A nem lakossági fogyasztók szeptember 26. után, míg a lakosságiak a jövő év első napjától csak kondenzációs gázkazánra kaphatnak használatbavételi engedélyt.
Az erről szóló rendelet tervezete a kormány honlapján jelent meg és várhatóan szeptember 1-jén lép hatályba. Az Európai Bizottság még 2013-ban hozott rendeletet arról, hogy 2015. szeptember 26-tól csak az abban foglalt szezonális határfoknak és hangteljesítménynek megfelelő gáz fűtőkészülékeket lehet forgalomba hozni és/vagy üzembe helyezni. Miután a bizottsági rendeletet automatikusan alkalmazni kell minden tagállamnak – mint a tervezet indoklása megállapítja – a kereskedőknek volt idejük felkészülni az új követelményekre. A bizottsági rendelet ugyanis 86 százalékos szezonális hatásfokot ír elő, amelyet csak a kondenzációs gázkazán képes teljesíteni. Ez a fűtőkészülék a füst hőjét is hasznosítja, viszont jóval drágább az alacsonyabb hatásfokú, hagyományos készüléknél.
Ez év tavaszán tudatosult a forgalmazókban, hogy közeleg a szeptember 26-i határidő. Májusban egy asztalhoz ültek a kormány, a gázszolgáltatók és a kazángyártók képviselői. Ezt követően a Magyar Energiahatékonysági Intézet azt közölte, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium – a szakmai szervezetekkel egyeztetve – kétéves türelmi időszak bevezetését kezdeményezi a már forgalomba hozott, de az új követelményeknek nem megfelelő, hagyományos gázkazánok felszerelésére. Ezzel szemben a mostani tervezet a nem lakossági – szakzsargonban: nem egyetemes szolgáltatásra jogosult – fogyasztóknál nem ad türelmi időt, míg a lakosság az év végéig élvezheti azt. A tervezet indoklása szerint az uniós rendelet azon megfogalmazása, hogy szeptember 26-tól csak 86 százalékos hatásfokú gázkészüléket lehet forgalomba hozni és/vagy üzembe helyezni, azt jelenti, nemzeti hatáskörbe került annak eldöntése, hogy a forgalmazásra vagy pedig az üzembe helyezésre vonatkozzon ez a határidő.
Miután a rossz hatásfokú készülékek megléte a közép-kelet-európai országokra jellemző, a jogalkotó megnézte a környező országok gyakorlatát. Így például Szlovéniában és Észtországban sem forgalomba hozni, sem pedig üzembe helyezni nem lehet 86 százalékosnál alacsonyabb hatásfokú készüléket szeptember 26-tól. Ezzel szemben Csehországban és Lengyelországban szeptember 26. után forgalomba hozni nem, de üzembe helyezni bármeddig lehet az eddig az időpontig megvásárolt készüléket. A magyar tervezet a kettő között áll azzal, hogy az üzembe helyezés végső határnapját határozza meg.
Az indoklás kifejti, a szabályozás során figyelemmel kellett lenni arra, hogy Magyarországon közel 2,5 millió gázkészülék és 4,5 millió konvektor van beszerelve. Jelenleg közel 20 ezer készülék van raktáron a kereskedőknél, ezért lehetőséget kell biztosítani, hogy a már forgalomba bocsátott – készleten lévő – készülékeket értékesítsék. A lakossági végfelhasználóknak pedig a már megvásárolt készülékek beszerelésére kell időt biztosítani.
A beszereléshez szükséges időre, valamint a költségekre ad tájékoztatást a rendelettervezet melléklete. Így a kiviteli terv elkészítésétől az üzembe helyezésig tartó idő összesen 48 nap. Szeptember 26-tól az év végéig ennek a duplája áll rendelkezésére annak, aki a már megvásárolt hagyományos gázkazánt akarja felszereltetni. A minimum költség pedig – a hagyományos, kéménybe kötött kazán 100 ezer forintos árával együtt – 245 ezer forint. A teljes költség a legolcsóbb, 250 ezer forintos kondenzációs készülék esetén pedig legalább 395 ezer forint.
