Ma reggel a Gazprom északi-sarkvidéki olajfúró platformjára mászott fel több Greenpeace-aktivista, közöttük Kumi Naidoo a Greenpeace International ügyvezető igazgatója. A Prirazolmnaja platform Oroszország észak-keleti partja mellett, a Pecsora-tengerben található.
Ma éjjel aktivisták gumicsónakokkal elindultak a Greenpeace Arctic Sunrise hajójáról, és felmásztak a Gazprom fúrótornyára, hogy ezzel kényszerítsék a céget az északi-sarkvidéki olajfúrások feladására. Az aktivistáknál elegendő élelem található, hogy akár több napig is a fúrótornyon maradjanak.
Ez a második alkalom, hogy az északi-sarkvidéki olajfúrások megakadályozásáért Kumi Naidoo akcióban vesz részt. A dél-afrikai emberjogi aktivista 2011. júniusban Grönlandnál, Major Dávid magyar mászó aktivista után a brit Cairn Energy tulajdonában lévő fúrótoronyra mászott fel. Azóta a Cairn már felhagyott azon a vidéken a kutatófúrásokkal.
A Gazprom Prirazolmnaja platformján a Greenpeace International igazgatója, Kumi Naidoo, elmondta: „Amikor aktivista társaimmal felmásztam erre a rozsdás olajfúró toronyra, az Északi-sarkvidék megmentéséért küzdő mozgalomhoz két hónap alatt csatlakozott egymillió ember támogatott. Az ő nevükben vagyunk itt.”
„Hasonlóan a Shell meggondolatlan alaszkai olajfúrási terveihez, itt sem az a kérdés, hogy lesz-e olajkiömlés a Sarkvidéken, hanem az, hogy mikor. Az egyetlen lehetőség ennek az érzékeny természeti környezetnek a megvédésre az olajfúrások betiltása” – tette hozzá Naidoo.
Az Északi-sarkvidék olajfúrás szempontjából az egyik legszélsőségesebb és legellenségesebb terület a földön. Azt a területet, ahol a Gazprom olajt szeretne termeli, az év kétharmadában vastag jégréteg fedi, a hőmérséklet gyakran -50˚C alá zuhan. A Pecsora-tengert rendszeresen erős viharok verik és a hosszú sarkvidéki télen hónapokig teljes sötétség borítja.
Múlt héten az orosz Greenpeace és WWF közösen kiadott egy tanulmányt, amelyet az orosz Informatica Riska független tudósai készítettek. A kutatók számítógépes kockázati modelleket futattak arról, hogy mi történne olajömlés esetén a most elfoglalt Prirazlomnaja olajplatformnál. A kutatók több száz lehetséges forgatókönyvet vizsgáltak és arra a következtetésre jutottak, hogy olajkiömlés esetén akár 140.000 négyzetkilométer területen a nyílt vizet és több mint 3.000 km partszakaszt szennyezne be az olaj.
A Gasprom vészforgatókönyve szerint ásókkal és vödrökkel takarítaná fel a kiömlött szennyezést. A sarki körülmények között azonban ez a módszer nem működik.
