Ma kezdődött a világ legnagyobb környezetszennyező sporteseménye. 3,6 millió tonnára becsülik az idei nyári játékok karbonlábnyomát, mellyel a riói minden eddigi olimpiáét felülmúlja. Magyarország bő három hét alatt éri el ezt a mennyiséget.
Ritka ambiciózus kibocsátás-csökkentést vállalt Brazília a tavalyi párizsi klímacsúcson. A riói olimpiával járó rekord karbonlábnyom ellensúlyozása eltörpül ahhoz képest, amire a következő tíz évben vállalkoztak. Ma tartják a riói olimpia nyitóünnepségét – bár a program titkos, azt beszélik, hogy a tematika fontos eleme lesz a fenntarthatóság, a környezettel harmóniában álló élet. Ugyanakkor a világ legnagyobb sporteseménye igencsak megterheli a környezetet: 3,6 millió tonnára becsülik az idei nyári játékok karbonlábnyomát – azaz a rendezvénnyel kapcsolatos CO2 kibocsátást, ami az eddig rekordnak számító londoni olimpiát (3,4 millió tonna) is felülmúlja. Összehasonlításképpen a pekingi lábnyom 1,18 millió tonna volt, a 2014-es brazil foci vb pedig 2,7 millió tonnát bocsátott ki, 1 millióval többet, mint a 2010-es dél-afrikai. Magyarország bő három hét alatt éri el ezt a mennyiséget.
A rendezők szerint nem a szervezés vagy az építkezés pazarló; a két legnagyobb kibocsátási tételt a nézők, résztvevők utazása és elszállásolása jelenti – pontosabban az a kibocsátás, ami a repülőgépek által elfogyasztott kerozinhoz, a légkondi-berendezések áramigényéhez kapcsolódik.
A rendezők mentségére szóljon, hogy korszerű sporteseményhez illően a teljes CO2-kibocsátást ellentételezik, kibocsátás-csökkentő projekteket finanszíroznak, például fákat telepítenek vissza olyan területekre, ahol korábban erdőt irtottak. Brazília egyébként is komoly erőfeszítéseket tesz a klímaváltozás megfékezésére, tavaly Párizsban vállalták, hogy 2025-re 37 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2005-höz képest.
A klímaszakértők szerint kivételes, hogy fejlődő országként abszolút értékű csökkenést vállaltak. Számszerűen a 2005-ös 2,1 milliárd tonna CO2 egyenértékben kifejezett kibocsátását 1,3 milliárd tonnára tervezik csökkenteni. Brazília a világ hatodik legnagyobb kibocsátó országa, ahol a dzsungelek irtása adja a kibocsátás legnagyobb részét. Az erdőirtást következetesen lassították az elmúlt 10 évben, és a kormány azt ígéri, hogy 2030-ra teljesen felhagynak vele.
