Csaknem 20 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre a két paksi atomerőműblokk építésére készülő projekttársaságban a magyar állam, írta mai számában a Miniszterelnökségtől kapott tájékoztatásra hivatkozva a Világgazdaság. Nem igazán látszik, hogy miként lehetne értelmesen lecserélni a paksi orosz hitelt piaci alapúra. Lázár János erre irányuló szavai így az EU-s illetékeseknek is szólhattak mutatva: a magyar kormány kész a kompromisszumokra.
A lap megjegyezte: a Paks II. Projekttársaság alaptőkéje korábban 16 milliárd forint volt. Mint írták, a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint “a 19,7 milliárd forinttal történő tőkeemelés egyrészt a projekttársaság működésének – mint például a személyi ráfordítások és az igénybe vett szolgáltatások – költségeit, másrészt azt a forrást biztosítja, amelyre az új blokk létesítésének előkészítése és engedélyezése során szükség van”. A Világgazdaság hozzátette: a mostani tőkeemelés 2017. márciusáig, a következő tőkeemelésig fedezi a projekttársaság költségeit és a beruházás előkészítését.
A 2014. január 14-én aláírt magyar-orosz kormányközi szerződés alapján az orosz fél legfeljebb 10 milliárd euró hitelt biztosít 21 éves futamidőre, átlagosan 4,5 százalékos kamattal. Az orosz hitel Brüsszel versenyjogi jóváhagyása után várhatóan még az idén megnyílik – közölte a Miniszterelnökség a lappal. A 2400 megawattosra tervezett Paks II. erőmű a ma működő, együttesen 2000 megawatt teljesítményű négy blokkot váltja majd fel, az építkezés a tervek szerint 2018-ban indul.
Paks II. a leendő bebetonozott ezermilliárdok
Paksi hitelblöff
Nem igazán látszik, hogy miként lehetne értelmesen lecserélni a paksi orosz hitelt piaci alapúra. Lázár János erre irányuló szavai így az EU-s illetékeseknek is szólhattak mutatva: a magyar kormány kész a kompromisszumokra. A kabinet akár azt is elfogadhatja, hogy a paksi bővítés állami támogatással valósul meg, az uniós eljárás azonban így is elhúzódhat.
Képzeljünk el egy pókerpartit, ahol az egyik játékos a leosztást követően hosszan ecseteli, hogy mennyire jó lapjai vannak, majd egyszer csak közli: öt cserét kér. Mindezt úgy, hogy egyébként Texas Hold’em-et játszanak, ahol nincs is csere. Nagyjából ezzel a hasonlattal írható le az a hirtelen fordulat, ami a paksi bővítéshez nyújtott orosz hitelszerződéssel kapcsolatos kormányzati kommunikációt jellemezte a közelmúltban.
NEM ADU, NEM ÁSZ
A kabinet részéről ugyanis a Roszatommal való megállapodás melletti egyik legfontosabb érv a kezdetektől az volt, hogy az oroszok finanszírozási konstrukciót is tettek az ajánlatuk mellé, erre pedig más nem lett volna képes. Különösen ilyen remek kondíciókkal nem. Erre egyszer csak a teljes projektet felügyelete alatt tartó miniszter, Lázár János egy parlamenti felszólalásában közli: Magyarország akár már a közeljövőben képes lehet arra, hogy ezt a hitelt egy még kedvezőbb piacival kiváltsa. Magyarul – maradva a kártyás hasonlatnál – az eddig adu ászként lengetett lapról kiderült, hogy jobb esetben felső, és még csak az sem biztos, hogy adu.
A kommunikációs fordulat – aminek célja nyilván a kedvező pénzpiaci folyamatok és az ország pozitív megítélésének alátámasztása volt – különösen annak fényében érdekes, hogy a tárcavezető állításával ellentétben az orosz hitelt rövidtávon valószínűleg nem lehet kiváltani mással. Első körben azért nem, mert még egy fillért nem vettünk fel belőle. Bár a kormány álláspontja az, hogy ez belátható időn belül változhat, és még az idén megkezdődhet a kölcsön lehívása, ezzel korántsem ért mindenki egyet.
Ráadásul, ha lenne is már tartozása a magyar félnek, akkor sem biztos, hogy a szerződés lehetőséget biztosít a Vnyesekonombank által folyósított hitel kiváltására. Lázár János az ominózus felszólalásban előtörlesztést emlegetett, ami azt jelenti, hogy az orosz kölcsönt felvesszük, majd egy másik hitelből rögtön vissza is fizetjük. Igen ám, de a Moszkvával kötött kormányközi megállapodás értelmében a törlesztés várhatóan csak 2026 márciusában indul meg, ami logikus is, hiszen az előrejelzések szerint az új blokkok is legkorábban az idő tájt kezdhetik majd meg a termelést. Addig csak a kamatokat kell fizetni. Az pedig nem egyértelmű a kontraktus nyilvános szövege alapján, hogy előtörleszteni lehet-e korábban. Erre vonatkozó kérdésünkre a Figyelő által megkeresett szakértők sem tudtak választ adni.
További részletek a Figyelő 2016/23. számában.
Kapcsolódó anyagok:
