Gyuricza Csaba ekétlenítő a génszerkesztést ajánlja az országnak. Sorban születnek a világvége hangulatú számvetések. Gelencsér András értékelése szerintem a helyén is volt. Most az kormány agrárkatonája is megpróbálja, hogy rátegyen egy lapáttal. Mit mondjak, engem nem győzött meg arról, hogy tudja miről picsog, de hát nem ezért szeretjük.
Balavány György – „Végzetessé válhat, ha nem készülünk fel az aszályokra: egyszerűen nem lesz ennivalónk” 24.hu, 2023. szeptember 25.
„A szántást azonnal be kellene tiltani Magyarországon – mondja Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora” […]
– Íme az új glifódoktor Kökény Attila hasonmás, aki immár a ’Rektor’ maga. Talán nem is véletlen, hogy ő adta át a látnok, egyszeri laikusnak az év agrárembere díjat.
„Ha a talajművelés túlságosan intenzív, ha rengeteg vegyszer és műtrágya használatával párosul, akkor az egy darabig ugyan tudja növelni a termésmennyiségeket, de egy idő után fenntarthatatlanná válik […] A túlzott műtrágyázási kényszer, hogy minél több termést hozzunk ki, hosszú távon tönkreteszi a talaj élővilágát és szervesanyag-tartalmát. A talaj élő organizmus, de ha működésképtelenné válik… […] Úgy képzelje el az évente a talajból fölöslegesen elpárolgó vízmennyiséget, hogy az körülbelül a Balaton teljes vízmennyiségének háromszorosa […]
– Innen kimaradt a szervestrágyázás (a lovak elsiratása) és az öntözés dicsőítése. Ki nem tesz ezekért semmit? Hol marad Nagy István tevékenységhiányának jogos kritikája?
„Alapvetően a talajművelésnek Magyarországon az a legfőbb problémája, hogy azonos mélységben végzik el. A gazda megműveli a földet mondjuk 15-20 centiméter mélyen minden évben. Emiatt úgynevezett művelőtalp alakul ki, főleg a tárcsázás és az eke után. Vagyis a művelési mélységben kialakul egy kemény réteg, összetömörödik a talaj, nem engedi át a nedvességet, így az nem tud leszivárogni a gyökerekig […] A legkártékonyabb eljárás ebből a szempontból a szántás. Magyarország egy szántó ország, mindent fölszántanánk. Ezzel szemben ma már azt mondom, hogy a szántást államilag be kellene tiltani (sic!) és nagyon súlyos szankciókkal (sic!) sújtani annak érdekében, hogy ezeket a káros hatásokat el tudjuk kerülni” […]
– Betiltás, szankciók, ekerombolás és woodoo? Tragikus az általánosítás, a nagyot mondás kényszere romboló. Nos, a glifódoktor nem kaphatna mégis katedrát valamelyik MATE campuson, hiszen ő az eredeti? Csabus a replika.
„Ha a legfontosabb élelmiszer- és takarmány-alapanyagokat nézzük, a legnagyobb problémát a kukorica termesztése jelenti. A következő évtizedekben 60-70 százalékkal csökkenhet (sic!) a termésmennyiség globálisan és Magyarországon is. Hazánkat úgy tartják számon, hogy nemcsak önellátó, hanem legalább kétszer annyi kukoricát képes előállítani, mint amennyi a belső szükséglet, tehát bőven jut ipari és energetikai felhasználásra, valamint exportra is. De ha nem változtatunk a termesztési stratégiánkon, a fajtahasználaton és a vízgazdálkodásunkon, akkor megfordul ez a trend […]
– És miért nem az következik be, hogy a kukoricatermesztés területe északabbra tolódik, mint minden más növénynél? Ez jelenleg aligha globális, hanem hazai probléma és újra az öntözésre gondolhatunk. Mi ennek az akadálya? Nem lett volna célszerűbb a stadionok helyett az öntözésbe való befektetés? Az csak kenyér, de nem cirkusz a népnek?
„Nem a GMO-ra gondolok, mert az Magyarországon tilos, de a GMO mellett vannak olyan precíziós nemesítési (sic!) módszerek, amelyekkel felgyorsítható (sic!) az új fajták előállítása, és ez az aszály elleni védekezésben nagyon jelentős […] Ma már célzott mutációval nemesítünk, ami nem GMO ugyan, viszont az európai szabályozásban a legutóbbi időkig génmódosításnak minősült” […]
– A génszerkesztés az európai jog szerint még GMO terméket eredményez, hiszen géntechnológiával állítják elő. Gyuricza Csaba itt nyíltan pro-GMO szemléletről tesz tanúbizonyságot, ami meg sem lep, hiszen a NAK (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara) Közgyűlése előtt a Curia döntése előtt ugyanennek a véleményének adott kissé zavartan, mint a NAIK főigazgatója hangot.
„…szárazabb periódusok idején mélyebb rétegből tudja felvenni a nedvességet, és azt hatékonyabban (sic!) tudja fölhasználni. Ez működhet (sic!) a búza, a kukorica és globálisan nézve a rizs esetében is; nagyjából ezek a legfontosabb élelmiszer-, illetve takarmánynövények” […]
– A szárazságtűrés képessége többgénes szabályozás alatt áll. Megoldásától igen messze van még a növényi géntechnológia. Az MBK-ban (most MATE) előállítottak viszonylagos szárazságot tűrő burgonyát, aminek a termése persze arányosan kisebb lett. Nem hatotta meg a gyakorlatot, mint kukoricában és szójában árusított GMO változatai sem.
„…azért lett ilyen nehéz gazdaságosan burgonyát termelni, mert az éghajlati övek eltolódnak, és egyébként is a burgonyatermelés régiójának határán voltunk. Mint mondtam, egy Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés 300 kilométerrel tolja el az éghajlati öveket, s ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag már csaknem kiestünk a burgonyatermesztés optimális zónájából” […]
– Én burgonyatermelőktől úgy tudom, hogy az alacsony felvásárlási árak miatt hagytak fel a burgonya termesztésével. Ez is a tárcára vet rossz fényt.
„Nem túl jól [sic!], a mezőgazdasági gazdálkodásban (sic!) dolgozók mindössze négy százaléka rendelkezik Magyarországon felsőfokú képesítéssel. Viszont azt is látom, és ebben az egyetemek szerepe nagyon nagy, hogy a munkába álló új agrármérnök-generációk otthonosan mozognak a digitális technológiákban (sic!), az informatika világában, ami a megoldáshoz nagyon fontos háttértámogatást ad.”
– Szóval a digitalizációval a globális felmelegedés hatásai leküzdhetők? Szóval a mai hallgatók könnyen megtalálják majd a neten ezt a gyuriczai zagyvaságot? »Aludjatok jól, álmodjatok [ekétlenül] szépeket, jó éjszakát, gyerekek!«
Darvas Béla ökotoxikológia prof.
