Kedvenc élőlényei a százlábúak, az ikerszelvényesek, és a hüllők. Korsós Zoltán ezen élőlények elismert szakértőjeként bejárta a fél világot. Hogyan kutatott a koreai kommunista diktatúrában? Miért értékes, és milyen veszélyek fenyegetik a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményét? Milyen a japán természetvédelem, és a hazai biológusképzés? Mik az új fajok névadási trendjei? Emellett számos érdekességről is mesél a Magyar Biológiai Társaság elnöke, a MTM volt főigazgatója Sarkadi Péter szerkesztőnek.
Gyerekkoromban amikor Budapestre utaztunk a vonat gyakran megállt a beengedésre várva a Keleti pu. előtt egy vasúti híd alatt. Az azóta már felújított felüljárónak rengeteg tartóoszlopa volt, ezért mindenki csak százlábúnak becézte. Mai beszélgetőtársamnak nyilván nem ez a híd ugrik be a százlábú szó hallatán, hanem kedvenc élőlényei a Myriapodák, azaz a soklábúak, (ide tartoznak a százlábúak mellett az ikerszelvényesek is) melyeknek gyűjteményi kezelőjeként is dolgozott a Magyar Természettudományi Múzeumban. 1982 óta különböző munkakörökben közel 40 évet húzott le itt, végül 2013 és 2019 között az intézmény főigazgatója volt, innen ment át oktatni az Állatorvostudományi Egyetem Biológiai Intézetébe.
Korsós Zoltán zoológus nemcsak a soklábúakat kedveli, hiszen a herpetológia is a szíve csücske, és e tudományterület elismert szakértőjeként is bejárta a fél világot. Természetesen a hazai kétéltűekkel és a hüllőkkel is foglalkozik. De miért és hogyan szeretett bele ezekbe az állatokba a Magyar Biológiai Társaság elnöke? Milyen tudást ad át a biológus hallgatóinak? Mit tehetünk a biológiai sokféleség megóvásáért? Mi lesz veled Magyar Természettudományi Múzeum? Hány lába van egy százlábúnak? Többek között e kérdésekre is választ kapnak, ha végig hallgatják 44. podcastunkat.
Korsós Zoltán szakmai pályájáról részletesen itt >>>
Amiről még szó esik a beszélgetésben:
Myriapoda soklábúak – jelenleg 12.000 fajuk ismert, és 80.000-re becsülik a felfedezésre váró fajok számát. Ebből mennyi köszönhető Korsós Zoltánnak?
Lady Gagától Trumpig. Hány fajt fedezett fel, mennyit neveztek el róla, egyáltalán hogyan működik egy újonnan felfedezett faj névadása?
2009 és 2012 között Japánban, Okinawán, a Riukiu Egyetem Trópusi Bioszféra-kutató Központjában dolgozott meghívott professzorként. A japán és a magyar mentalitás közötti különbségek. Nemzeti emléknek hívják a védett fajokat japánban. Milyen az ottani természetvédelem?
Hogyan kutatott az észak-koreai kommunista diktatúrában?
Miért értékes a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteménye, és hogyan teszi tönkre az eddigi eredményeket az Orbán-kormány?
280 ismeretterjesztő cikket írt, és több könyv szerzője. Mit az át a diákjainak és unokáinak?
Kapcsolódó podcastunk Vásárhelyi Tamás a Magyar Természettudományi Múzeum ex főigazgató-helyettese.
A 2020 április 22-én, a Föld Napján indult podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
