A metánkibocsátás csökkentésére irányuló uniós stratégiát fogadott el az Európai Bizottság tegnap annak érdekében, hogy az Európai Unió 2030-ra elérje éghajlat-politikai célkitűzéseit, és hogy Európa 2050-re klímasemleges kontinenssé váljon – közölte az uniós bizottság.
A tájékoztatás szerint a stratégia elfogadását az indokolja, hogy a szén-dioxid után a metán járul hozzá a legnagyobb mértékben az éghajlatváltozáshoz, emellett pedig súlyos egészségügyi problémákat okozó, a helyi levegőminőséget jelentős mértékben rontó szennyező anyag.
Frans Timmermans, az uniós bizottság európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnöke a stratégia bemutatásakor azt közölte, a szöveg fellépéseket határoz meg a metánkibocsátás európai és nemzetközi szintű csökkentésére egyaránt. Jogalkotási és nem jogalkotási intézkedéseket vázol az energiaágazat, a mezőgazdaság és a hulladékágazat tekintetében, amelyek együtt az emberi tevékenységhez kapcsolódó metánkibocsátás mintegy 95 százalékáért felelősek.
A stratégia egyik kulcsfontosságú eleme a metánkibocsátás mérésének és a vonatkozó jelentéstétel javítása. Elmondta, a metánkibocsátás energiaágazatban történő csökkentése érdekében az uniós bizottság javaslatot fog tenni arra, hogy kötelező legyen javítani a gázinfrastruktúrában keletkező szivárgások észlelését és elhárítását, továbbá fontolóra fogja venni, hogy jogszabályt terjesszen elő a rutinszerűen végzett úgynevezett fáklyázás és lefúvatás betiltása céljából.
Noha az EU a globális metánkibocsátásnak mindössze az 5 százalékáért felelős, a világ legnagyobb energiaimportőreként, valamint a mezőgazdasági és a hulladékágazat meghatározó szereplőjeként ösztönözni fogja a metánkibocsátás visszaszorítását célzó nemzetközi fellépést – tette hozzá az uniós biztos.
