A 6 legsúlyosabb probléma, amit az elmúlt 70 évben az atomenergetikában nem sikerült megoldani.
1. A RADIOAKTIVITÁST NEM LEHET LEÁLLÍTANI
Az van, hogy az atomerőmű beindítása után a radioaktivitást egyszerűen nem lehet kikapcsolni. Magát a kontrollált maghasadást még le lehet állítani, de ezután semmi mást nem tudunk tenni, mint várunk, hogy leálljon a radioaktív bomlás. Tehát sugárzik tovább az egész cucc, mi maximum a vállunkat vonogathatjuk. Ennek az ideje a kiégett fűtőelemek esetén nem kevés: a legoptimistább számítások szerint 240 ezer év, de sok forrás egymillió éves periódusról beszél.
2. A KIÉGETT FŰTŐELEMEKET NEM LEHET ÚJRAHASZNOSÍTANI
A reprocesszálás nevű folyamatot általában mindenki összekeveri az újrahasznosítással. Pedig nem az. A reprocesszálás során a kiégett fűtőelemekből kinyerik a további felhasználásra még alkalmas hasadó anyagot. A művelet során egy kilogramm kiégett fűtőelemből száz kilogramm radioaktív hulladék keletkezik. Az eljárás olyan mértékben környezetszennyező, hogy senki nem mer beszélni róla. Az oroszországi Majak nevű komplexumban, ahol a reprocesszálás zajlik, feltehetőleg mind a mai napig az üzem melletti Karacsaj-tóba öntik a folyamat során keletkezett hulladékot, ahonnan a közeli Tyecsa-folyóba szivárog a radioaktivitás. A folyót a környező falvak használják, a falusiakat nem telepítették ki a szennyezettség miatt.
3. A KIÉGETT FŰTŐELEMEKET NEM LEHET KIKAPCSOLNI
Az 1-es pontból következően a kiégett fűtőelemeket sem lehet kikapcsolni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy továbbra is melegednek, ezért még sok ideig hűteni kell őket. Radioaktív sugárzásuk hulladék, még akkor is, ha elzárva és elszigetelve tároljuk őket.
4. A KIÉGETT FŰTŐELEMEKET NEM LEHET VÉGLEGESEN ELHELYEZNI
A kiégett fűtőelemeket nem szabad a tengerbe dobni, mert a vízben a radioaktív szennyeződés kifejezetten hatékonyan képes terjedni. Nem lehet kilőni az űrbe, mert olyan nagy mennyiségben van a Földön, hogy nincs az a pénz, amennyi elég lenne a műveletre. Nem lehet elásni, mert a föld folyamatosan mozog. Az úgynevezett mélygeológiai tárolók pedig eddig csak tervként, papíron léteznek. A kőzetrétegek mozdulatlanságára tervezni nem bátorság, hanem őrültség. Egyetlen mélygeológiai tárolót kezdett el megépíteni eddig az emberiség, ez Finnországban található, a neve Onkalo. Nincs még egyébként teljesen kész, és az erről a helyről készült dokumentumfilm utolsó perceiben maguk a tervezőmérnökök vallják be, hogy semmiféle garanciát nem tudnak adni arra nézve, hogy Onkalo képes teljes biztonságban elszigetelni a radioaktív hulladékot a bioszférától és az emberiségtől.
Majak beteges árnya: Vakil Batirzsin az Új-Muszljumovóba vezető úton
5. AZ ATOMERŐMŰVEK NEM TUDNAK HŰTÉS NÉLKÜL MŰKÖDNI
A fűtőelemeket folyamatosan hűteni kell. Ezért az atomerőművek nagy részét természetes vizek mellé építik. A víz azonban az atomerőművek legnagyobb ellensége is: a víz a nagyon gyorsan és hatékonyan terjeszti szét a bioszférában a radioaktív szennyeződést egy baleset után. Ez azt jelenti, hogy a szennyezett területen sem inni, sem enni, sem fürdeni nem lehet, hogy csak alapvető dolgokat említsünk, és a várható megbetegedések száma is megnövekszik a lakosság körében.
6. A FÖLD MOZOG
Igen, igaz a hír: a föld, a különböző geológiai rétegek folyamatosan mozgásban vannak. Ez azt jelenti, hogy minden építményt úgy kell tervezni, hogy ha romba dől a föld mozgása miatt, lehetőleg a legkisebb kárt okozza. Egy atomerőműről ez nem mondható el. Ha megsérül a védőburok, a radioaktív sugárzás azonnal a levegőbe és a vízbe kerül.
A föld mozgása ellen ma még nem tudunk elég hatékonyan védekezni. Hiába ismerjük egy hely geológiai múltját, a jövője megjósolhatatlan.
Ezek azok a problémák, amiket már hetven éve nem tudunk megoldani. Lehet, hogy érdemes lenne megvárni a megoldást, és csak utána folytatni az atomerőművek építését.
