Az egész világon összesen csak négy olyan ország van, amelynek nincs önálló környezetvédelmi minisztériuma: Szaúd-Arábia, Szomália, Tanzánia, Magyarország. Az Orbán-kormány kiiktatta a környezetvédelmet, hogy ne akadályozza a gazdasági fejlődést, ami maradt: hivatali ügyetlenkedés, káosz vagy korrupció.
A Párbeszéd Magyarországért parlamenti frakcióvezetője, Szabó Tímea a klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló törvényjavaslat parlamenti vitájában így foglalta össze, milyen prioritással szerepel a kormány programjában a környezetvédelem. Magyarországon ma már nincs országos környezetvédelmi hatóság sem, sőt, 2012-ben a helyettes biztossá lefokozott zöld ombudsman hatásköreit és intézményi hátterét is jelentősen megnyirbálták. Az ilyen ügyekkel a kormányhivatalok, a belügyminisztérium, a katasztrófavédelem és az agrártárca foglalkoznak, és gyakran nem világos a helyi lakosok vagy akár egy önkormányzat számára sem, hogy hova fordulhatnak egy-egy sürgős ügyben. Pedig a környezeti káresemények, védett terület beépítése vagy fakivágások esetében gyors intézkedésre lenne szükség, de az Átlátszó által feldolgozott esetek is azt bizonyítják, hogy ez hivatali ügyetlenkedés, káosz vagy korrupció miatt sokszor késik, vagy teljesen el is marad egyes, a környezetet is károsító ügyekben.
— Az Átlátszó írta meg, hogy a Mátrai Erőmű Őzse-völgyi technológiai víztározójába került ipari mennyiségű szerves anyagról kiderült, hogy a szomszédos telephelyen felhúzott, Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez tartozó Viresol Kft. keményítőgyárából származott.
— Egy másik, évek óta függőben lévő ügyet, az almásfüzitői egykori timföldgyár hulladék-lerakóként használt vörösiszap-tározóinak esetét a CEU kutatóival közös projektben dolgoztuk fel részletesen.
— Vörösiszap okozta, igaz, nem szilárd, mint az almásfüzitői, hanem folyékony halmazállapotú, az elmúlt évtized legsúlyosabb magyarországi környezeti katasztrófáját: tíz ember halálához vezetett és óriási természeti és gazdasági károkat okozott, amikor 2010. október 4-én átszakadt a gát a MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. tulajdonában lévő Ajkai Timföldgyár Kolontár és Ajka közötti vörösiszap-tározójánál. A baleset után kilenc évvel született bírósági ítélet az ügyben: az eljárás és az ügy körülményeinek, felelőseinek felderítése során a környezetvédelmi szabályozás, ellenőrzés, engedélyezés, ügykezelés terén számos visszásság felszínre került. A környezetvédelmi szakemberek, civilszervezetek és az egy-egy helyi ügy köré szerveződő lakosság szerint bár elvétve vannak jó példák is, Magyarországon nem sokat változott a környezetvédelmet érintő ügyek kezelése, intézése a kolontári katasztrófa óta.
A megyei kormányhivatalokhoz került a környezeti hatóság, ami szakemberek szerint nem biztos, hogy jó megoldás, mert ezek a hivatalok nem tudnak független, szakmai szervezetekként működni. Ráadásul idén márciustól nem lehet fellebbezni a kormányhivatalnál környezetvédelmi ügyekben, csak bírósághoz lehet fordulni, ugyanis az ilyen ügyek esetében a megyei kormányhivatal elsőfokú hatóság lett, másodfokú hatóság pedig nincsen.
A Párbeszéd Magyarországért fent idézett országgyűlési képviselője a klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló törvényjavaslat vitáján úgy fogalmazott, hogy“kiiktatták a környezetvédelmet, mint a gyorsabb gazdasági fejlődés előtt álló akadályt” Szabó Tímea több konkrét példával is alátámasztotta ezt az állítását: az Átlátszó által is feldolgozott gödi Samsung-projektet, és a Veszprém megyei Sümegprága esetét is felhozta. Az utóbbi esetben uniós védettséget élvező, Natura 2000-es természetvédelmi területen adott engedélyt a kormányhivatal bazaltbánya létesítésére.
“A rosszul felfogott gazdasági érdek vagy a korrupció is közbeszól egyes döntések meghozatalánál a környezetvédelmi ügyekben, egy racionális, a környezet védelmét előtérbe helyező döntéshozatali rendszer biztosan nem engedélyezne például Natura 2000-es védettségű területeket egyértelműen károsító beruházásokat, ártéri erdők kivágását” – így foglalta össze az Átlátszó kérdésére a hasonló ügyek kapcsán szerzett tapasztalatait dr. Kiss Csaba, ügyvéd, a Környezeti Management és Jog Egyesület igazgatója.
Az önálló környezetvédelmi hatóság és minisztérium hiánya probléma, de egy jól működő kormányzati struktúra mellett önmagában nem feltétlenül jelentene gondot. Ha a környezetvédelmi miniszter nem elég erős karakter, akkor nem biztos, hogy sokat tudna segíteni a környezetvédelem ügyén, viszont ha lenne, legalább a kormányüléseken részt vehetne és jogalkotási hatásköre is lenne. Az, hogy a környezetvédelem ma Magyarországon részben az agrártárcához tartozik, nem a legrosszabb megoldás, de az olyan esetekben, ahol a környezetvédelem ügye az agrár-érdekkel kerül szembe, sejteni lehet az ügy végkimenetelét, sorolja a problémákat Kiss Csaba.
A zöldtárca hiányánál nagyobb bajt jelent, hogy évek óta nincsenek új környezetvédelmi törvények, a 2012-es hulladéktörvény az utolsó, a nem sokkal korábban megszüntetett környezetvédelmi tárca által összerakott jogszabály. Lehet, hogy lesz klímatörvényünk, de esélyes, hogy egy érdem hatások nélküli változatot fognak elfogadni. Egy racionális, a környezet védelmét előtérbe helyező döntéshozatali rendszer nem engedélyezne Natura 2000- védettségű területeket egyértelműen károsító beruházásokat, ártéri erdők kivágását, és így tovább.
