81 éves korában 2023 október 8-án elhunyt Sólyom László jogászprofesszor, akadémikus, egyetemi tanár, az Alkotmánybíróság első elnöke, a Magyar Köztársaság 2005-2010 közötti elnöke – tudatta a volt köztársasági elnök titkársága az MTI-vel.
Sólyom László “óriási erővel, tevékenyen és derűvel viselt hosszú betegség után” hunyt el – áll a Landi Balázs által jegyzett közleményben.
A volt államfő 1942-ben született. 1969 és 1983 között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Állam- és Jogtudományi Intézetében, 1970-75 között az Országgyűlési Könyvtárban volt tudományos kutató. 1983-tól az ELTE jogtudományi karának polgári jogi tanszékén egyetemi tanár, 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, 2002-től az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem egyetemi tanára is volt. Ösztöndíjjal tanulmányutat tett a berkeley-i Kaliforniai Egyetemen, a Kölni, a Frankfurti Egyetemen és a hamburgi Max Planck Intézetben. 1999-2000-ben a Kölni Egyetem vendégprofesszora volt, ahol 1999-ben díszdoktorrá választották. Kutatási területe: a polgári jog története, összehasonlító polgári jog, alkotmányjog.
Kezdettől fogva részt vett a Duna-mozgalomban, a Duna Kör alapító tagja, az 1980-as évek elejétől a nem hivatalos környezetvédelmi mozgalmak jogi tanácsadója. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja, 1989-ben elnökségi tagja volt, tevékenyen részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában is.
1989-ben az újonnan létrejött Alkotmánybíróság tagjává választották, ekkor minden politikai és társadalmi tisztségéről lemondott, az MDF-ből is kilépett. Az Alkotmánybíróságnak először elnökhelyettese, majd 1990 és 1998 között első elnöke volt. A vezetésével működő testület több fontos kérdésben is jelentős határozatot hozott, ilyen volt például a halálbüntetés eltörléséről, az igazságtételi törvényről, a köztársasági elnök jogállásáról, a népszavazás alkotmányos tartalmáról, a terhességmegszakításra vonatkozó jogszabályokról vagy a kárpótlási törvényről szóló döntés. Sólyom László 1994-től a Nemzetközi Jogászbizottság, 1998-tól az Európa Tanács Velence-bizottságának is tagja volt.
Az Országgyűlés 2005. június 7-én az 1989-ben kikiáltott Magyar Köztársaság harmadik elnökévé választotta. Jelölését a Védegylet javasolta, majd a Fidesz és az MDF is támogatta, megválasztására a harmadik fordulóban került sor, amikor már a kétharmados helyett az egyszerű többség is elegendő volt. Köztársasági elnöki beiktatási ünnepségét augusztus 5-én tartották a Sándor-palota Tükörtermében, hivatalát 2010. augusztus 5-ig töltötte be.
Jogtudósként 1975-ben az állam- és jogtudomány kandidátusa, 1981-ben a tudomány doktora fokozatot szerezte meg. 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2013-ban rendes tagjává választották. Akadémiai székfoglalóját Normahierarchia az alkotmányban címmel tartotta. Számos elismerése mellett 1998-ban Humboldt-díjjal, 1999-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével, 2003-ban Nagy Imre-érdemrenddel, 2005-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje a lánccal, 2013-ban Magyar Szabadságért díjjal tüntették ki. Publikációi hazai és külföldi szaklapokban láttak napvilágot, könyvei közül több külföldön is megjelent.
A pártok közül elsőként az LMP közleményben reagált a halálhírre:
Az LMP teljes politikai közössége tisztelettel és főhajtással emlékezik rá. Sólyom Lászlónak elévülhetetlen érdemei vannak a demokratikus átalakulás jogállami kereteinek meghatározásában, valamint az ebből fakadó alkotmányossági elvek kialakításában. Az Alkotmánybíróság első elnökeként mélyen elkötelezett védelmezője volt Magyarország alkotmányos intézményeinek. Köztársasági elnökként pedig valódi, pártokon felül álló intézményként tekintett hivatalára, ahol nem személye volt az elsődleges, hanem az a legfőbb közjogi tisztség, amit képviselt.
