A cápák, orrszarvúak és az elefántok a vadon élő állatok és növények kereskedelmével foglalkozó csúcstalálkozó nyertesei.
A Bangkokban március 14-én befejeződött, a vadon élő állatok és növények kereskedelmével foglalkozó CITES csúcstalálkozó legfontosabb döntései közé tartozik az a történelmi jelentőségű szavazás, melynek értelmében javítják 8 olyan cápa- és rájafaj nemzetközi kereskedelmének fenntarthatóságát, amelyek veszélyeztetettként szerepelnek az IUCN veszélyeztetett fajok vörös listáján.
A CITES 16. csúcstalákozóján meghozott fontos döntések közé tartozik az is, hogy további intézkedéseket léptetnek életbe az utóbbi időben drámai módon felerősödött, az elefántcsontot és az orrszarvúak szarvát célzó orvvadászat és az ezekkel folytatott illegális kereskedelem visszaszorítása érdekében.
„A CITES csúcson hozott döntések elősegítik számos vadon élő veszélyeztetett faj fennmaradását.” – mondta Julia Marton—Lefevre, az IUCN főigazgatója. „Örömmel látjuk, hogy Bangkokban, a bizonyítékokon alapuló döntésekben meghatározó szerepet játszott a fajok biológiájával, védelmével és kereskedelmével kapcsolatos tudományos ismeretanyag, amit az IUCN fajok fennmaradásával foglalkozó bizottsága (SSC), illetve a TRAFFIC biztosított a Konvenció számára.”
A konferencián rekord számban szavaztak az országok az óceáni fehér foltú cápa, három pörölycápa-faj, a heringcápa és két még meglevő manta rája nemzetközi kereskedelmének szabályozására. A résztvevők azt is megszavazták, hogy tiltsák be a kritikusan veszélyeztetett édes vízi fűrészes ráják nemzetközi kereskedelmi forgalmát. Az IUCN szerint komolyan veszélyezteti az érintett fajok fennmaradását a megnövekedett kereslet a cápabőr, -hús és kopoltyú lemez, valamint az akváriumi állatok iránt. A délkelet-ázsiai piacokra évente közel 1,2 millió fehér foltú cápa kerül, melyet nagy és különleges bőréért halásznak és közel 4 000 manta ráját szigonyoznak le a kopoltyújáért.
„Történelmi jelentőségű lépésről van szó ezeknek a fajoknak a fokozott védelmét illetően.” – mondja Nick Dulvy, az IUCN fajok fennmaradásával foglalkozó bizottságán belül a cápákra specializálódott csoport társelnöke. „Közel két évtizednyi lassú és részleges haladás után a felek egyetértettek abban, hogy az IUCN kiegészítheti a nemzeti szinten megvalósuló halászati intézkedéseket annak érdekében, hogy a nemzetközi kereskedelem fenntarthatóvá és legálissá váljon.”
Az afrikai elefánt (Loxodonta africana) növekvő orvvadászatával és az illegális elefántcsont kereskedelemmel kapcsolatban a résztvevők hatékonyabb intézkedésekről döntöttek az illegális elefántcsont kereskedelem területén, beleértve az egyes országokra vonatkozó konkrét intézkedéseket is. Támogatásukról biztosították a Konvenció döntéshozatalát segítő világméretű megfigyelő rendszereket, valamint az afrikai elefántokra vonatkozó akciótervet.
Az ázsiai elefántok (Elephas maximus) védelmével is foglalkoztak, kitérve arra, hogy az élő elefántok illegális kereskedelmére több figyelmet kell fordítani, és arra is, hogy 2013 novemberéig az ázsiai elefántoknak otthont adó valamennyi állam bevonásával az afrikai elefántok védelmére vonatkozó stratégiát kell kialakítani. A konferencián meghatározták azokat az élőhely, tranzit és fogyasztó országokat, ahol az orrszarvúak szarvának illegális kereskedelme a legszámottevőbb és azt is, hogy az érintett országoktól elvárt sürgős és konkrét intézkedésekre hogyan térnek vissza.
Az IUCN SSC afrikai orrszarvú szakértő csoportja szerint az afrikai orrszarvúak orvvadászata 2011 és 2012 között 43%-kal emelkedett és az orrszarvúak szarvával folytatott illegális kereskedelem miatt világszerte továbbra is nagy veszélyben vannak az orrszarvúak.
Bangkokban a küldöttek arról is megállapodtak, hogy szigorúbban ellenőrzik a madagaszkári fafajok, például a rózsafa (Dalbergia spp) és az ébenfa (Disopyros spp) nemzetközi kereskedelmét és intézkedéseket hoztak a tengeri és édes vízi teknősök kereskedelme hatásainak csökkentésére is, annak érdekében, hogy növekedjen a fennmaradásuk esélye. Az ülésen döntések születtek néhány krokodil és kígyó fajról is, újból figyelmet kap a tobzoska kereskedelmének ellenőrzése.
„Az ülésen született döntések között vannak olyanok, amelyeket nem lesz egyszerű megvalósítani.” – mondta Richard Jenkins, az IUCN fajok védelmével foglalkozó programjának nagy-britanniai vezetője. „Valós remény mutatkozik azonban arra, hogy a cápák és a belőlük készült termékek, illetve a csúcson szereplő más fajok nemzetközi kereskedelme fenntarthatóbbá válik, s következésképpen a fennmaradásukra is jobb esély nyílik.”
Kapcsolódó anyagok:
