Évről évre egyre nagyobb költségeket és gazdasági károkat okoznak az extrém időjárási különbségek, és a klímaváltozás miatt ebben a trendben nem is várható változás. Az idei nyár különösen kegyetlen, folyamatosan érkeznek a katasztrófákról szóló hírek a világ minden tájáról.
Japánban először a heves esőzések miatti áradások, majd a hőség szedett több tucat áldozatot, a görögországi tűzvésznek legalább nyolcvan ember halálos áldozata van, de tüzek pusztítanak Skandináviában is, ami szokatlan. A természeti csapások az emberáldozatok mellett komoly gazdasági károkat is okoznak. Kaliforniában, ahol most már évek óta menetrendszerűen érkeznek a hatalmas kiterjedésű erdő- és bozóttüzek, tavaly ősszel 85 milliárd dollárra becsülték az ehhez köthető költségeket.
A becslés nagyságrendjét néhány héttel később egy az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma által közzétett publikáció is megerősítette. Ebben ugyanis a szerzők arra jutottak, hogy az USA-ban 71,1 és 347,8 milliárd dollár között lehet a tüzek által évente okozott kár. Ennek kisebb része az oltáshoz, illetve a helyzet kezeléséhez köthető költség, míg a tüzek miatti veszteség 63,5 és 285 milliárd dollár között van.
Probléma egyre súlyosabb, és ezt elég jól mutatja a természetben kialakuló tüzek elleni küzdelemre fordított konkrét összeg alakulása, ami tavaly rekordszintre, 3 milliárd dollár közelébe ugrott az Egyesült Államokban. Az elmúlt évben közel másfélszer annyit költöttek ilyen célra, mint egy esztendővel korábban, és az eddigi rekordévnek számító 2015-re is nagyjából negyven százalékot vert 2017. Érdekesség, hogy a tüzek száma nem emelkedik. Nagyjából a nyolcvanas évek közepe óta minden évben 45 és 100 ezer közötti esetet regisztráltak a tengerentúlon, amiből a tavalyi 71, és a tavaly előtti 68 ezer egyáltalán nem ugrik ki. A tűzvésszel sújtott terület azonban évről évre egyre nagyobb, tavaly már a 40 ezer négyzetkilométert is meghaladta.
A G7 szerint egyébként nem csak a tűzvészek jelentenek gondot, a különböző – elsősorban természeti katasztrófák – általában is egyre nagyobb gazdasági kárt okoznak. A Swiss RE biztosító becslése szerint tavaly például világszerte 306 milliárdnyi veszteség keletkezett ilyen események miatt. Ezt csak a 2011-es év múlta felül, az akkori 440 milliárd dollárban azonban jelentős szerepet játszott a fukusimai erőműben történt baleset.
A klímaváltozás miatt nincs sok esély arra, hogy a helyzet javuljon. A Bloombergnek nyilatkozó szakértő szerint a különböző meteorológiai folyamatok arra utalnak, hogy jobb ha hozzászokunk az extrém időjárási körülményekhez, ezek ugyanis tartósak lesznek. Most például zavar van a globális légköri áramlás rendszerében, ami miatt gyakorlatilag hőhullám van az északi sarkkörnél. Ez sok helyen tartósan extrém időjárási viszonyokat idéz elő. A 2014-es európai hőhullám elemzése arra mutatott rá, hogy az éghajlatváltozás 35-ször valószínűbbé tette az extrém időjárást.
Miért ilyen szélsőségesen meleg idén az északi félteke?
A globális felmelegedés mellett számos más tényező, köztük az igen gyenge nyugat-keleti magas légköri nagysebességű széláramlás és az Atlanti-óceán vízfelszíni hőmérsékletének jelentős megváltozása is okolható azért, hogy az északi féltekén szélsőségesen meleg és száraz időjárás uralkodik hetek óta – vélik klimatológusok.
Hosszan tartó intenzív hőhullám uralja Észak-Amerikát, az Északi-sarki térségét, Észak-Európát és Afrika északi részét, megdöntve számos időjárási rekordot. Több mint 50 erdőtűz – egy tucatnyi az Északi-sarkkörön belül – csapott fel Svédországban a hét végéig a hetek óta tartó rendkívüli meleg és a szárazság miatt. A legtöbb halálos áldozattal járó tűz Görögországban pusztít.
Észak-Afrikában, a Szahara szélén lévő Ouargla meteorológiai állomáson 51,3 Celsius-fok meleget mértek, ami a térség minden idők legmelegebb hőmérséklete. 60 éve nem volt ilyen szárazság és hőség Nagy-Britanniában
Kapcsolódó anyagok:
Brutális erdőtűz Görögországban -eddig 74 halott
