A britek az energiaszegénység felszámolásának egy meglehetősen egyedi útját választották: 3 millió fontot különítettek el arra, hogy háziorvosok receptre kazánt, szigetelést vagy új ablakokat írjanak fel rászoruló pácienseiknek.
A leginkább energiapazarló lakások, házak bérbeadását is tiltani fogják, sőt arra bátorítják a bérlőket – jogszabályokkal is -, hogy az alacsony energiahatékonysági besorolású házak bérbeadóitól kérjék azok energiahatékonyságának javítását.
Magyarországon a jövedelmekhez viszonyítva jóval magasabbak az energiaköltségek, mint pl. Nagy-Britanniában, hiába vannak a hazai villany- és gázárak most már Európa legalacsonyabbjai között. A huzatos, elavult fűtésű, gyengén szigetelt lakások és régi berendezések zabálják az energiát, ezért a további rezsicsökkentéshez nálunk is elengedhetetlen az energiahatékonyság emelése.
A britek már felismerték, hogy a hideg idő éves szinten mintegy 1,5 millió font többletkiadást jelent a társadalombiztosításnak. Csak a fűtetlen, hideg otthonok miatt 9300 brit halt meg idő előtt a 2012-13-as szezonban. Az energiahatékonyság növelése nem egyszerűen mindenki számára zsebbe vágó kérdés, hanem közérdek. Egyszerre csökkenti a háztartások rezsikiadásait, nemzetgazdasági szinten pedig a primerenergia-kitettséget. Az épületenergetikai beruházások jelentősen segítik a munkahelyteremtést is, növelik a költségvetés bevételeit – és mint az angol példa is mutatja -, a lakhatási körülmények javításán keresztül hozzájárulnak a lakosság egészségi állapotának javulásához is.
Szükség is van az energiahatékonyság növelésére itthon, mint ezt a kormány által idén februárban elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia is megállapította. A hazai épületek jelentős részének műszaki, hőtechnikai állapota elavult. Magyarországon az országos primerenergia-felhasználásból az épületek részaránya közelítően 40%-os, ezen belül a lakosság mintegy 60%-kal részesül. A családi házak aránya magas mind a lakóépületek állományán, mind a lakásállományon belül, azok közel háromnegyede 1980 előtt épült, az abban az időszakban érvényben lévő hőtechnikai követelmények szerint. A hőszigetelt homlokzatú családi házak aránya a település jellegétől függően 5-30%, jobb a helyzet nyílászárók esetén, de fűtés esetén dominálnak az elavult gázkonvektorok. A háztartások 40%-a a lakásfenntartás költségeit nagyon megterhelőnek érzi.
Lezárult a Nálamszigetelnek Program
A képre kattintva galéria nyílik.
2015 és 2020 között az eddigi keret duplája, mintegy évi 75 milliárd forint jut energiahatékonysági beruházásokra az új uniós forrásokból. Ez az összeg – kibővítve további hazai forrásokkal – akár évi 40-50 ezer lakás energetikai célú fejlesztését is szolgálhatja 2020-ig, jelentősen csökkenő lakossági rezsiköltségek, több tízmilliárdos költségvetési többlet, versenyképesebb KKV-k, megújuló középületek, csökkenő energiaimport mellett – derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet által készített javaslatcsomagból.
Az Energiahatékonyságot Magyarországnak! című dokumentum máshol már működő energiahatékonysági programokat, alternatívákat mutat be és javaslatokat fogalmaz meg – vitaindító céllal – az év tavaszától elérhető uniós források bevonására.
Az idén induló operatív programok (elsősorban a KEHOP, a GINOP, a TOP és VEKOP) mintegy 450 milliárd Forintot szánnak energiahatékonysági tárgyú beruházásokra, szemben a 2013-2017-as időszak 236 milliárdjával. A források fele lakossági beruházások támogatására jut, ami jelentős változás, hiszen ezt uniós forrásból korábban egyáltalán nem támogatták. A fennmaradó források 17%-át a vállalati energiahatékonysági beruházások kapják, és 33%-át pedig a középületek. A teljes források közel 40%-a visszatérítendő támogatás, azaz hitelek formájában kell azt kihelyezni.
