„Ennyi erővel le is bombázhatnátok bennünket”. A zöldek szerint az egész klímacsúcs csak környezetszennyező szócséplés, melyre 400 magánrepülőgéppel érkeztek a résztvevők. Miközben a világ vezetőinek nagy része megjelent a Glasgowban, addig Magyarország csak államtitkári szinten képviselt. Áder blöffölt egy szokásosat.
November 1-jén elkezdődött Glasgow-ban az ENSZ COP26 klímakonferencia, amelyen a világ országainak vezetői tanácskoznak arról, hogyan kellene visszatérni a 2015-ben Párizsban megcélzott keretek közé, és 1,5 fok alatt tartani a globális felmelegedés mértékét. Az első nap összefoglalója >>>
A felmelegedés egyik fő oka a légi forgalom, ami a szén-dioxid-szennyezés komoly hányadáért felelős. A világ vezetői egy rendkívül kiváltságos és környezetszennyező közlekedési módot vettek igénybe, hogy minderre felhívják a figyelmet. Becslések szerint mintegy 400 magánrepülőgéppel érkeztek a résztvevők, hogy elmondhassák, a saját sírunkat ássuk a szén-dioxid-szennyezéssel. Egy magánrepülőgépen megtett négy órás utazás ugyanannyi üvegházhatású gázt termel, mint amennyit egy átlagos európai lakos egy egész év alatt. Még érzékletesebb talán a Sunday Mail számítása, miszerint a négyszáz gép 13 ezer tonna szén-dioxodot juttatott a légkörbe, többet, mint amennyit 1600 skót lakos egy évben. Az üzleti vezetők glasgow-i útja a legtöbb esetben (főleg az európaiak) kiváltható lett volna menetrend szerinti járatokkal is. A konferenciára a legnagyobb országok elnökei, miniszterelnökei egyenesen a G20-csúcsról érkeztek Rómából, ahol szintén megállapodtak, hogy 1,5 fok alatt kell tartani az emelkedést, de az ehhez szükséges konkrétumokat alig rögzítették – írta a telex.
A világ egyik legismertebb klímaaktivistája, Greta Thunberg nem fog felszólalni a COP26 klímacsúcson, de ő is Glasgow-ban van, és közelről követi az ENSZ 12 napos klímakonferenciájának eseményeit. „Ez a COP26 olyan, mint a korábbi klímacsúcsok, amik sehová sem vezettek” – mondta Thunberg.
Az LMP szerint Orbán Viktornak kötelessége lett volna részt venni az emberiség szempontjából rendkívül fontos csúcstalálkozón.
A világ vezetői felmérték, hogy nincs több ideje az emberiségnek teketóriáznia és azonnal tennünk kell a klímaváltozás káros hatásainak visszaszorítása érdekében. Boris Johnson, brit miniszterelnök, Joe Biden, az USA elnöke, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a világ számos vezetője is fontosnak tartotta, hogy személyesen mondja el cselekvési tervét a Glasgow-i klímacsúcson. Jellemző a magyar kormányra, hogy csupán államtitkárt küldött el a találkozóra, ami diplomáciailag azt üzeni, hogy Orbán Viktor nem veszi komolyan a klímaváltozás elleni harcot és érdemi lépéseket nem várhatunk tőle.
A magyar állami vezetés taktikája egyértelmű: Áder János elmondja, hogy súlyos a helyzet, a kormány pedig nem csinál semmi érdemlegeset. Ráadásul a köztársasági elnök szerepe ki is fullad ebben, a szavakon túl nem számíthatnak rá a magyar emberek, de érdemi cselekvésre hatásköre sincs, legfeljebb a blogolásra.
A 2022-es választás arról is dönteni fog, hogy magunk mögött hagyjuk-e ezt a tudatosan felépített, álságos klímapolitikát vagy győz az ellenzék és végre valóban lesznek érdemi klímavédelmi lépések, a klímával foglalkozó minisztérium és intézményrendszer Magyarországon is – írta ma az LMP sajtóközleményében.
2026-ra megszűnhet a szénalapú áram Magyarországon – nyilatkozta a Glasgowban Áder János.
