eldöntötték most.
3. A Paks 2-ben termelt áram legalább 30 százalékát az áramtőzsdén kell értékesíteni. A maradékot pedig nyílt, átlátható árverésen kell eladni, ahol nem lehetnek támogatott kedvezményezettek. E harmadik feltétel egyes vélemények szerint nagy gondokat okozhat még hosszú távon a mindenkori magyar költségvetésnek. Több olyan számítás van ugyanis, amelyek alapján a Paks 2-ben termelt áram drágább lesz, mint a régió várható piaci ára. A beruházás csak akkor térülhet meg, ha 10 év múlva, amikor elvben az első új blokk már működik, akkor 55 euró / Mwh fölé megy az áram ára régiónkban. 2016-ban a hazai ár 41 euró volt, de Németországban és Csehországban csak 29,45 euró, és Szlovákiában is csak 32,4 euró. Vagyis ha a nem jön be a kormány tippje, miszerint az áram ára jelentősen emelkedni fog a következő évitezedekben, akkor a Paks 2-ben termelt áramot nem fogja senki sem megvenni az árveréseken, legfeljebb csak akkor, ha sokkal olcsóbban adják, mint amennyibe az előállítása (a beruházás megtérülését is beszámítva) kerül majd.
A beruházást közgazdasági alapon ellenző tanulmányok szerint nem reális, hogy ennyire emelkedne az áram ára a következő évtizedekben. Eleve inkább esnek az energiaárak mostanában, másrészt a megújulók által termelt áram egyre olcsóbb lesz, márpedig elsősorban Németországban jelentősen bővítik a széllel illetve napsütéssel termelő erőműveket.
A magyar kormány ezzel szemben abban bízik, hogy Európában egyre több áram kell majd (például az elektromos autók terjedése miatt), hogy a Németországban egymás után bezáró atomerőműveket nem váltják ki a megújulók, és hogy a szén-dioxid kibocsájtás egyre keményebb adóztatásával egyre kevésbé éri majd meg szénerőművekkel termelni, tehát az elöregedő német és lengyel szénerőművek élettartamát sem hosszabbítják majd meg. Vagyis a magyar kormány arra fogadott, hogy nem lesz elég áram Közép-Európában, és ezért jelentősen emelkednek majd az árak.
Ausztria Strasbourgban támadhatja meg a paksi bővítést
További jogi bonyodalmat jelenthet, hogy az erősen atomenergia-ellenes osztrák kormány jelezte, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé vihetik az ügyet. Reinhold Mitterlehner alkancellár és gazdasági miniszter arról nyilatkozott nemzetközi hírügynökségeknek, hogy Ausztria nem tudja elfogadni, hogy az Európai Bizottság szerint az atomerőművek építésének támogatása ártalmatlan. Ezért megvizsgálják a jogi lehetőségeiket, és ha szükséges, felveszik a kapcsolatot a strasbourgi bírósággal. 2015-ben Ausztria már panaszt nyújtott be az EU által jóváhagyott állami beavatkozás ellen is, amivel a Hinkley Point C atomerőművet támogatta meg a brit állam, arra hivatkozva, hogy az atomenergia nem fenntartható és magas kockázatot hordoz. (444.hu)
Leginkább a Fidesz fanok hisznek még a paksi bővítésben
A paksi atomerőmű esetleges bővítésének (Paks 2) megítélését vizsgálta 1503 ember megkérdezésével közvélemény-kutatásban a Publicus Intézet. Leginkább a Fidesz szavazói támogatják az orosz érdekeltségű gigantikus beruházást.
Az atomenergia ellenzői már csak a népszavazásban bízhatnak
Az építkezés elkezdését esetleg még az befolyásolhatja, hogy az LMP és a Párbeszéd párt is népszavazást kezdeményezett az ügyben. Egyelőre mindkét párt lehetséges kérdéseit a Nemzeti Választási Iroda vizsgálja. Direktben Paks 2-ről nem lehet népszavazást tartani, mert az nemzetközi szerződést érintene, ezért a két párt különböző változatokban, és elég körmönfontan megfogalmazva arról adott be kérdéseket, hogy ha a mostani paksi blokkok elöregednek, akkor újak már ne működhessenek helyettük.
Vélemények a mai döntésről:
Portfolió: Zöld utat kapott Paks 2!
Jávor Benedek: Az EB engedélyezte, hogy magyar adófizetők csúnyán megfizessenek Paks II-ért
444.hu: Brüsszel: Megépülhet Paks 2
Hvg.hu: Schiffer András: Paks II. esete a népszuverenitással
Hvg.hu: Döntöttek Brüsszelben: megépülhet Paks II.
NRGreport: Az EU jóváhagyta Paks II. finanszírozását
Népszava: Paks 2 – Óriási a kockázat
Magyaridők: Az Európai Bizottság jóváhagyta Paks II. finanszírozását
Magyarnarancs: Jött pár alku – Így egyezett ki Brüsszel a paksi bővítéssel
Greenpeace: Paks II-vel kapcsolatban éveken át félretájékoztatott a magyar kormány
Energiaklub: Most már biztos: Paks II egy gazdaságilag életképtelen beruházás
Jávor: az atom helyett a megújulókba kell fektetni
Mint az elromlott kakukkos óra, úgy hajtogatja a kormány évek óta, hogy a paksi bővítésnek nincs alternatívája, a zöldenergiának pedig nincs esélye Magyarországon. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szerint a számok és a tények egészen mást mutatnak: valójában az atomerőmű-építésnél kizárólag jobb megoldások léteznek.
Az LMP-t követően a Párbeszéd Magyarországért is népszavazást kezdeményez a paksi atomerőmű bővítése ellen. A párt kampányt is indít annak érdekében, hogy a kormány és az Országgyűlés vizsgálja felül a nemzeti energiastratégiát – jelentette be a párt EP-képviselője budapesti sajtótájékoztatóján. A tervezett népszavazási kérdés szövege: "Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Nemzeti Energiastratégiát, hogy az a megújuló energiaforrások hasznosítását és az energiahatékonyság javítását előnyben részesítse az atomenergia alkalmazásával szemben?"
