Sok száraz partvidékre jellemző az esőt nem eredményező nedves levegő. Például ezeken a területeken hasznosítható a napelemek nemrég felfedezett tulajdonsága: segíthetnek az esőzés előidézésében.
Vizet szerettek volna fakasztani az égből Szulejmán Mosztamandi vezetésével a szaúd-arábiai KAUST műegyetem tudósai, miután a korábbi kísérletek, hogy a tengeri levegő nedvességét – például a felhők „beoltásával” – part menti esővé alakítsák, nem jártak sikerrel. Mosztamandi szerint a megoldás kulcsa a földfelszín sugárzást visszaverő képességében rejlik. Ez az albedó: a tárgyakra érkező látható fény és az általuk visszavert fény aránya. A világosabb felszín több fényt sugároz vissza és hűti a levegőt, míg az alacsonyabb albedójú felmelegíti.
A szakértők arra voltak kíváncsiak hogyan változik a csapadék magasabb vagy alacsonyabb albedójú környezetben. Az eredmény: ha a felszín sötétebb, akkor a szárazföld felmelegszik, és a feláramló levegő több nedves légtömeget hoz a tenger felől, így növelhető a csapadékmennyiség a partvidéken.
Elméletben tehát megvan a recept: nagy méretű napelemek telepítése például a Vörös-tenger arab partjainál elősegítheti a nedves levegő odaáramlását, az esőzés gyakoriságát. A szaúd-arábiai kutatók szerint a Journal of Hydrometeorology szakfolyóiratban bemutatott módszerrel, megfelelő mennyiségű napelempanel telepítése útján előteremtett pluszcsapadék segítségével milliónyi partvidéki ember vízszükséglete lenne fedezhető.