2050-re Magyarország klímasemleges lesz, 2030-ra, de akár 2026-ra is leállhatunk a szénalapú áramtermeléssel, jelentősen növeljük a napenergia-kapacitásunkat, átalakítjuk a buszflottánkat, és erdősítünk – ezekkel, illetve az egy hónap múlva rendezendő Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó szervezésével érvelt Áder János az ENSZ klímakonferenciáján (COP26) Glasgow-ban amellett, hogy mennyivel előrébb tart Magyarország a klímaváltozás elleni harcban ahhoz képest, hogy milyen alacsony részünk van a globális kibocsátásból. A köztársasági elnök az országok képviselői közül utolsónak szólalt fel, és kritikával is illette a legnagyobb kibocsátókat.
Elmondta, hogy a sokat emlegetett ambíciónövelés mellett még nagyobb szükség van a számvetésre, és a jól hangzó PR-fogások helyett igazi cselekvésre. „Számomra Glasgow nemcsak az ambíciónövelésről, de a hitelesség visszaszerzéséről, a cselekvésről és a minél előbb látható eredményekről is szól” – mondta. Szorgalmazta, hogy a nagy kibocsátók, amelyek a globális károsanyag-kibocsátás 80 százalékáért felelnek, külön is állapodjanak meg egymással a kibocsátáscsökkentés ütemének gyorsításáról.
Áder szerint a G20-ak találkozóját korántsem lehet sikeresnek nevezni, hiszen nem történt külön megállapodás a károsanyag-kibocsátás csökkentésének üteméről. Nem történt meg az új szénerőművek építési tilalmának megfogalmazása, sőt, a fosszilisenergia-támogatások megszüntetésérének határideje sem született meg. A köztársasági elnök elmondta: szerinte ott, ahol az egy főre eső kibocsátás lényegesen meghaladja a globális átlagot, vállaljanak nagyobb szerepet a kibocsátáscsökkentésben. Ezen kívül fordítsanak legalább akkora gondot az alkalmazkodásra, mint a megelőzésre. Továbbiak a 24.hu-n
A világ nagyhatalmai megállapodtak, hogy 2030-ra véget vetnek az erdőirtásoknak
A glasgow-i ENSZ-klímacsúcson több mint száz ország képviselői állapodtak meg arról, hogy 2030-ig véget vetnek az erdőirtásoknak, a szén-dioxid megkötésében, és így a globális felmelegedés lassításában fontos szerepet játszó erdők védelmezése érdekében. A nyilatkozat aláírói között olyan nagyhatalmak és fontos erdőkkel rendelkező országok is megtalálhatók, mint az USA, Kína vagy Brazília. A konkrét cselekvési tervvel kiegészített nyilatkozatot várhatóan kedd reggel mutatja be Boris Johnson brit miniszterelnök, Joe Biden amerikai elnök és Joko Widodo indonéziai elnök kíséretében. Az aláíró kormányok 12 milliárd dollárt, a kezdeményezéshez csatlakozó vállalatok pedig további 7 milliárd dollárt szánnak az erdők védelmezésére és újratelepítésére. Ennek különböző formái vannak: az erdőkben élő őslakosok közösségeinek erősítésére 1,7 milliárd dollárt különítettek el, miközben több mint 30 pénzügyi intézet tett ígéretet arra, hogy nem fektet be többé olyan cégekbe, amelyeknek közük van az erdőirtásokhoz. Továbbá új irányelveket alkottak, amelyek segítségével idővel ki lehet iktatni az erdőirtást az ellátási láncokból.
Az elemzők egyetértenek abban, hogy a bejelentés fontos lépésként értékelhető, de ennél sokkal többre van szükség. „A Glasgow-ban elhangzott pénzügyi bejelentések örömteliek, de még mindig kis összegekről van szó ahhoz a pénzmennyiséghez képest, ami – gyakran állami támogatások formájában – az erdőirtásokért felelős üzletágakban mozog” – mondta Frances Seymour, a World Resources Institute (WRI) nevű kutatócsoport fenntarthatósági szakértője. További részletek >>>
ENSZ-főtitkár: elég abból, hogy „magunkat gyilkoljuk” fosszilis üzemanyagokkal
António Guterres a Glasgow-i klímacsúcson hadat üzent az emberiség saját sírásásának. Ideje kimondani, hogy elég volt a Föld biológiai sokszínűsége elleni brutalitásból, elég abból, hogy „magunkat gyilkoljuk” fosszilis üzemanyagokkal, és elég abból is, hogy „a természetet mellékhelyiségnek használjuk” – szögezte le az ENSZ főtitkára hétfőn a skóciai Glasgowban. António Guterres az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 26. ülését (Conference of the Parties, COP26) hivatalosan is megnyitó beszédében kijelentette:
„A szakadék szélére sodorja az emberiséget a függés a fosszilis üzemanyagoktól. (…) Az emberiség a saját sírját ássa, amikor mind mélyebbre ás ásványi kincsek után kutatva.”