Közéleti szerepvállalása mellett jogtudósi pályafutása nemzetközi viszonylatban is elismertté tette őt, ráadásul olyan, manapság kiemelten fontos témák magyar jogba való bevezetése is a nevéhez fűződik, mint az adatvédelem és általában az információszabadság témaköre.
Az LMP politikai közössége külön hálás volt Sólyom Lászlónak azokért az erőfeszítésekért, amiket a környezeti értékeink védelme érdekében tett egész pályafutása alatt. (lásd pl. Zengő – Tubes mecseki radarügy)
Részvétünket fejezzük ki a gyászoló szeretteinek. Nyugodjon békében.” – olvasható a közleményben.
A hazai politikai élet szereplői is sorra búcsúznak el a volt államfőtől. Elment Magyarország köztársasági elnöke, a nagyszerű jogászprofesszor. Isten nyugosztalja Sólyom Lászlót! – írta Facebook-oldalán Orbán Viktor.
Az alkotmányos forradalom hőse – Sólyom László halálára
„Na, felismeritek, ki ez a férfi a fotón a fiam mellett?” – kérdezgettem büszkén családtagjaimat és barátaimat, akiknek megmutattam azt a lapunk fotósa által készített fényképet, melyen a néhány nappal később köztársasági elnökké választott Sólyom László és az akkor kilenc éves nagyobbik fiam sétálnak egymás mellett egy budai utcán. Az államfőválasztás adott lehetőséget, hogy interjút készíthessek az Alkotmánybíróság (AB) általam mélységesen tisztelt korábbi elnökével, de az a mélységes gyanakvás, amellyel a Népszava újságíróját fogadta, mellbe vágott. Gyanakvása csak akkor enyhült, amikor kiderült, hogy bébiszitter híján a fiam is ott ül majd a beszélgetésünkön, amely után együtt indultunk az őt jelölő Védegylet rendezvényére. Ekkor készült az ominózus fotó, mely azóta is családi ereklye, s ekkor beszélhettem 15-20 percet kötetlenül a merevségéből valamelyest felszabadult Sólyom Lászlóval. Meglepett, mennyire ellenszenves számára az akkor friss miniszterelnök Gyurcsány, és az is, hogy Orbánról sem a megértés hangján beszél – általában is nagyon rossz véleménye volt a közéletről, a pártpolitikáról.
Ez a személyes történet tolult fel bennem, amikor vasárnap délután eljutott hozzám Sólyom László halálának híre. Az 1942-ben született jogászprofesszor, akadémikus, az AB első elnöke, a Magyar Köztársaság 2005–10 közötti elnöke számomra még ma is elsősorban az 1989-90-es alkotmányos forradalom hőse, az azóta szemétre hajított Alkotmány egyik megalkotója. Aki nyolcéves AB-elnöki tevékenysége alatt (1990-98) kidolgozta a „láthatatlan alkotmány” koncepcióját, amely szerint az alkotmány szövege nem önmagában áll, hanem szerves részét képezi nem csak az AB tevékenysége során pontosított tartalma, de az alkotmány mögött húzódó morális elvek sora is. Ez alapján hozta meg aztán a 90-es években az AB a legfontosabb döntéseit, egyebek között a halálbüntetés eltörléséről, a személyi szám használatának korlátozásáról, az abortuszhoz való jogról vagy épp a kárpótlási törvények alkotmányellenességéről. E felfogásból az is következett Sólyom szerint, hogy az alkotmány bizonyos rendelkezései is ütközhetnek az alkotmányba. S minden bizonnyal ez a koncepció áll a Fidesz egypárti Alaptörvényét érintő súlyos kritikái mögött.
Nem tudom, de úgy sejtem, hogy Sólyom életének utolsó éveit megkeserítette, hogy épp az őt államfővé választó párt mondta ki, hogy hatályukat vesztik az Alaptörvény előtt meghozott AB-határozatok, amely Sólyom AB-elnöki munkásságának a visszavonását is jelentette. Különösen az Alaptörvény negyedik módosítást kritizálta, amellyel Orbánék az AB által korábban megsemmisített rendelkezéseket beemelték az Alaptörvénybe, illetve korlátozták az AB-t az alkotmánymódosítások tartalmi felülvizsgálatában. Felemelte a szavát a CEU kiebrudalása és a kétharmad egyéb lépései ellen is, de az utóbbi pár évben nagyon ritkán szólalt meg. Kritikusai ugyanakkor felrótták neki, hogy a 2011-ig hatályos Alkotmányt ilyen könnyen ki lehetett dobni, hogy az nem tartalmazott saját védelmét biztosító rendelkezéseket.
