Egy fokkal nőtt a víz átlaghőmérséklete a Nagy-Korallzátonynál, így szinte szó szerint megfőnek/kifehérednek a korallok. Ezért az ausztrálok egy 9 millió dolláros kísérleti projekttel szeretnék lehűteni a zátony kritikus részein az óceán vizét. Drága látszatmegoldás.
Az Ausztrália keleti partjainál elterülő Nagy-Korallzátony 2300 kilométer hosszú és az űrből is látszik. A korallok életüket és színüket a bennük élő algáknak, a zooxanthelláknak köszönhetik: a korall védelmet nyújt és nitrogénnel látja el az algákat a fotoszintézishez, míg az alga oxigént termel és eltávolítja a korallok anyagcsere-folyamataiból származó végtermékeket. Ha a víz túlságosan meleg, ezek az algák kilökődnek a korallokból és csak a fehér színű mészváz marad utánuk. Ezt nevezik a tudósok korallfehéredésnek, ami ha sokáig tart, a korallok pusztulását okozza, ez pedig súlyos csapást jelent a korallzátonyok körül élő élőlényekre és közvetve az emberekre is. A zátony északi része a legkritikusabb, ott a korallállomány 67 százaléka már elpusztult.
Ha nem oldja meg a gondot, de legalább segít
A 9 millió dolláros projekt abból áll, hogy ponton hajókat felszerelnének alacsony fogyasztású, napenergiával működő technológiával, ami 40 méter mélyről szívná fel a hűvösebb vizet, majd elárasztaná vele a zátonyt.
Tovább pusztul a Nagy-korallzátony
Újabb súlyos korallfehéredés sújthatja a következő hetekben a már amúgy is legyengült ausztrál Nagy-korallzátonyt, amelynek bizonyos részeit a teljes pusztulás fenyegeti.
A helyi búvárok által készített február közepi felvételek tanúsága szerint újabb korallokat sújt a fehéredés az északkelet-ausztráliai Palm Island közelében. A korallfehéredés miatt az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) piros jelzést adott ki a zátony északi és középső harmadának bizonyos részeire a következő négy hétre. A NOAA műholdas hőtérképei szokatlanul meleg óceánvizet jeleztek Ausztrália keleti partjainál, miután egy héttel ezelőtt egy szélsőséges hőhullám nyomán 47 Celsius-fok feletti hőmérsékletet mértek az ország bizonyos területein.
Két fokkal melegebb a tenger a szokásosnál
Sheriden Morris, a projekt mögött álló nonprofit Reef and Rainforest Research Center ügyvezető igazgatója szerint fontos leszögezni, hogy ez nem oldaná meg a problémákat (azt csak szén-dioxid-kibocsátás csökkentésévél lehetne ). Ez mindössze tüneti kezelés, amivel némi időt lehet nyerni, írta a Huffingtonpostra hivatkozva az Index. A pontonok az ökológiailag és gazdasági, turisztikai szempontból fontos zátonyok körül lennének elhelyezve, mint amilyen a Cairns város partjainál lévő rész. Morris reményei szerint a technológia még január, azaz a fehérítő szezon előtt a helyére kerül.