„a végítélet napjának közeledtét jelző óra az éjfél előtti utolsó percet mutatja, vagyis az emberiség gyakorlatilag már rég kifutott a klímaváltozás elleni fellépésre rendelkezésre álló időből.”
Kiemelte:
„Már 2035-re világszerte meg lehet szüntetni a belső égésű motorokkal felszerelt, szénhidrogén-üzemanyagokkal működő autók forgalmazását. Felidézte, hogy Nagy-Britanniában már 2030-tól tilos lesz ilyen új autók értékesítése.”
Erdogan erről a G20-országcsoport vezetőinek kétnapos római találkozójáról hazatérőben, a repülőgépen beszélt újságíróknak. Mint kifejtette: a biztonsági protokollra vonatkozóan olyan igényei voltak, amelyeket minden külföldi útja során teljesítenek, és nemcsak az ő, hanem a többi vezető esetében is. A török elnök szerint a fogadó fél az utolsó pillanatba jelezte, hogy nem tud eleget tenni a kéréseknek, de később megtudták, hogy a szóban forgó igényeket egy másik ország vonatkozásában kivételesen mégis teljesíteni tudták a szervezők. – Az eset tehát nemcsak a török küldöttség biztonságával, hanem országa tekintélyével is kapcsolatos volt – húzta alá Erdogan.
A török parlament október elején ratifikálta a 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezményt, utolsóként a világ 19 legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20-csoportból – írta a Népszava.
Az egyik legnagyobb hatású beszédet idáig nem egy nagyhatalmi vezető adta elő, hanem Surangel Whipps Jr., a csendes-óceáni – Karolina-szigetekhez tartozó – Palau szigetország elnöke. Whipps anekdotikusan kezdte felszólalását, és arról beszélt: párhuzamot lehet vonni az éghajlati válság és egy palaui fiúról szóló népmesei történet között.
A fiú féktelen étvágya miatta képtelen volt abbahagyni a növekedést, és mivel nem volt hajlandó türtőztetni szükségleteit, a közösség kénytelen volt állandóan etetni őt, kimerítve ezzel minden természeti erőforrását. A fiúból olyan mohó óriás növekedett, hogy a szigetlakók végül kénytelenek voltak felgyújtani őt, miután megpróbálta megenni őket is. Whipps szerint ez a történet kísértetiesen emlékeztet a mai klímaválságra.
„A telhetetlen étvágyú kibocsátók továbbra is visszaélnek a környezetünkkel, és a puszta túlélésünket fenyegetik. A Cop26-nak kell meggyújtania a tüzet” – mondta.
Whipps eztán drámaibb hangot megütve azzal folytatta: az „elpusztított” szigetországok, köztük Palau, követelik, hogy a nagyhatalmak növeljék az évi 100 milliárd dolláros klímaügyi vállalásaikat, mert a Világbank számításai szerint 4 trillió dollárra van szükség az éghajlatváltozás megfékezéséhez, a mostani hozzájárulásuk így nem elegendő. Egyszerre kritizálta az egybegyűlteket és kérte mielőbbi segítségüket:
„Saját bőrünkön érezzük a perzselő nap elviselhetetlen hőségét, hogy a felmelegedő tenger eláraszt minket, a szelek minden irányba fújnak, erőforrásaink szemünk láttára válnak semmissé. A jövőnket elrabolják tőlünk. Őszintén szólva, nincs méltósága a lassú és fájdalmas halálnak – ennyi erővel le is bombázhatnátok a szigeteinket, ahelyett, hogy szenvedni hagytok bennünket, és tanúi lehetünk a lassú és fájdalmas pusztulásunknak.” zárta beszédét Whipps, fuldoklunk, az egyetlen reményünk az önök által dobott mentőöv. Most kell cselekedniük, együtt kell cselekednünk – írta a Guardianra hivatkozva a 444.hu.
