Jávor: az atom helyett a megújulókba kell fektetni

2017. március 4. 12:49

Jávor: az atom helyett a megújulókba kell fektetni

Mint az elromlott kakukkos óra, úgy hajtogatja a kormány évek óta, hogy a paksi bővítésnek nincs alternatívája, a zöldenergiának pedig nincs esélye Magyarországon. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szerint a számok és a tények egészen mást mutatnak: valójában az atomerőmű-építésnél kizárólag jobb megoldások léteznek. A Párbeszéd is népszavazást kezdeményez a bővítés leállításáért

Az LMP-t követően a Párbeszéd Magyarországért is népszavazást kezdeményez a paksi atomerőmű bővítése ellen. A párt kampányt is indít annak érdekében, hogy a kormány és az Országgyűlés vizsgálja felül a nemzeti energiastratégiát - jelentette be a párt EP-képviselője  budapesti sajtótájékoztatóján. A tervezett népszavazási kérdés szövege: "Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Nemzeti Energiastratégiát, hogy az a megújuló energiaforrások hasznosítását és az energiahatékonyság javítását előnyben részesítse az atomenergia alkalmazásával szemben?"
Jávor Benedek emlékeztetett, hogy korábban már próbálkozott két népszavazási kérdéssel, de azokat elutasították, mert a referendum nemzetközi szerződést írna felül. A mostani kérdés viszont egy magyar jogalkotási aktusra vonatkozik, ezért azzal kapcsolatban nem lehet nemzetközi kötelezettségvállalásokra hivatkozni - jelentette ki. Kitért arra is, hogy az elmúlt időszakban többen, köztük az LMP is adott be népszavazási kérdéseket. Véleménye szerint annál jobb, minél több kérdés fekszik a Nemzeti Választási Iroda (NVI) előtt, mert annál nagyobb az esélye, hogy valamelyiket átengedik. Kérdésre válaszolva hozzátette, ha az LMP beadványa kap zöld utat, azt is támogatják, mert az a fontos, hogy egységesen lépjenek fel, és lehetővé tegyék a népszavazás kiírását.

Jávor Benedek arra is kitért, hogy kampányuk részeként kifejlesztettek egy internetes alkalmazást, amelyen keresztül a választók e-mailben kérhetik az országgyűlési képviselőket arra, hogy vizsgálják felül az energiastratégiát. A politikus indoklásként azt mondta, a kormány évek óta azt állítja, hogy a bővítésre azért van szükség, mert az ország energiaellátásának nincs más alternatívája. Eközben viszont kísérletet sem tettek arra, hogy érdemi alternatívát vázoljanak fel a két új blokkal szemben - hangsúlyozta. Az EP-képviselő bemutatta a német Wuppertal intézet, az Energiaklub és a Zöld Műhely Alapítvány "Zöld Magyarország - Energia útiterv" című tanulmányát, amelyik 2050-ig vizsgálja a lehetséges forgatókönyveket. A becslés szerint a megújuló energiák használatával és az energiahatékonyság növelésével a beruházási költségek akár harminc százalékkal alacsonyabbak lehetnek a paksi bővítésre szánt összegnél - közölte. Ráadásul a vizsgált időszakban az ország energiaigénye mintegy negyven százalékkal csökkenthető, a szén-dioxid-kibocsátása a harmadára eshet vissza, miközben hazai munkahelyek tízezrei jöhetnek létre - ismertette megállapításaikat Jávor Benedek. (MTI)

2017 március 3 Jávor Benedek bemutatja a Zöld Magyarország energia útitervét2017 március 3 Jávor Benedek bemutatja a Zöld Magyarország energia útitervét

 
Évek óta visszatérően kritizálja a nemzeti energiastratégiát. Mi kifogásolnivalót talál a dokumentumban?

A 2011-ben elfogadott magyar energiastratégia már a megszületésekor elavult volt, és a legtöbb sarokpontja mára érvénytelenné vált. Semmi sem úgy alakult, ahogyan az Orbán-kormány a stratégia megalkotásakor tervezte. A hazai energiafelhasználás nem növekszik, hanem jó esetben is stagnál. A megújuló energiaforrások költsége zuhanásszerűen csökken, miközben Fukusima után a nukleáris fejlesztések egyre drágábbá váltak a szigorodó biztonsági előírások miatt. A Párizsi Egyezmény, és az európai energetikai joganyag alakulása – többek közt az Energia Unió terve, az egységes európai energiapiac megteremtésére vonatkozó erőfeszítések, az uniós klímapolitika változása – jelentősen átalakította a nemzetközi jogi környezetet is. Egyre több uniós forrás áll rendelkezésre megújulós és energiahatékonysági beruházásokra, így a finanszírozási viszonyok is átalakultak. A Déli áramlat-projekt, ami a gázellátás fő csatornája lett volna, bebukott, a nyugati gáz pedig egy ideje olcsóbb az orosznál. Ráadásul a paksi bővítés továbbra is bizonytalan: továbbra sincs rá uniós engedély, kétségessé vált az orosz finanszírozás, nincs megoldás a hulladékkezelésre, és a lakossági ellenállás is fokozódik.

