A már többször (majdnem) átadott Bükki Csillagdáról egy olyan színes-szagos ismertető PR cikk jelent meg a TermészetBúvár idei januári számában, ami azt sugallja, hogy a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság bemutatóhelye már látogatható. Ugyanekkor az Egri Magazin 2022. februári számában a legfontosabb kérdésre – mikor nyit a Bükki Csillagda? – óvatos válasz olvasható: „már csak kisebb munkálatok és a nyitáshoz szükséges engedélyek beszerzése van folyamatban”.
Akik figyelemmel kísérik a rétestésztaként elnyúló fejlesztés történetét, annak zökkenőit, már meg sem lepődnek azon, hogy „a Közép-Európában egyedülálló”, „Magyarország legmodernebb” planetáriuma, „a világ legnagyobb sorozatgyártásban készült csillagászati kupolája”, Magyarország legnagyobb éjszakai bemutatótávcsöve” ez az „egyedülálló csillagászati látogatóközpont”, ami „egyedi élményeket nyújt” és „soha nem látott jelenségeket” mutat be… már többször majdnem megnyitotta a kapuit, de még mindig nem látogatható… (A világon már minden „leg”, úgyhogy az ilyen jelzőkkel illetett dolgok napjainkra hiteltelenné váltak.)
Megjegyzem, hogy annyira egyedülálló a Bükki Csillagda, hogy csak Magyarországon is a harmadik ilyen jellegű asztroturisztikai látogatóközpont: 2021-ben például a BNPI igazgatója több médiában elmondta: „a látogatóknak szabott árakat most alakítják ki. Hasonló lesz a zselicihez és a bakonybélihez, de lesznek eltérések.”
Abban viszont tényleg nem egyedi, hogy már két éve el kellett volna készülnie, meg abban sem különleges, hogy jóval többe került, mint eredetileg tervezték: a Kormány 1974/2017. (XII. 19.) Korm. határozatában engedélyezi a földművelésügyi miniszter részére, hogy a beruházást megvalósító Bükki Nemzeti Park Igazgatóság bevonásával a 2018–2019. évek tekintetében legfeljebb nettó 990.000.000 forint összegben éven túli kötelezettséget vállaljon. Végül is – az építőipari árdrágulásra hivatkozott rutinszerű ráemelésnek köszönhetően – 1,3 milliárdból készülget, hogy egyszer végre birtokba vehesse az évente 35-40.000 főre tervezett látogató…
Tehát a rendeletek értelmében a beruházásért a földművelési, jelenleg agrárminiszter a felelős, a többletforrás biztosításáért pedig a nemzetgazdasági miniszter (természetesen az adófizető állampolgárok pénzéből). Ezért nem értem az Egri Magazinban olvasható azon kitételt, hogy „az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosság közel 1,3 milliárd forinttal támogatta a Bükki Csillagda felépítését.” Ebből annyi igaz, hogy valóban Révész Máriusz „lobbizta ki” a kormánytámogatást még 2017-ben, amiért viszont sok-sok mindent „kért” és kapott a BNPI-től: többek között „via ferrátát” (annak kiépítéséhez lehetőséget) a nemzeti parkban, ami még átadás előtt sziklaomlás által félig megsemmisült – az aktív és ökoturizmus legnagyobb dicsőségére…
A videó forrása egy 2021 decemberi nemzeti parki cikk.
Egyébként a turisztikai establishment-től a BNPI „kapott” már szállodát is, panziót is (nem is egyet, meg egy csomó lepukkant épületet, amiből majd egyszer kacsalábon forgó, világmegváltó fejlesztések lesznek), amiket persze se működtetni, se fenntartani, se üzemeltetni nem tud – ki is lettek szervezve az üzleti szférába, had hozzon nekik hasznot. Az állami természetvédelem az adófizető állampolgárok pénzén így szponzorál vállalkozásokat…
A Bükki Csillagda egyébként abban valóban különleges, hogy például szerény személyem tavaly augusztus 1-ével (a sokadik tervezett megnyitóra készülve) úgy lett beintegrálva a csillagda nem létező „csapatába”, és a „félkész” csillagdát úgy határozta meg az igazgató munkavégzésem helyszíneként, hogy a létesítmény még építési terület volt. A csillagász-csapatra való hivatkozás (ami egyébként egy közszolgálati panasztételi eljárás fontos motívuma is) pedig azért sántított, mert mind a mai napig nincs ennek a szervezeti egységnek „csapata”, vezetője! Lásd az éppen aktuális felhívást, a BNPI által sokadjára meghirdetett álláspályázatot „csillagászati tárlatvezetőre”. (Felelősséggel állíthatom, hogy a BNPI szervezeti működési rendje egy kormányigazgatási szervhez méltatlan módon végletesen kaotikus, a feladat- és felelősségi körök értelmezhetetlenek, ami visszahat olyan igazgatóságon belüli és térségfejlesztési tevékenységekre, mint a látogatóközpontok működtetése vagy a Bükk-vidék Geopark belső és külső munkaszervezetének hiánya – ezekről már számos helyen és fórumon említést tettem és fogok is még tenni.)
Abban is egyedülálló, hogy a Bükki Csillagda megvalósíthatósági tanulmány, megtérülési számítások, működtetési koncepció (stb.) nélkül készült. A projektnek menedzsmentje pedig hol volt, hol nem volt… Egy biztos, a helyzete magaslatán sosem volt.
Ezért is lett az épület kissé soványka: pl. a látogatóközpontokba tervezett kopásálló műgyanta járófelület helyett a jóval olcsóbb, lakásba való mázas kerámialapokon csúszkálhat majd a látogató. (Vajon elkészült-e az ilyenkor szokásos egyenértékűségi nyilatkozat?).
Bizonyos tekintetben azonban nem egyedülálló a kiállítás: a tartalom az új módszertan szerint ebben az esetben is elvész a túldimenzionált „virtual/augmented reality” harsányságában… A lényeg, hogy a szerencsések a 4K/3D planetárium kupolája alatt VR-szemüveget/boxot/élményt/akármit is húzhatnak a fejükre – és így a virtuális valóság dupla szemellenzője fedi el a tényleges valóságot egy nemzeti parknak nevezett védett természeti terület közepén…
A Bükki Csillagda ezért is kap központi szerepet az állami természetvédelemben zajló „alprioritásváltás”-(ok)ról készülő tényfeltáró munkámban, melynek előszavát Gulyás Gergely jelenleg Miniszterelnökséget vezető miniszter fogja megírni – ha elvállalja vagy addig el nem sodorja a „grand jury”.
Baráz Csaba
Kapcsolódó podcastunk: Oltatlan természetvédelem
Az 50’-es évek hangulatát idézi Baráz Csaba szerint kirúgása a Bükki Nemzeti Parktól -érdemtelenség miatt. Az igazgatóság természetismereti és oktatási osztályának, majd a környezeti nevelési csoportjának és a geopark munkacsoportjának ex vezetője amúgy az elmúlt 20 évben „a hazai természetvédelem érdekében folytatott kiemelkedő tevékenységéért” pl. Pro Natura Díjat is kapott.
