Bár emelik a termékdíjköteles cikkek begyűjtésének támogatási keretét, de az ártalmatlanítására fordítandó összegek eltűnnek a költségvetésben.
További 3 milliárddal 17,65 milliárd forintra bővíti a kormány a termékdíj-köteles cikkek gyűjtéséhez és kezeléséhez biztosított jövő évi támogatási keretet – derül ki a két nappal ezelőtti szombati Magyar Közlönyből. (A határozat címe szerint a kabinet az összeget a hulladékok fejlesztéséhez is biztosítaná, ám ez bizonyára csak egy nyelvhelyességi baki.) Magyarországon több környezetszennyező árucikk gyártása termékdíj-köteles. Ide tartozik például a gumiabroncs, az akkumulátor, a nejlonzacskó, irodai és reklámhordozó-papírok, illetve kőolajtermékek és elektronikai berendezések. Kétségtelen: a kormány a jövő évi tervek alapján eredendően is jelentősen emelni készült az elhasznált termékek begyűjtési és feldolgozási támogatását. A korábbi évek során ugyanis az erre szolgáló keret hullámzóan bár, de egyre csökkent. A 2012-es több mint 15 milliárd után 2014-re már csak kevesebb mint 10 milliárdot biztosítottak e célra.
Némi emelkedést követően a keretet tavaly és idén egyaránt 11,65 milliárd forintban húzták meg. A mostani, ehhez képest nagyarányúnak látszó emelés mégis csak látszólagos siker. Egy szakértő a Népszavát arra figyelmeztette: a termékdíjakból az államnak évente közel százmilliárdos bevétele származik. Eme, elvileg e cikkek ártalmatlanítására fordítandó összeg azonban ma eltűnik a költségvetésben. A tényleges bevételnek így még a keretemeléssel együtt is csupán rendkívül szerény hányadát forgatja vissza az eredeti célnak megfelelően a feldolgozásba az Orbán-kormány. Erre utal, hogy a kabinet – Gulyás Gergely kancelláriaminiszter indoklása szerint – azért vetette el saját szaktárcája javaslatát a nejlonzacskók – későbbi betiltásukat megelőző – jelentős termékdíj-emeléséről, mert az EU ezt még nem tette kötelezővé.
Sikerült leamortizálni a szelektív újrahasznosítást is
Újabb szégyenlista: arcpirítóan kevés szemetet hasznosítanak újra a magyarok. Míg az uniós államokban a műanyaghulladékok átlagosan 42,4 %-át hasznosítják újra, hazánkban ez az arány csupán 31 %.
Elég rosszul állunk újrahasznosítás tekintetében a többi EU-s országhoz képest. Ugyan a műanyagok feldolgozása tekintetében még vannak páran mögöttünk, de összességében tökutolsók vagyunk, hazánkban használják fel újra a legkevesebb, erre alkalmas hulladékot.
Elég szomorú adatokat közölt az Eurostat: kiderült ugyanis, hogy Magyarország az utolsók között kullog az EU-ban az újrahasznosított műanyagok tekintetében.
A hulladékágazat egészéhez hasonlóan e terület is mélyreható válságjeleket mutat. A lap szakértője úgy látja: mára szinte teljesen megszűntek a fejlesztések. Működő piac helyett immár ezt is monopolisztikus helyzetű, kormányközeli vállalkozók uralják. Pedig a használt gumiabroncsnak komoly piacot jelenthet például az őrleményéből készült, a véletlenül ráhajtó autót kevésbé megdobó útpadka, vagy épp az aktívszéngyártás.
A magyar hulladékpiac működésképtelenségéről ugyanakkor mindenki meggyőződhet a lerakókban tornyosuló, láthatólag leválogatott gumiabroncs, petpalack-, alumíniumhulladék-, üveg- vagy épp papírhegyek láttán: ezeket nincs, aki átvegye. Mindezek nyomán forrásunk nem számít arra, hogy a most megítélt többletösszeg érdemben javít a feldolgozás hatékonyságán: azzal talán ismét csak egy kormányközeli vállalkozó helyzetén javítanának – véli.
Szelektív gyűjtés? Felejtsük el! Így rombolják le évek szemléletformáló munkáját
Nesze neked rezsicsökkentés. A környezetvédelem rosszabbul teljesít: megy az égetőbe a szelektív hulladék jó része. Kukába a felvilágosítással. Sikerült leamortizálni a szelektív újrahasznosítást is.
Az állami források kiapadása nyomán a közeljövőben több hazai szelektívhulladék feldolgozó üzem is felhagyni tervez a tevékenységgel. Az ilyen anyagok szakszerű feldolgozása a termékdíjrendszer átalakítása miatt egyre inkább akadozik.
Míg korábban e bevételt visszaforgatták a hulladék visszagyűjtésébe-leválogatásába, addig ez az évi közel százmilliárdos summa ma már eltűnik az állami költségvetésben.
Ehhez kapcsolódik, hogy az ágazat állami kivéreztetése miatt, biztos bevétel híján egyre több hazai szelektívhulladék-feldolgozó is tevékenysége felfüggesztését fontolgatja. A helyzetet jellemzi, hogy a belföldön keletkező szemét helyett több üzem külföldről hozat be olcsóbbat.
Mint arról korábban beszámoltunk, a bevételek központosítása nyomán összeomlás szélén áll a hazai lakosságihulladék-begyűjtés is. Ennek csalhatatlan jeleként Észak-Kelet-Pest és Nógrád megyében a tevékenységet ma már a katasztrófavédelem végzi. Miközben a kormány október végén csak ez évre 26,4 milliárdos póttámogatást ítélt meg e tevékenységre, szavaik tanúsága szerint alapvetően elégedettek a hazai hulladékhelyzettel- írta a Népszava.
Hulladék-gazdálkodási feladatok támogatása (millió forint)
2012 – 15 180
2013 – 12 747,2
2014 – 9 747,2
2015 – 12 747,2
2016 – 12 750
2017 – 11 650
2018 – 11 650
Forrás: Jogtár, központi költségvetési törvények