Mennyire veszi komolyan a stratégia a megújuló energiaforrásokat?

A stratégiában atom-szén-zöld forgatókönyv szerepel. A valóság azonban sokkal inkább arról szól, hogy a kormány még a saját energiastratégiáját sem követi. Úgy fejlesztik az energiarendszert, mintha kizárólag az atomról szólna a stratégia, mindent az atomerőmű-bővítésnek rendelnek alá. A zöldenergiát gyakorlatilag kiiktatták: a napenergiát immár kétféle napelemadóval, a szélerőműveket a betiltással. Vagyis az atom-szén-zöld mixből leginkább az atomot fejlesztik, bizonytalan utalásokkal a hazai termelésű, kétes megtérülésű és súlyos környezeti hatású szén használatára, ami még a saját maguk által megalkotott stratégiával is ellentétes.

Hogyan kezeli a magyar energiapolitika a szektor piaci és technológiai változásait?

Sommás állításnak tűnik, hogy sehogyan sem kezeli, pedig ez az igazság. 2011 óta a töredékére esett az egységnyi kapacitásra jutó napelem-ár a világban, a szélerőművek beruházási költsége egyharmaddal csökkent, miközben az atomenergia fajlagos költsége – részben a fukusimai atombaleset miatt is – legalább 25 százalékkal emelkedett. Az elmúlt 3-4 évben a világ minden táján az energetikai befektetések 60-70 százaléka a megújulókba megy. Ebből csak egyetlen értelmes következtetés vonható le: hogy az atom helyett a megújulókba kell fektetni. A magyar kormány viszont épp az ellenkezőjét csinálja: erőlteti az atomerőmű-bővítést, a zöldenergiát pedig diszkriminálja, teljesen értelmetlenül.

Megvizsgálta-e a kormány, hogy teljesíthető-e a magyar energiaigény a paksi bővítés nélkül?

Az energiastratégia készítésekor készültek forgatókönyvek, amelyek nem számoltak az atomenergia jelenlegi részesedésének növelésével, sőt atomenergia nélkül képzelték el a hazai energiaellátás jövőjét. Kiderült, hogy ez technikailag lehetséges, azonban az akkori adatokból kiindulva úgy vélték, hogy az valamivel drágább lenne, mint Paks bővítése. Csakhogy az akkori kalkulációk szinte egyetlen kiindulópontja sem érvényes ma már, az egész feltételrendszer szisztematikusan a megújulók javára mozdult el. Ráadásul a magyar energiaigénnyel kapcsolatos előfeltevések is hamisnak bizonyultak: 2011 óta a stratégia előrejelzéséhez képest nagyjából a két tervezett paksi blokkhoz mérhető mennyiségű energiával fogyasztunk kevesebbet. Magyarán az a probléma, amire a bővítés a megoldás, nem jött létre. A kormány mégis úgy tesz, mintha nem létezne más alternatíva, mint a bővítés.

hazai zöld energia potenciálokhazai zöld energia potenciálok


A lehetséges megoldások új helyzethez alkalmazkodó vizsgálatát a kormány helyett végül mi végeztük el: a Wuppertal Instituttól és az Energiaklubtól megrendelt „Zöld Magyarország – Energia Útiterv”-ünk végre valós és aktuális alapokon vizsgálja a kérdést.

Letölthető innen is:
Zöld Magyarország Energia Útiterv (1,7 MB pdf.)

És az eredmény egyértelmű. A mai viszonyok között minden szempontból egy zöld, megújuló és energiahatékonyság alapú energiamodell a kedvezőbb, talán a korrupció lehetőségét, mint egyetlen kivételt leszámítva. Abban a paksi gigaberuházás valószínűleg verhetetlen.

Mekkora hatékonysági tartalék van a magyar energiafelhasználásban?

