Az ukrajnai atombiztonság ingatag helyzetére figyelmeztet egy terjedelmes cikkében a The Washington Times. Az amerikai napilap kolumnistája, L. Todd Wood szerint a helyzet akár egy újabb Csernobilhoz is vezethet.
2016-ban Ukrajna első számú turisztikai célpontja a kihalt Pripjaty város volt, amelyet az 1986-os, halálos csernobili reaktorleolvadás után ürítettek ki. Ma Ukrajna villamosenergia-termelése 53 százalékban hagyatkozik az atomra, de közben olyan újabb nukleáris balesetet kockáztat, amely nagyobb lehet, mint amit Európa és a világ el tud képzelni – írja. Elemzése szerint az ukrán atomenergetikai iparnak többtényezős problémával kell szembe néznie, de a fő gond az egész volt szovjet köztársaságot sújtja – ez pedig a korrupció, ami az elszámoltathatóság hiányához és a szektor kritikus infrastruktúrájának rossz kezeléséhez vezet.
Az ukrán atomerőműveket az ország állami atomfelügyeletének kell ellenőriznie. Ez a törvény értelmében független szabályozó testület. Az utóbbi években azonban bevett gyakorlattá vált, hogy a vezetőit – a szigorú, befolyásmentes kiválasztási folyamat helyett – az atomerőműveket üzemeltető állami társaság, az Energoatom nevezi ki – írja a lap, és arra is rámutat, hogy ez visszás módon az üzemeltető szeszélyeinek rendeli alá a felügyeleti szervet. „Ha az Energoatom nem tud betartani valamilyen biztonsági követelményt vagy határidőt, akkor a vezetői tájékoztatják erről a szabályozó hatóságot, és a határidőket kitolják vagy eltörlik, a közbiztonság pedig el van felejtve.” Ráadásul egy sor tisztség betöltetlen az ellenőrző testületben. Az atom- és sugárbiztonsági állami főfelügyelő posztja például három éve üres, csakúgy, mint más kulcsfontosságú pozíció – ismerteti a jelenlegi állapotokat az elemzés.
A helyzet pedig csak romlik.
Ilyen engedékeny környezetben ugyanis az Energoatom nem érzi többé szükségét annak, hogy a beszerzési eljárások során tiszteletben tartsa a legjobb hazai követelményeket vagy a nemzetközi gyakorlatot. Ahelyett, hogy követné a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ajánlásait és megfelelő múlttal rendelkező vállalatokat alkalmazna, az Energoatom olyan kétes cégeknek ad megbízásokat, amelyeknek nincs meg a szükséges tapasztalatuk és szakértelmük az adott munka elvégzésére. A nemzetközi ellenőrzések pedig formálisak, és rendszertelenül végzik őket.
Ez a korrupció rendkívül veszélyes döntésekhez vezethet, nagy kockázatnak kitéve Ukrajna és egész Európa lakosságának biztonságát. A földrész legnagyobb atomerőművében, a zaporizzsjaiban például úgy hosszabbították meg két blokk üzemidejét, hogy figyelmen kívül hagyták a földrengésbiztonsági előírásokat. Egy ellenőrzés során pedig arra jutottak, hogy a vésztartalékként szolgáló dízelgenerátorok, amelyeknek áramkimaradás esetén a reaktor hűtését kell biztosítaniuk, gyakorlatilag alkalmatlanok erre a feladatra. Márpedig Japánban, a fukusimai atomerőműben éppen a tartalékgenerátorok üzemképtelensége okozta a zónaleolvadást, miután a szökőár tönkretette a reaktor energiaellátását – idéz néhány intő példát az elemzés – melyet az atomenergiainfo idéz.. Persze geopolitikai csavart is rejt ez a történet – mutat rá a szerző. A nyugat a japán tulajdonú, amerikai Westinghouse társaságot tolta előre az orosz nukleáris fűtőanyag alternatív forrásaként Ukrajna és más kelet-európai országok számára. És ezt nem biztonsági vagy piaci megfontolásokból teszik, miként azt gyakran állítják, hanem azért, hogy ártsanak az orosz érdekeknek ebben a régióban.
Van azonban egy probléma:
az orosz és nyugati fűtőanyagot vegyesen használó reaktorokat biztonsági problémák miatt csaknem minden hónapban le kell állítani – hívja fel a figyelmet egy az atomszakemberek egy része által régóta kifogásolt jelenségre a The Washington Times. A Westinghouse-fűtőelem egyszerűen nem olyan jó, mint az orosz reaktorok számára készített orosz üzemanyag, és ez olyan, nagyon veszélyes helyzetet teremt, melynek során a reaktor meghibásodhat. Ráadásul az anyacég, a Toshiba bejelentette, hogy a veszteséges amerikai leányvállalata csődvédelmet kért az Egyesült Államok csődtörvényének 11. fejezete alapján. Ez pedig megkérdőjelezi, hogy hosszú távon lehetséges-e egyáltalán az ukrán reaktorok ellátása Westinghouse-fűtőanyaggal. Az eredeti gyártók pedig közölték, hogy nem vállalják a felelősséget, ha Ukrajna, a tanácsaik ellenére, más üzemanyag-szállítót alkalmaz – figyelmeztet az amerikai lap, amely szerint mindez egy újabb Csernobil veszélyével fenyegethet.
A cikk úgy értékeli a helyzetet, hogy a beszerzési eljárások is „megadták magukat” a szovjet korszakból örökölt, kipróbált korrupciós módszereknek. Konkrét példákat is felidéz az Energoatomnál feltárt visszaélésekre. A szerző ugyanakkor annak a reményének ad hangot, hogy Kijevben felismerik: egy teljesen független és működőképes atomfelügyelet nélkül nem lehet garantálni az ország általános biztonságát, ami nem csak Ukrajnáról szól. Egész Európa jövője a tét – áll a The Washington Times cikkében.