Utólag persze könnyű okosnak lenni. Sokan azok közül, akik balliberális oldalról bírálták államfői tevékenységét, ma már visszasírják. Pedig Sólyom sohasem titkolta jobboldali, konzervatív elkötelezettségét. Szerteágazó jogászi munkásságával párhuzamosan már a 80-as években feltűnt a hazai zöldmozgalmak oldalán, a Duna Kör résztvevője volt, majd 1987-ben az MDF alapító tagja lett. E párt delegálta az Ellenzéki, illetve a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásaira, így került az új alkotmány kidolgozói közé. Jobboldalisága ellenére mindig is idegenül mozgott a pártpolitikai közegben, államfői szerepkörben elkövetett botlásai ma már jócskán eltörpülnek érdemei mellett. Az őszödi beszéd után ugyan lemondatta volna Gyurcsányt, mégis parlamenti bizalmi szavazást javasolt és „beparancsolta” a Fideszt az utcáról a T. Házba. Nem igaz, hogy elnökségének köszönhető Orbánék első, 2010-es kétharmada. A legaktívabb államfő volt: 16-szor élt az alkotmányos, 31-szer pedig a politikai vétó intézményével.
Konzervatív-liberálisnak is nevezhetnénk, aki mindig is a demokratikus jogállam, a joguralom elkötelezett híve volt. Pályája során többször nyílt lehetősége elveinek gyakorlatba való átültetésére, s a legtöbb esetben eminensen teljesítette feladatát. Tragikus módon életművét egykori rendszerváltó társainak egy része rontotta le. Minden magyar demokrata gyászolja őt, az egykori harmadik köztársaság alapítóját.
Simon Zoltán Népszava
Mélyen megrendít SÓLYOM LÁSZLÓ halála.
Sólyom László a remény korszakának emblematikus személyisége volt. Megválasztása azt jelentette számunkra, hogy szabadok vagyunk a jóra, és minden lehetséges, mert olyan ember került a köztársasági elnöki székbe, aki tudását és tehetségét a haza szolgálatában hasznosítja.
Szuverén egyéniség volt, a meggyőződése vezette. Az országért, és az emberiségért érzett felelőssége hatotta át a munkáját.
Halála jelzés minden felelősen gondolkodó magyar számára – nekünk kell újraéleszteni, és továbbvinni azt a szellemiséget, amit Sólyom László képviselt,
Nyugodjon békében! – emlékezett meg Sólyom Lászlóról Ács Sándorné Éva, a Kishantosi “harcos”, aki egy régi cikkre is emlékeztetett: Fico kitiltotta Sólyom Lászlót Szlovákiából
Életműve elválaszthatatlan a köztársaság felemelkedésétől és a bukásától is” – Tóth Gábor Attila alkotmányjogász Sólyom Lászlóról
Precedens nélküli intellektuális, szakmai vállalkozás volt az 1990 utáni első alkotmánybíróság, amely jogi és békés keretek között tudta tartani a rendszerváltást. A vasárnap elhunyt Sólyom László az AB elnökeként és köztársasági elnökként is azt képviselte, hogy ő az alkotmány őre – értékeli munkásságát Tóth Gábor Attila alkotmányjogász, egyetemi oktató, hozzátéve, hogy Sólyom államfőként szinte alternatív kormányprogramot képviselt, a köztársaság megszüntetése idején pedig kevéssé élt a lehetőségeivel. „Korszakos figura volt intellektuális igényességgel.”
Nyitókép: Sólyom László 1942 – 2023 Kovács Tamás MTI MTVA
Kapcsolódó anyagok:
Zengő, Tubes, Hármashegy valójában egyre megy
A Hármashegyen épülhet a radar?
Sólyom László nem nyilvánította községgé a Magdolna-völgyet