Létezik egy Századvég-tanulmány, amely szerint másfél Paksnyi energiahatékonysági tartalék rejlik az elavult hazai lakásállományban. Abból a 4000 milliárd forintból, amit a paksi bővítésre szánnak, az összes magyar otthon energetikai korszerűsítését el lehetne végezni, munkát adva sok tízezernyi magyar embernek. Vagyis az elkölteni tervezett pénzt sokkal hatékonyabban lehetne felhasználni, ha nem egy új atomerőműre, hanem hőszigetelésre, nyílászárók cseréjére, fűtéskorszerűsítésre fordítanánk.

Ha ma készülne egy olyan energiastratégia, ami a jelenlegi tényekre és a komolyan vehető prognózisokra épül, akkor mik lennének a fő pillérei?

Miután az atomerőmű régi blokkjainak húsz éves üzemidő-hosszabbítását nagyrészt már elvégezték (a 4-es blokké idén esedékes), valójában senki nem számol Paks I. bezárásával, vagyis kaptunk két évtizednyi haladékot. A racionális magatartás most az lenne, hogy ezalatt – elsősorban uniós támogatások felhasználásával és az energiaszolgáltatók közreműködésével – kiépítenénk a hazai zöldenergia-potenciál optimális hasznosítására alkalmas megújulós rendszereket, vagyis szél- és naperőműveket, a háztetőkre napelemeket, a családi otthonoknak hőszivattyús megoldásokat, a földgáz minél nagyobb arányú kiváltására alkalmas biogázas helyi fűtőműveket. És rohamtempóban pörgetnénk fel az energiahatékonysági beruházásokat, az épületszigetelésektől és fűtéskorszerűsítéstől az ipari és erőművi hatékonyság növelésén keresztül a hálózatok veszteségeinek csökkentéséig, Ezzel 2030-ig nagyjából 20, 2050-ig mintegy 40 százalékkal lehetne csökkenteni az energiafelhasználást. Ezt diktálná a józan ész.
 

A fogyasztó szintjén mit kellene változtatni az energiafogyasztási szokásokon ahhoz, hogy ne legyen szükség új atomerőműre?

A fogyasztóknak megvan a magukhoz való eszük, felmérésük szerint a 80 százalékuk szívesen csökkentené a saját rezsijét a hőszigeteléssel és a megújulókkal, ha lenne pénze a szükséges beruházásokra. Elsősorban tehát ebben kellene nekik segíteni, vissza nem térítendő támogatásokkal, tanácsadással, a megtakarított energia árából visszafizethető hitelekkel, adókedvezményekkel. Nagy lehetőségek lennének az okos mérés és az okos hálózatok elterjesztésében is, amelyek az időben differenciált árazással rávennék a fogyasztókat arra, hogy az alacsony fogyasztású ún. völgyidőszakokra időzítsék az energiafelhasználás nagyobbik részét, segítve ezzel az energiarendszer kiegyensúlyozását.

Amennyiben a politikai szempontoktól eltekintünk, van realitása egy atom nélküli energia-forgatókönyvnek?

Nem csak realitása van, hanem – a kormány terveivel ellentétben – megvan a végigszámolt, precízen kidolgozott menetrendünk is, a már említett, az Energiaklubbal, a német Wuppertal Instituttal és a Zöld Műhely Alapítvánnyal együttműködve összeállított, 2050-ig előretekintő tanulmányunk. Az anyag többek között 1,5-2 millió lakóépület felújításával, az elektromos autózás és a hőszivattyúk nagyarányú elterjedésével számol, és azzal, hogy az alkalmas területek 2 százalékára kerülnek szélerőművek, illetve a könnyen kiaknázható napenergia-mennyiség 19, a szélenergia-potenciálnak pedig a 13 százalékát hasznosítják. 2050-re így a nap és a szél adná a teljes energiafelhasználás több mint felét, miközben az atom kikerülne a rendszerből, a fosszilis energiahordozók szerepe 20 százalék alá csökken, és Magyarország nettó áramexportőrré válik. Az eredmény egy olyan energiarendszer, amely decentralizált, a fogyasztókat aktívan bekapcsolja az energiatermelésbe, ezzel kiegyensúlyozva az energiapiaci erőviszonyokat, szén-dioxid kibocsátása a töredéke a kormány által tervezettnél, hazai munkahelyeket és piaci lehetőségeket kínál, a beruházásigénye pedig jóval kisebb, mint az atomerőmű-építésé.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés