Elég felelőtlennek tűnik Orbánék ötlete, hogy nagyszabású “népámítást” terveznek nemzeti ünnepünkre. A Covid delta változata miatt sorra szigorítanak Nyugat-Európában, de ez mintha a Karmelita kolostorból nem látszana. Nyolcszor annyi rakétát lőnek fel az idei tűzijátékon, mint bármelyik más augusztus 20-án.
Minden eddiginél nagyobb, grandiózus tűzijátékot rendeznek idén augusztus 20-án Budapesten – mondta Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója egy sajtóbeszélgetésen. A 25 perces tűzijáték alatt több mint 40 ezer rakétát lőnek fel, az eddigieknél nyolcszor-kilencszer többet. A Szent István-napi ünnep alatt programok százai várják majd a magyarokat Budapestre négy napon keresztül – tette hozzá.
Már tavaly augusztus 20-ra gigantikus tűzijátékot és ünnepségsorozatot ígértek – egy nem nyilvános kormányhatározat szerint az hivatalosan nem elmaradt, hanem eltolták 2021-re. A tűzijáték megrendezésével megbízott Antenna Hungária így is jogosult volt 100 százalék előlegre, azzal az indoklással, hogy az előkészítő munkák 90 százalékát elvégezték.
Csak a tűzijáték keretösszege 1,3 milliárd forint, amiből legalább 910 millió forintot el kell költeni a szerződés szerint, a teljes rendezvénysorozat keretösszege pedig 6,6 milliárd forint, ebből legalább 4,6 milliárdot ki kell meríteni.
Guller azt is mondta: szeretnék, ha az ünnepen mindenki a fővárosba jönne. A budapesti turizmusnak szüksége is volna erre, de úgy, hogy a vidékről érkezők ne rögtön hazamenjenek, hanem meg is szálljanak a fővárosban – az általunk megkérdezett szállodaigazgatók már lemondtak arról, hogy jó szezon lesz az idei Budapesten. Kérdés, hogy egy ilyen ünnepség mekkora segítséget jelenthet – a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, Flesch Tamás korábban arról beszélt a HVG kérdésére, nagyon nagy munkát kell abba beletenni, hogy a vidéki turisták Budapestre jöjjenek, de évtizedek óta nem sikerült elérni ezt, „előbb utazik el valaki Magyarországról Prágába, mint Budapestre” – írta a HVG.hu.
Lőjjük ki örökre a tüzijátékot
El kellene felejtenünk a nemzeti ünnepek, szilveszteréjek és celebesküvők, stb. kötelező tartozékát, a hetedhétországra szóló füst- és hangorgiát, amelyet szépelgő kifejezéssel tűzijátéknak nevezünk. Arról, hogy a tűzijáték giccses, értelmetlen rongyrázás vagy lélegzetelállítóan látványos tündérmese, felesleges vitatkozni. De gustibus non est disputandum – az ízlésről nem lehet vitatkozni. Az a része is minimum megosztó, hogy megfelelő pirotechnikai kompetencia nélkül életveszélyes baromkodás vagy tök jó buli – ki mit ért egyik vagy másik alatt. Aztán itt van az az olvasat, hogy mondjuk az én kutyám a füle botját se mozdítja szilveszterkor, a szomszédét viszont konkrétan nyugtatózni kell, hogy ne rohanjon ki a világból rémületében. És oké, akár elfogadható lehet az az érv is, hogy ha ésszel használjuk, a petárda nem szakítja le az ember kezét és nem kell belesüketülni se.
A nehézfémek meg a szén-dioxid viszont nem ízlés és nem is lelki érzékenység dolga, hanem a tűzijátékok alkotórészei, illetve reakciótermékei – azaz tények. Azok pedig makacs dolgok. Nézzük csak, mi minden kerül abba a kis csőbe, amiből az a lélegzetelállító tulipánmotívum lesz a budapesti égbolton.
Íme a környezetet feleslegesen szennyező anyagok listája:
perklorátok, mikroszemcsék, nehézfémek és egyéb borzalmak, szén-dioxid és ózon, és ami bennünket jobbára elkerül, de globálisan igenis jelen van. No meg egy fontos kérdés: Jól tud-e lakni a kecske és meg tud-e maradni a káposzta?
Mindezekről részletesen a Gardenista cikkében olvashat.
Kapcsolódó anyagok:
