Rejtett privatizáció: az elmúlt évben több ezermilliárdos vagyon került az államtól a kormánypárt által uralt alapítványokhoz. Az Orbán rezsim KEKVA-ja mindent bekebelez. Kastélyoktól a Natura2000 védett területekig összeharácsolnak mindent.
2021-ben a rendszerváltáskori privatizációhoz mérhető nemzeti vagyont adott ki az állam kezéből az Orbán-kormány. A több ezermilliárdos összértékűre becsülhető vagyontárgyakat ingyen kapták meg nagyrészt Fidesz-közeli figurák által vezetett vagyonkezelő alapítványok, amelyek ettől kezdve rendelkezhetnek a magyar egyetemek mintegy 70 százalékával, a legfontosabb országos kulturális intézményekkel, prémium ingatlanokkal, kastélyokkal, valamint milliárdos vállalati részvényekkel. A kétharmados törvénymódosítással a kormány-közeli hálózat befolyását a korábbi állami vagyon felett egy jövő évi ellenzéki győzelem esetén is biztosították.
A szélesebb magyar közvélemény 2021 tavaszán ismerhette meg a „közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány” (KEKVA) fogalmát. Az új szervezetek létrehozásának lényegében a 2019-es, az egyetemek alapítványi működéséről szóló törvény ágyazott meg, amelynek célpontja lett többek között a Corvinus Egyetem és az SZFE.
Újabb NER-es fogalom: a KEKVA
Az idén létrehozott KEVKA-k korábban az állam által gyakorolt funkciókat és állami intézményeket – egyetemeket, múzeumokat, állami gazdaságokat, értékes ingatlanokat – kaptak meg. Korábban az egyetemek és más érintett intézmények felett az állam, pontosabban a mindenkori magyar kormány gyakorolt kontrollt. Az új törvény ezt a jogot ingyen ruházta át nem állami szereplők, a választott politikusok által nagyjából ellenőrizhetetlen szervezetek kezébe.
A folyamatot többen nevezik a privatizáció egy formájának, ami a nagyságrendjét tekintve csak a rendszerváltást követő magánosításhoz mérhető – ezt igazán az Orbán-kormány sem cáfolta, hiszen az általuk benyújtott, és április 27-én elfogadott törvény bevezetőjében is célként szerepel, hogy ezek az alapítványok „a mindenkori kormányzattól” függetlenek legyenek.
Az újonnan létrehozott vagyonkezelők név szerint a következők:
Egyetemi alapítványok:
Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány
Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány
Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány
Makovecz Campus Alapítvány
Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány
Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány
Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány
A Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány
Testnevelési Egyetemért Alapítvány
Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány
Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány
Kulturális vagyonkezelők:
Magyar Kultúráért Alapítvány
Hauszmann Alapítvány
Egyéb vagyonkezelők
Jövő Nemzedék Földje Alapítvány
MOL – Új Európa Alapítvány
Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány
A lépés egyébként a Fidesz-KDNP eddigi politikájához és retorikájához képest éles fordulat. A kormánypártok egyik fő kritikája ugyanis a megelőző kormányokkal szemben az volt, hogy az ők „elherdálták” a nemzeti vagyont, például a MOL és a Ferihegyi Repülőtér privatizácójával, amiket vissza kell szereznie az államnak. Az idei cél, hogy ehelyett újabb közintézményeket tegyenek „a mindenkori kormánytól” függetlenné, már nem áll messze az MSZP-SZDSZ-kormányok retorikájától, miszerint „az állam rossz gazda”.
Most még alapítványi kézben vannak, de később akár magánvállalkozóknál is kiköthetnek
A korábbi privatizációtól a mostani alapítványi kiszervezés két szempontból különbözik. Az egyik, hogy most a több ezer milliárdnyi állami intézményt és vagyontárgyat ezúttal nem pénzért vásárolták meg az új tulajdonosok, hanem ingyen kapták meg, sőt, több esetben még pénzt is kaptak mellé. A másik különbség, most megközelítőleg sem piaci alapon osztják szét az állami vagyont, hanem nem is titkolt módon politikai alapon.
Az alapítványi kiszervezés során a kormány nevezi ki a vagyonkezelők kuratóriumainak első tagjait, azonban a jövőben az új tagokról ezután már a meglévő tagok dönthetnek. A kuratóriumokba kezdettől fogva a Fideszhez közeli személyeket delegáltak, köztük korábbi minisztereket, pártpolitikusokat, így az intézmények feletti ellenőrzés az államtól a párthoz, illetve annak informális hálózatához került át. Egyébként Orbán Viktor erről nyíltan elmondta egy interjúban, hogy például az egyetemi kuratóriumokba „kifejezetten a nemzeti szempont alapján” választottak tagokat, és hogy biztosítani akarják, „internacionalista-globalista” személyek ne legyenek a tagok között.
Fontos különbség még, hogy a vagyonkezelő alapítványok nem azonos jogállásúak magáncégekkel vagy magánalapítványokkal, annyiban, hogy a kuratóriumok vezetőit a parlament elvileg lecserélheti – ehhez azonban a tavalyi alaptörvény-módosítás alapján kétharmados többség kell. Emellett az alapítványi kiszervezés könnyedén válhat a teljes privatizáció, az ingatlanok, intézmények magánvállalkozóknak vagy magánszemélyeknek történő eladásának előszobájává.
Ugyanis az alapítványok az államtól ingyen kapott vagyonnal szabadon gazdálkodhatnak, azaz akár el is adhatják.
Az egyetlen korlátozás az eladással kapcsolatban az, hogy az egyes vagyonelemekre az állam, mint alapító elővásárlási, a részvénytársaságok esetében vételi jogot kapott. Vagyis, ha valamelyik alapítvány eladásra kínál egy egyetemet vagy kastélyt, akkor azt az állam 90 napig pénzért „visszavásárolhatja.” Vagyis az ingyen elajándékozott közvagyont így már csak milliárdokért szerezheti vissza az állam.
Budapesten kívül nem maradt állami egyetem
Az Átlátszó összeszedte, hogy milyen intézményeket, ingatlanokat és más vagyontárgyakat szerveztek ki az állam alól, és hogy ezek megközelítőleg mennyit érhetnek.
A 2021-es törvénnyel a korábban kiszervezett egyetemek után alapítványi fenntartásba került a Szegedi Tudományegyetem (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány), a Pécsi Tudományegyetem (Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány), a Budapesti Gazdasági Egyetem (Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány), a Magyar Táncművészeti Egyetem (Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány), a Dunaújvárosi Egyetem (Dunaújváros Felsőoktatásáért Alapítvány), az Óbudai Egyetem (Óbudai Egyetemért Alapítvány), a Nyíregyházi Egyetem (Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány), a Debreceni Egyetem (Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány), a Testnevelési Egyetem (Testnevelési Egyetemért Alapítvány) és a Semmelweis Egyetem (Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány). Bár nem KEKVA-tulajdonba került, meg kell még említeni az egri Eszterházy Károly Egyetemet is, amelynek fenntartói jogait az Egri Katolikus Főegyházmegye kapta meg. Augusztusban Tokaj-Hegyalja Egyetem néven önállóvá vált az Esterházy Egyetem sárospataki Comenius Campusa, amelyet azonnal át is adtak egy újabb KEKVA-nak (Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány). Az alapítvány kezdőtőkeként szintén vállalati részvényeket kapott, méghozzá az egyik legjelentősebb tokaji bortermelő cég, a Grand Tokaj Zrt. 100 százalékos részvénycsomagját.
Az átalakulás után az egész országban csak öt állami egyetem marad, ezek az ELTE, a BME, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Zeneakadémia. Ez azt is jelenti, hogy Budapesten kívül egyáltalán nem maradt állami fenntartású egyetem.
Az egyetemi alapítványok kuratóriumaiban ismerős neveket találunk:
Az Óbudai Egyetemet kezelő alapítvány kuratóriumi elnöke Varga Mihály pénzügyminiszter.
A BGE alapítványát Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke, aki Orbán Ráhelt tanácsadója
A Pécsi Tudományegyetemet átvevő szervezet például elnöke például Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára.
A Dunaújvárosi Egyetem alapítványának elnökségét Süli János a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter vezeti.
Nyíregyházi Egyetem alapítványának vezetője Mészáros József, a Barankovics István Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Magyar Államkincstár korábbi elnöke. A kuratórium tagjai még Kovács Ferenc, Nyíregyháza fideszes polgármestere és Schanda Tamás, az ITM miniszterhelyettese.
A Debreceni Egyetem alapítványának elnöke Kossa György, ITK Holding (a debreceni tömegközlekedésben érdekelt, közpénzeket kezelő cég) vezérigazgatója, volt katasztrófavédelmi dandártábornok, akit Pintér Sándor belügyminiszter nevezett ki.
A Tokaj-Hegyalja Egyetem alapítványának elnöke Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető korábbi miniszter, további tagok: Wáberer György, a Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelős kormánybiztosa, Dr. Molnár Péter, az Orbán-családhoz közel álló Patrícius Borház birtokigazgatója.
Stadioncéget, borgazdaságot is kaptak az egyetemi alapítványok
Nehéz megbecsülni, az egyetemek kiszervezésével mekkora vagyont adott ki a kezéből az állam, de a nagyságrend már itt is ezermilliárdos lehet. Az alapítványok az egyetemek, mint szervezetek fenntartói jogán túl mellett jellemzően tulajdonba kapták meg az egyetemek ingatlanjait. Ide értendők maguk a campusok, kollégiumok, de például sporttelepek, üdülők, üzlethelyiségek, az orvosi képzésekhez tartozó gyógyszertárak és rendelők, lakások, díszkertek és gazdasági ingatlanok. Az egyetemi kuratóriumokat semmi nem kötelezi arra, hogy ezeket továbbra is oktatási célra használják, amennyiben az elidegenítés után a bevételeket oktatási célra fordítják. Akár el is adhatják őket, ami ellen csak az állam már említett elővásárlási joga jelent védelmet.
A debreceni egyetem, illetve az azt kezelő alapítvány például összesen 470 (!) különböző, közel állami ingatlant kap meg ingyen, teljes vagy osztott tulajdonként (ezek jelentős része nem is Debrecenben található, vannak köztük balatoni üdülők, budapesti és egyéb városokban található lakások is). A vagyonkezelő megkapja emellett a DVSC stadionját újjáépítő Nagyerdei Stadion Rekonstrukciós Kft. üzletrészének 50 százalékát is az államtól.
Nem a debreceni egyetem alapítványa az egyetlen KEKVA, amely részvénycsomagokat is kap. A Semmelweis Egyetemet átvevő alapítvány az ingatlanvagyon mellé 9 777 658 darab, korábban az állam által megvásárolt Richter-részvényt is kapott (korábban hasonló módon, egyfajta tőkeként kapott MOL-részvényeket a Corvinus Egyetem alapítványa is). Idén az állam a visszavásárolt MOL-részesedés megmaradt részét pedig egy külön alapítványnak adta át. Ez lett a MOL-Új Európa Alapítvány, amelynek célja elvileg a sport, a kultúra, az egészségügy és a környezetvédelem támogatása. A kuratórium vezetésére Miklósa Erika operaénekest kérte fel a kormány, mint alapító, és később a kuratóriumba bekerült Demeter Szilárd kormánybiztos, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója is.
Demeter Szilárd kulturális birodalma
Demeter Szilárd más vagyonkezelőkben is kulcsszerepet játszik, a kormánybiztos-múzeumigazgató a mostani kiszervezés egyik fő nyertesének nevezhető. Áprilisban hozták létre a Magyar Kultúráért Alapítványt is, amelynek ő lett a kurátora. Az alapítvány alá rendelték a korábban létrehozott Petőfi Irodalmi Ügynökséget (későbbi nevén Petőfi Kulturális Ügynökség), a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-t és a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft.-t. A vagyonkezelőnek még 600 millió forint indulótőkét is biztosítottak, de különböző projektekre, főként építkezésekre még további állami milliárdokra számíthatnak. Az újonnan létrehozott szervezet egyik napról a másikra a kulturális intézmények csúcsszervévé vált.
Az alapítványt irányító kuratórium további tagjai:
Békés Márton, a Terror Háza kutatási igazgatója;
Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője;
Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára és Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója.
A múzeumokat igazgató, folyóiratokat kiadó és művészeti ösztöndíjakat támogató szervezetek mellet a Demeter-féle alapítvány milliárdos ingatlanvagyon fölött is rendelkezhet. A portfólióhoz tartozik a MANK Kft. teljes ingatlanvagyona, azaz számos művésztelep és alkotóház. Ezek között találhatók évszázados nemesi kastélyok, mint például a Puteani-Esterházy-kastély Szigligeten.
A Demeter Szilárdhoz köthető kulturális alapítványok és értékesebb ingatlanjaik. A MANK saját becslése szerint az ingatlanvagyon mintegy 8 milliárd forintot érhet. A Demeter-féle Petőfi-ügynökségé lett az Óbuda főterén álló 18. századi barokk műemlék, a 15 ezer négyzetméteres Zichy-kastély, és a 2500 négyzetméteres budapesti Andrássy-palota. Utóbbi korábban a budapesti I. kerületi önkormányzat tulajdonában volt, és 895 millió forintért adták el az államnak, elismerve, hogy bőven a piaci ár alatt volt az összeg.
Kevesebbszer emlegetett, de jelentős KEKVA a Hauszmann Alapítvány.
A Hauszmann Alajos hagyatékát gondozó vagyonkezelő idén 10 állami ingatlant kapott meg Szentendrén, elvileg emlékházak és tudásközpont létrehozására. Az alapítványhoz kerültek a Szentendre külterületén lévő, a Lajos-forrás és környékén, valamint az Annavölgyben, összesen mintegy 5,5 hektárnyi területek is, amelyek többsége NATURA 2000 területeken fekszik.
