Ma a Zöld Budapest szempontjából négy fontos kérdésben foglalt állást a Főváros Közgyűlése – közölte Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze.
1. Elfogadta a Népliget Stratégiai Tervét, ezzel négyre ugrott azon fővárosi nagyparkok száma (sorrendben: Margitsziget: 2009, Gellért-hegy: 2020, Vérmező: 2021, Népliget: 2021) amelyek önálló jövőképpel rendelkeznek. A lehető legszélesebb konszenzus kialakítva, a részvételiség és a korai bevonás változatos eszközeivel szondázva meg a terület használóit alakultak ki ezek a jövőképek, s így ezentúl bármilyen fejlesztési elképzelést ezen a szűrőn keresztül tudunk támogatni vagy elutasítani az adott parkban.
A Népliget Stratégiai Terv kapcsán különös hálával tartozunk a Tegyünk Együtt a Népligetért facebook csoportnak, a X. kerületi főépítész irodának, a BFK-nak, a NIF-nek és a Budapest és Agglomerációja Fejlesztéséért felelős Államtitkárságnak, hogy partnerek voltak abban, hogy ez a soktulajdonosú történeti parkunk megtegye az első lépéseit a hosszú rehabilitációs úton. Ráfér. Azt reméljük, hogy a jövő évben konkrét részletesebb tervezéseket és kisebb de fontos beavatkozásokat is el tudunk indítani e stratégiát sorvezetőnek használva továbbra is számítva a partneri kapcsolatokra.
2. A közgyűlés elfogadta azt a tervünket is, hogy Budapest Grasslands címen egy 1,4 milliárd összértékű pályázatot nyújtsunk be az Európai Unióhoz, amivel három fontos természetvédelmi területünket, a Tétényi-fennsíkot, a Mocsáros-dűlőt és a Kőérberki szikes rétet hozhatjuk jobb állapotba az invazívok legeltetéses kordában tartásával, a romeltakarítással, a hulladékmentesítéssel, vagy éppen a vízháztartás javításával. Itt is rendkívül széles partnerséget építettünk civilek, cégeink, érintett kerületek tevőleges részvételével, önrészben vállalt segítségekkel, szakértőkkel, a Magyar Honvédség, a Pilisi Parkerdő és Duna Ipoly Nemzeti Park segítő részvételével, s azt reméljük hogy ha nyerünk az 7 éves természeti rehabilitációs munkát ad majd nekünk, s a természet biológiai sokféleséggel hálálja meg a tájgyógyítást. A pályázattal november végére készülünk el teljesen. Előterjesztői kiegészítésként egyúttal Budapest csatlakozott az Edinburgh-i Nyilatkozathoz, ami az európai városok biodiverzitás-megőrzési elkötelezettségét nyilvánítja ki.
3. A közgyűlés döntött arról is, hogy az I. kerület csatlakozhat a BP Fatárhoz, a technikai egyeztetés után hamarosan Budavár fái is láthatóvá válnak a fővárosi, a XIII kerületi, a XIV. kerületi és a VI. kerületi fák mellett. Alig várjuk!
4. Végül de nem utolsósorban a közgyűlés döntése nyomán végre elkezdhetünk életet lehelni a tetszhalott Lomb Alapítványba, amely a kilencvenes évek vége óta diszfunkcionál. Az alapítvány új neve mától: Zöld Budapest Alapítvány. Kaphat működő kuratóriumot, elindulhat a közhasznúság felé. Az vele a Klíma Főosztállyal rögzített közös célunk, hogy mindazok a cégek, akik érdekeltek a kibocsátásuk csökkentésében, a karbonlábnyomuk lenullázásában, azok támogathassák a főváros zöld programjait és törekvéseit. Nincs olyan pénz, amit ne tudnánk elkölteni zöldítésre, zöldebb működésre, de a költségvetésünk erre ma erős limit. Minden külső forrás jól jön a közös sikerhez, ha fel kell venni a harcot a klímaváltozással.
Haladunk. A Radó Dezső Terv és a Klímastratégia mentén. Nagy köszönettel tartozok ezért minden kollegámnak, a BKM Zrt Főkert Divíziójának, magának a BKM Zrt vezetésének, a BFVT kft-nek és a hivatal összes érintett munkatársának –írta Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze FB oldalán.
