A magyar társadalom és gazdaság számára sokkal előnyösebb lenne, ha az új, a kormány által tervezett földgázprojektre szánt 100 milliárdokat a lakóépületek energetikai korszerűsítésére, azaz energiaigényük csökkentésére és megújuló energiaforrások hasznosítására fordítanák – derül ki a Greenpeace megbízásából az Európai Energia- és Klímapolitikai Intézet által készített tanulmányból.
A Greenpeace arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar épületállomány uniós szinten is kivételesen elavultnak számít, ezért egy olyan stratégia kidolgozására szólítja fel a zöldszervezet a kormányt, ami hatékonyan, a 2050-es zéró karbon céllal összhangban változtat a helyzeten.
A Greenpeace új tanulmányt mutatott be a magyar energiapolitikai beruházásokról. Ebből kiderül, hogy a magyar kormány által a Mátrai Erőműbe tervezett új, 500-650 MW-os földgázerőműre szánt mintegy 500 millió euró sokkal jobban hasznosulna, ha azt a hazai lakóépületek energetikai korszerűsítésére fordítanák. A komplex környezeti, gazdasági és társadalmi szempontokat is figyelembe vevő vizsgálat szerint azok a beruházások, amik a lakóépületek energiaigényét úgy csökkentik, hogy a szigetelés mellett megújulókat is alkalmaznak, egyértelműen pozitív megtérülést mutattak, míg a Mátrai Erőműbe való befektetés negatív megtérülést eredményezett.
“Miközben tombol a klíma- és az energiaválság, a kormány továbbra is ösztönzi a földgázfogyasztást, és újabb és újabb földgázalapú beruházásokat tervez. A magyar épületállomány végzetesen elavult műszaki állapota, és az EU-s szinten kivételesen magas energiaszegénység miatt a Greenpeace arra szólítja fel a kormányt, hogy dolgozzon ki egy olyan stratégiát, amely, megfelelő finanszírozási rendszerrel támogatja a lakások korszerűsítését, és külön figyelmet fordít a legkiszolgáltatottabb háztartásokra” – nyilatkozta Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány felelőse.
A Greenpeace szerint földgáz drága, klímapusztító tüzelőanyag, amely nagymértékben felelős az energiaár-emelkedésért és a kapcsolódó energiaválságért. Magyarországon az energiaszegénység szintje az egyik legmagasabb az Európai Unióban. Egy átlagos magyar család havi kiadásainak 14-18%-át kénytelen az energiaszolgáltatásokra szánni. A hazai lakásállomány átlagos energiateljesítménye az energiatanúsítványok átlaga alapján az „FF” kategóriába esik, amely szerint ezek az épületek legalább kétszer annyit fogyasztanak, mint egy korszerű épület. Ugyanakkor Magyarország erősen gázfüggő, a háztartások 84%-a használja ezt fűtésre. Emellett az ország erősen függ a földgázimporttól, Ukrajna orosz inváziójának kezdete óta 7,305 millió eurót (mintegy 2900 milliárd forintot) költöttünk orosz gázra. Ez azt eredményezi, hogy a háztartásoknak és a vállalkozásoknak aránytalanul magas fűtési költségekkel kell számolniuk.
A Greenpeace megbízásából készült tanulmány eredményei szerint a Nemzeti Energia- és Klímatervet a jelenleg zajló felülvizsgálata során úgy kell módosítani, hogy a földgáz felhasználását szolgáló beruházásokra előirányzott összegeket átcsoportosítják. Azokat a szakmai anyag szerint a nullenergiás épületekre vonatkozó stratégia finanszírozására kell fordítani, beleértve az épületek hőszigetelését, és a megújuló energiaforrások növekvő hasznosítását is. Ilyen lehet például hőszivattyúk és napelemek alkalmazása. Utóbbihoz elengedhetetlen lenne az úgynevezett napelemstop felszámolása, amiért a Greenpeace korábban petíciót is indított.