A Hauszmann Alapítvány elnökévé Madaras Bencét, a Budavári Palotát és környezetét fejlesztő és üzemeltető állami Várkapitányság ügyvezetőjét nevezték ki, aki a 2010-es évek elején a médiahatóság elnöki kabinetjében volt igazgatóhelyettes. A kuratórium tagja még Koltay András, aki szintén a Fidesz-csak delegáltakból álló Médiatanács tagja volt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Seidl Tibor mérnök, Mernyei Ákos Péter ex helyettes-államtitkár, jelenleg Gulyás Gergely miniszteri biztosa, valamint Benes Edvard, a Szentendre Barátai Egyesület elnöke.
Hasonló célú vagyonkezelő a Makovecz Campus Alapítvány, amely megkapta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem korábbi piliscsabai kampuszát (miután az ottani egyetemi karok Budapestre költöznek). A KEKVA-törvény szerint az alapítvány feladata lesz egy ún. Collegium Professorum Hungarorum és egy Piliscsabai Collegium létrehozása, ahol pedagógus, egészségügyi és szociális továbbképzések folynak majd, valamint az egyetemi campus épületeinek megóvása – így az alapítvány ingyen kapta a mintegy 8 ezer négyzetméteres, a híres építész által tervezett (energetikailg katasztrofális) campus egészét is az államtól.
Az alapítvány bírósági adatlapja szerint az kuratórium elnöke Maróth Miklós, a Pázmány Egyetem egyik alapítja, Orbán Viktor hivatalos tudománypolitikai tanácsadója tanácsadója. Maróth egy másik akadémiai csúcszervet is vezet, 2019-ben ő lett az MTA-tól elvett kutatóintézeti hálózat vezetője is. Rajta a kuratóriumban csak fideszes politikusok kaptak helyet:
Rétvári Bence fideszes képviselő és államtitkár;
Hassay Zsófia, a Fidesz budapesti közgyűlési képviselője;
Klinghammer István korábbi felsőoktatásért felelős államtitkár;
valamint Vízkelety Mariann az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős korábbi államtitkára.
Egy még tavaly meghozott törvény alapján, de szintén idén jegyezték be a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványt (KEÉÖMA), amely indulásként egyből meg is kapott két állami céget, a Manevi Zrt.-t (a részvények értéke: 11,2 milliárd forint) és a Comitatus-Energia Zrt.-t (3,9 milliárd forint), valamint még 25 milliárd forint készpénzt. A KEÉÖMA elvileg azt a közfeladatot kapta, hogy vásároljon magyar kötődésű ingatlanokat a Kárpát-medencében, de erről a tevékenységéről egyelőre semmi nem nyilvános, az alapítványnak még honlapja sincs. Az viszont tudható, hogy az átvett cégek tulajdonában 16 külföldi ingatlan található – ezekről decemberben írt az Átlátszó.
A KEÉÖMA kuratóriumába szintén kormányközeli emberek kerültek:
elnöke Magyar Levente, aki egyben a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és Szijjártó Péter külügyminiszter helyettese;
tagjai még: Pacsay-Tommasich Orsolya Mária (a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkára);
Jákli Gergely (az Eximbank vezérigazgatója);
Virág Zsolt (a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa).
Több mint 30 milliárdból fejlesztett gazdaságot adtak át ingyen
A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány nevű vagyonkezelőt a korábban államosított Mezőhegyesi Ménesbirtok és Tangazdaság üzemeltetésére hozták létre. 2016-ban a birtok tulajdonrészét 2,1 milliárd forintért visszavásárolta vissza az állam, és az igazgatására kormánybiztosként Lázár Jánost jelölték ki.
A visszavásárlás óta több tízmilliárd forintot fordított az állam a birtokra, 2018-ig Lázár elmondása szerint 22 milliárd forintból szervezték át, és az idei évben is 9,5 milliárdos tőkeemelést kapott. A KEKVA-törvény alapján a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány átvette a Ménesbirtok legelőit, erdeit, szántóit, valamint indulótőkeként még átadták a részükre Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. teljes, korábban állami kézben levő részvénycsomagját. Kevéssé meglepő módon a kuratórium elnöke Lázár János lett, mellette bekerült még Balczó Barnabás, az MFB Invest Zrt. vezérigazgatója, Kerezsi Miklós, a Ménesbirtok igazgatósági tagja, Csányi Attila, a Ménesbirtok felügyelőbizottsági tagja, és Győrffy Balázs korábbi fideszes parlamenti képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.
Idén nemcsak az újonnan létrehozott vagyonkezelők, de korábban létező, Fidesz-közeli alapítványokhoz is komoly vagyonokhoz jutottak. Állami ingatlanokat kapott például a korábban alapított Universitas Miskolcinensis Alapítvány, valamint a Millenáris Alapítvány, amely most megkapta az államtól a teljes Millenáris Parkot, valamint a Nagymező utcai Thália Színházat. Az ingatlanok mellett pedig még 9,18 milliárd forint kezdőtőkét is kapott az alapítvány, amelyben egyébként Láng Zsolt, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője elnököl.
