A britek 96 százalékának van mobiltelefonja, mégsem foglalkozunk azzal, hogy ezeknek az eszközöknek az előállítása mennyi károsanyag-kibocsátással jár, vagy hogy mennyire szennyezik a környezetet, ha egyszer eldobjuk őket. Az Apple az az elektronikai cég, ami a legtöbb adatot osztja meg a tevékenységével kapcsolatban ilyen szempontból is: egy iPhone 11 károsanyag-kibocsátásának 80 százaléka a gyártásból jön, 17 százalék pedig abból, hogy a felhasználó tölti az eszközt (három éves időtartamra számolva). Ha 18 hónap után lecseréljük a készüléket, akkor az előállítás már 90 százaléka a károsanyag-kibocsátásnak. Innen is látszik, hogy a felhasználó, az elektronikai eszköz birtokosa nem felel a károsanyag-kibocsátás nagy részéért – az a gyártással és a szállítással megy el.
A 83 stabil kémiai elemből 70 megtalálható egy okostelefonban, az eszközök strapabíró tulajdonságukat a különböző fémeknek köszönhetik, amelyekből egy telefonban akár 62-féle is lehet. Ezek közül több ritkafémnek számít, ami azt jelenti, hogy kevés helyen találhatók meg a bolygón, ráadásul általában olyan helyeken, ahol gyerekmunkásokkal, vagy erősen alulfizetett, kizsákmányolt felnőttekkel bányásztatják őket. Az ilyen ritkafémeknek ritkán környezettudatos a kinyerésük.
Kutatások kimutatták, hogy a mobiltelefonok mindössze 5 százaléka kerül újrahasznosításra, az egyéb elektronikai hulladéknál ez az arány 16 százalék. Ez még mindig édeskevés, tekintve, hogy az ilyen hulladék erősen szennyezi a bolygót. Kutatások szerint idén az okostelefonok ökológiai lábnyoma átlépi majd a laptopokét, számítógépekét és képernyőkét.
Az egész globális telefonhálózatot működtetni a mai megközelítőleg 7 milliárd mobiltelefonnal 200 millió tonna károsanyag-kibocsátással jár. Ez nagyjából a globális emisszió 4 százaléka. Jelenlegi becslések erre 14 százalékos növekedést jósoltak az IoT, vagyis a dolgok internete (Internet of Things) előretörése miatt.
Az NRGreport szerint persze a megoldás nem az, hogy holnaptól mindenki dobja ki az elektronikai eszközeit, sokkal inkább az, hogy ezek a kibocsátások is legalább olyan súllyal szerepeljenek a klímatervekben, mint mondjuk a szénerőművek pöfékelése. Annak ellenére, hogy senki nem szeretne lemondani a modern technológiáról, a problémával még foglalkozni kell.
