Komáromban több tagból álló hódcsaládot telepítenek át a belvárosban lévő Rüdiger-tó szigetéről a Duna Tát közelében fekvő szigetére.

Juhász Márton, az önkormányzat környezetvédelmi referense elmondta, hogy a napokban egy utódot, és egy kifejlett állatot fogtak el a hónap elején kihelyezett csapdákkal. Befogásukhoz egyedi, 160 centiméteres szerkezeteket készített a Kaposvári Egyetem hódkutatója, Czabán Dávid. Csalinak almát és hódpézsmát használnak.

Az éjjellátó kamerák felvételei szerint a területen egy három-négy tagból álló család él. Valószínűleg a 2013-as dunai árvízkor települtek a szigetre, mert lakhelyükön, a koppánymonostori holtágban túl magas volt a vízállás. Juhász Márton szerint a most befogott állatokat átmenetileg a győri állatkertbe viszik, majd a családot egyszerre telepítik át a táti Duna-szigetre, ott biztonságos új otthonra lelhetnek.

A Komárom beépített részén fekvő élőhely hosszú távon nem biztosít élelmet az állatoknak, tehát tovább kellene vándorolniuk. A költözésre pedig önállóan nem sok esélyük lenne, mert a tavat csak kis vízfolyás köti össze a Dunával. A hódok időközben magánterületen is megjelentek. Az önkormányzat a tulajdonosoknak megtérítette az állatok által okozott kárt, de tartani lehetett attól, hogy a hódokat elzavarják a szigetről – tette hozzá a szakember.
Hazánkban a hód visszatelepülése az elmúlt évrizedekben a WWF Magyarországnak köszönhető.

Hódkezelésről elméletben és gyakorlatban

Az eurázsiai hód hazánkban védett, őshonos faj, amely Magyarországon az 1980-as évek vége óta ismét jelen van. A hódok részei a hazai állatvilágnak, tevékenységük károsnak vélt hatásait pedig a gazdálkodóknak és a természetvédelemnek közösen kell megoldania. Ennek ellenére károkozásukról szóló negatív vélemények egyre gyakrabban kerülnek a figyelem középpontjába. A WWF javaslata szerint az Ausztriában és Németországban alkalmazott megoldásokat kell a hazai viszonyokhoz adaptálni.