A rovat kizárólagos támogatója
Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter 2017. július 26-án észrevette, hogy az Európai Bizottság 15 nappal korábban jóváhagyta a megújuló energiaforrásból történő áramtermelés új magyar támogatási rendszerét (METÁR), és kihirdette, hogy a METÁR törvényi szabályai – visszamenőlegesen – 2017. július 19-én már hatályba léptek.
Mondhatnánk erre, hogy Miniszter Úr ezt nem kapkodta el, bár kétségtelen, hogy az Orbán-kormány energetikáért is felelős nemzeti fejlesztési miniszterétől ez nem is volt elvárható. Az ugyanis tény, hogy 2010 óta az Orbán-kormány szinte mindent megtett a megújuló energetikai ágazat fejlesztése ellen. A gyakorlatot hét lépésben az alábbiak szerint lehet összefoglalni:
1. Mondd ki, hogy a jelenlegi támogatási rendszer rossz, de te majd újat, jobbat, korszerűbbet csinálsz! "A megújuló energiaforrásokból, vagy hulladékból előállított villamos energia kötelező átvételi rendszere a jelenlegi formájában nem fenntartható, nem veszi figyelembe sem a nemzetgazdasági, sem a szakmapolitikai megfontolásokat. Ezért annak teljes körű újraszabályozása szükséges." Ezzel hirdette meg a 2010. májusában hivatalba lépett kormány, hogy jelentős változtatásokat fog bevezetni a hazai megújuló energiaforrások felhasználásával kapcsolatos szabályozásban.
2. Jelentsd be rendszeresen a METÁR bevezetésének időpontját, de ne hajtsd végre! Tartsd bizonytalanságban az iparági szereplőket! A kormányzat félévenként jelentette be a METÁR bevezetését: eredetileg 2011 júliusára ígérték, majd 2012 januárjára és így tovább. Most 2017 júliusát írjuk… Ennek a bizonytalan helyzetnek lett az eredménye, hogy: a 2003-2010 közötti időszak megújulós beruházásainak és felhasználásának lendületes felívelése után egy időre visszaesett a hazai megújuló alapú áramtermelés, a korábban tervezett jelentősebb projektekkel pedig – tisztelet a kevés, köztük egy pécsi kivételnek – vagy kivártak a befektetők, vagy a régió más országaiban valósították meg azokat, hozzájárulva ezzel külföldi gazdaságok fellendítéséhez, munkahelyek létrehozásához és a fenntarthatóság növeléséhez.
3. Folytass látszategyeztetéseket az Európai Bizottsággal a METÁR koncepciójáról! A kormányzat a METÁR bevezetésének csúszása miatt éveken keresztül mutogatott az Európai Bizottságra, miközben az Orbán-kormány késlekedett a szabályozás megalkotásával.
4. Hangsúlyozd a megújuló alapú energiatermelés hátrányos tulajdonságait! A kormány a megújuló energiaforrásból származó energia relatíve magasabb költségeit (amiket egyébként Magyarországon nem a lakosság fizet meg), a kiszámíthatatlan, nehezen szabályozható jellegét hangsúlyozta minden alkalommal, amikor számon kértük rajtuk az elmaradt fejlesztéseket. Azt viszont büszkén hirdették, hogy Magyarország 2017 tavaszára már teljesítette az Európai Unió felé 2020-ra vállalt 14,65%-os megújuló energiafelhasználási részarányt.
Más kérdés, hogy ez a dicsőség csak egy statisztikai módszertani váltásnak köszönhető (már beszámít a lopott fa eltüzelése is a statisztikába…), és nem a megújuló energiafelhasználás tényleges növelésének.
5. Biztos, ami biztos, szabályozási eszközökkel is lehetetlenítsd el az új szélerőművek létesítését! Az Orbán-kormány nem kedveli a szélerőműveket. A 2009-ben közel 400 MW szélerőmű kapacitás létesítésére kiírt pályázatot 2010 nyarán a kormány visszavonta, új pályázati kiírás azóta sem jelent meg. Sőt, 2016 őszén a Kormány a szabályozás megváltoztatásával gyakorlatilag lehetetlenné tette új szélerőművek létesítését.
6. Hagyd figyelmen kívül az ország iparpolitikai, mezőgazdasági, foglalkoztatási és energiapolitikai szempontjait, és a Megújuló Energiahasznosítási Cselekvési Terv céljait! Az Orbán-kormány szerint a METÁR nyertesei a napenergia és a geotermális üzemek lesznek, vagyis azok az ágazatok, amelyek kevésbé az áramot, inkább a tulajdonos számára a támogatást termelik. Ezektől nem várható számottevő hazai foglalkoztatás-növekedés, nem várható jelentős beruházás, és kapcsolt energiatermelés. A hazai biogáz- illetve biomassza-hasznosításban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával – energianövény-termesztésbe bevonandó területek növelésével – akár további 100.000, alacsony szakképzettséget igénylő munkahely is létrejöhetne, míg az energiatermelő és energia-felhasználó berendezések telepítése, gyártása további munkahelyek ezreit hozhatná létre. De Orbánnak nem ez az érdeke…
7. Támogasd az orosz atomot és orosz földgázt, hiszen a saját oligarcháidnak ez az érdeke! Ehhez a ponthoz, úgy hiszem, nem kell különösebb magyarázat.
Ebben a blogban korábban már leírtam, mit gondolok Paks2-ről, illetve mindenki emlékezhet az Orbán-kormány gázos ügyeire (MVM-MET, nagy állami energetikai bevásárlások, stb…). Valójában ebben áll Orbánék energiapolitikája… Látni kell, hogy Magyarországon szinte minden megvan ahhoz, hogy a megújuló energiák növekvő felhasználásával újra dinamizáljuk a hazai ipart, a mezőgazdaságot, és növeljük a foglalkoztatást. A célok adottak, a szükséges tudás, szakértelem, szorgalom és együttműködő készség a megújuló iparágban rendelkezésre áll, a szükséges technológiák elérhetők. Lehetőségeinket csak Magyarország természetföldrajzi adottságai és az Orbán-kormány akaratának, képességének hiánya korlátozza. Előbbieken nem tudunk változtatni, de utóbbin – egy kormányváltással – igen. Jövő tavasszal el kell jönnie a megújulásnak, ellenkező esetben újabb hosszú évekre elfelejthetjük a hazai zöld gazdaság fejlesztését – írta blogjában Tóth Bertalan.
