Akár 1000 évig is megőrizhetőek a szaporító anyagok a norvég vetőmagbankban, ahol 1,2 millió mag van, és a nukleáris háborút is túléli. Az „ítéletnapi vetőmagbankot” csak évi háromszor nyitják ki új minták elhelyezése céljából, és a médiát sem engedik be. Most története legnagyobb szállítmánya érkezett.
A héten 19.500 ritka haszonnövényfajtához kapott vetőmagmintákat a norvégiai Spitzbergákon működő globális magbank (Global Seed Vault), amely minap ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját. Először érkeztek magok olyan balkáni országokból, mint Albánia, Észak-Macedónia és Horvátország, vagy a nyugat-afrikai Benin.
Az újabb, minden korábbinál változatosabb szállítmánnyal meghaladja az 1,2 milliót a vetőmagminták száma, melyeket globális vészhelyzet esetére őriznek az „ítéletnapinak” (doomsday) is nevezett magbankban. Az Északi-sarktól 1000 kilométerre, Longyearbyen-szigeten 2008-ban épült magbank feladata, hogy a benne elhelyezett magokat olyan kataklizmák esetén is megvédje, mint a nukleáris háború.
A földrengés- és atombiztos „ítéletnapi tárolóban” mínusz 18 Celsius-fokon akár 1000 éven át megőrizhetők az ott elhelyezett vetőmagminták, amelyekből akár 4,5 milliónak is van hely.
A magtárolót évente csak három alkalommal nyitják ki, hogy új mintákat helyezzenek el benne. Legközelebb júniusban és októberben tervezik kinyitni a páratlan vetőmagtrezort. A norvég kormány, a NordGen Északi Agrárkutató Intézet és a németországi központú World Crop Trust által működtetett létesítményt szigorúan zárva tartják a külvilág előtt, még tévéstábokat sem engednek be. A 15. születésnap alkalmából azonban közzétettek egy virtuális túrát.
A világraktár az új változatok nemesítőinek is hátteret biztosít. A világon hajdan mintegy hatezer különböző növényt termesztettek, szakemberek szerint azonban jelenleg az emberi kalóriafogyasztás nagyjából 40 százaléka három fő gabonaféléből, a kukoricából, a búzából és a rizsből származik, így, ha a klímaváltozás miatt rossz a termés ezekből, veszélybe kerülhet a világ élelemellátása.
A kutatók először 2015-ben vettek ki mintákat a tárolóból, amikor a szíriai háborúban megrongálódott aleppói magtárba kellett szállítani a magokból. Azóta elültették őket, arattak és 2017-ben a minták visszakerültek a norvég tárolóba.
A zágrábi mezőgazdasági minisztérium közlése szerint a Horvát Nemzeti Növényi Génbankból 161 magmintát helyeztek el kedden a globális magbankban, köztük 153 hagyományos gabona- és nyolc zöldségféle magját.
Kapcsolódó anyagok:
10 éves lett napjaink Noé bárkája
800000 növényfaj a globális magtárban
A klímaváltozás tudósok által előre jelzett katasztrofális visszahatásai épp most történnek
Fenyőmagokkal is bővült a vetőmag világbank
Már félmilliós a globális magtár
