Levelet írt Janez Potocnik környezetvédelmi biztosnak Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, hogy az akácméz alapjául szolgáló fehér akác ne kerülhessen rá arra a listára, amely a behurcolt, nem őshonos, visszaszorítandó állat- és növényfajokat tartalmazza.
A bizottság tavaly szeptemberben ismertette javaslatát az úgynevezett nem őshonos özönfajok visszaszorítására, amelyek a brüsszeli testület szerint évente 12 milliárd euró értékű kárt okoznak az európai agráriumnak. A bizottság ötven fajt akart tiltólistára tenni, ám az Európai Parlament és a tagállamok szakminisztereiből álló tanács eltörölte ezt a plafont, akárhány behurcolt faj bekerülhet a jegyzékbe, amelyhez a brüsszeli testület adhat hozzá újabb és újabb növény- és állatfajokat.
A fehér akác Észak-Amerikában őshonos, onnan került Európába a XVII. században, Magyarországon a XVIII. században, Mária Terézia uralkodása idején kezdték telepíteni a homokos területek megkötése érdekében. Levelében Fazekas Sándor tudatja a biztossal, hogy Magyarország a kezdetektől fogva támogatja a javaslat céljait. Emellett a miniszter azt is kifejti, hogy Magyarországon az akáccal való gazdálkodásra szigorú szabályok vonatkoznak, és az ország számára a mézipar kiemelt fontosságúnak számít. A miniszter levelében ismerteti, hogy Magyarország különböző részein más és más szabályok vonatkoznak a fehér akácra, van, ahol telepítése támogatott, van, ahol tilos ültetni, ahol nem kívánatos, ott pedig az állam az akác irtását támogatja.
"Egyértelmű törekvésünk, hogy a fehér akác ne kerülhessen az uniós tiltó jegyzékbe" – teszi világossá levelében Fazekas Sándor.
A bizottság által tiltólistára tett fajokat tilos lesz importálni, forgalomba hozni, felhasználni és szabadon engedni a környezetben. Magyarország a többi között azzal érvel, hogy az akác évszázadokkal ezelőtt került Európába, így behurcolását már nem lehet megakadályozni. A bizottság egyelőre csak szóban tett ígéretet arra, hogy nem fogja rátenni a tiltólistára azokat a fajokat, amelyek gazdasági szempontból fontosak vagy termesztésük szigorúan ellenőrzött- írta az MTI. Diplomaták szerint ha az akác felkerül a listára, nem kell azonnal elkezdeni irtani, ám a termesztéshez, megújításhoz szükséges dolgok kereskedelmének és a telepítés támogatásának teljes tiltása beindíthatja az akácállomány spontán, természetes pusztulását.
A European Voice a múlt héten írt arról, hogy nem Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, amely biztosítani szeretné, hogy egy-egy nem őshonos, behurcolt, adott esetben az európai élővilágra fenyegetést jelentő faj ne kerüljön rá az uniós tiltólistára. Dánia a prémje miatt tenyésztett amerikai nyérc esetében szeretné elérni ezt, a britek pedig a vízi jácintot szeretnék megmenteni a tiltólistától.
Az MTI Janez Potocnik hivatalát is megkereste az ügyben, de egyelőre nem adtak tájékoztatást arról, hogy változott-e a brüsszeli testület álláspontja a fehér akác ügyében, lesz-e garancia arra, hogy az akácméz alapanyagát adó fafajta nem kerül az uniós tiltólistára.
Akác ügyben az elmúlt hónapokban élénk vita zajlik a természetvédők, ökológusok, politikusok, faiparban, és a méztermelésben érintettek között. Itt találja a témával kapcsolatos cikkeinket >>>
