Mint azt mi is megírtuk, a Kúrián is győzött Kishantos és a Greenpeace – de ki adja vissza Kishantos földjeit? A kishantosi mintagazdaság története a Fidesz-KDNP biogazdaság-természetvédelem-fogyasztóvédelem-ellenes tevékenységének mementója. Ezt a vereséget Fidesz-KDNP kormány mezőgazdasági tárcája szenvedte el.
Azt örömteli, de sok kérdést felvető ítélet kapcsán írt véleménycikket Darvas Béla ökotoxikológus prof FB oldalán.
A kishantosi mintagazdaság története a Fidesz-KDNP biogazdaság-/természetvédelem-/fogyasztóvédelem-ellenes tevékenységének mementója. Ott voltam Fazekas Sándor országgyűlési bizottság előtt elmondott smoncáján, ahol megvádolta a Kishantosi Biogazdaságot: „Kishantos szerintem ettől teljesen más. Kishantosnál minden más, mint aminek látszik. Kishantos nem egy földhaszonbérleti probléma, Kishantos egy, a politika által fölnagyított probléma, és a kishantosi gazdaság nem gazdaság, az egy pártközpont (sic!). Az Élőlánc Magyarországért Párt központja (sic!). Az egy politikai kezdeményezés (sic!) vagy kezdemény, amely a választásokon mintha nem kapott volna túl nagy megerősítést” (lásd: parlament.hu). Fazekas Sándor ex-polgármester, ex-miniszter, jogászként az Állatorvostudományi Egyetem örökös kuratóriumi tagja, a MATE rektori tanácsadó testületének nobilitása, és persze sok minden egyéb is. Most még 2020. február 21. napjától 2022. február 20. napjáig a földügyi szabályozás érvényesítésének koordinálásáért felelős kormánybiztos. Szóval a Kúria szerint ő is tévedhetett? Nem lep meg, hiszen nekem személyesen megsúgta (miközben valóságos töltőtollal jegyzetelte azt, amit mondtam), hogy nem ért a mezőgazdasághoz, és legfőként nem az egyetemi élethez és a kutatáshoz, ezért szeretné, ha Ángyán József távozása után a tanácsadója lennék. Hittem neki, és pár évig elmondtam neki azt, amit szerintem kellene tennie. Védekezési célra használta, arra hogy átszínezze vele a kakiszínű mezőgazdaság- és környezetpolitikát.
Hovatovább Kishantos nem volt soha pártközpont (Tényleg ennyire fél az elefánt az egértől?). Kishantos egyik arca, Ács Sándorné, Éva volt (ma is az) az Élőlánc Magyarországért egyik társelnöke. Ez nem jelenti azt, hogy az ottani biogazdálkodás egy nem is parlamentbe jutó pártnak alárendelt. A miniszter fantáziált és lényegtelen, hogy ezt ki ültette el a fülében. Mi lehetett a félelem valóságos oka, és az ötlet mivé nőtte ki magát idővel. Tényleg a legfőbb fenyegető veszéllyé vált?
1995-ben indult a kúriában a népfőiskola, majd 1998-tól bérltek körülötte 452 hektár földet, ahol a hazai biotermesztés minta (oktató) gazdaságát hozták létre. A nemzetközi hírnevű Kishantosi Vidékfejlesztési Központot a második Orbán-kormány likvidálta. Korábbi podcastunk vendége Ács Sándorné agrármérnök és tántoríthatatlan zöld harcos – a kishantosi földcsaták főszereplője volt.
Hogyan történhetett?
Ma már Orbán Viktor szerint minden ellenzéki ember internacionalista/globalista, vagyis nem lehet nemzeti. Nemzeti csak olyan honfitársa lehet, aki a Fidesz-KDNP-re (Csak a Fidesz!) szavaz, még ha nem is tud magyarul, de választáskor átjön a határon, mert háromszáz társával van egy sufniba bejelentve. A rendszerváltóink, Nagy Imre újratemetői erről ábrándoztak? Persze ma már Orbán úrnak Nagy Imre sem elég trendi.
Tegnap zárta le jogerősen a Kúria a kishantosi sokadik pert. Kishantos és a Greenpeace nyert az Állammal (Ki is lenne ez? A kormány?) szemben, vagyis nem kell nekik megfizetni az új földtulajdonosok őreinek díját, akit félelmükben felbéreltek. Ezt most 14 millió forintnak becsülték és indítottak pert ’az újakat képviselők’, amit minden jogi szinten elveszítettek. Mi kerülhetett egyébként ennyibe? Ilyen jól keresnek nálunk a mezőőrök? A Greenpeace nyilvánossá tette a Kúria döntését.
„Hat évig zajló abszurd per zárult le a Kúrián, amelyben a magyar állam próbálta az utolsó csepp ’vért’ is kisajtolni a 2013-ban kivégzett kishantosi gazdaságból. Az állam 2013-ban egy tollvonással semmizte ki az egykor a magyar biogazdálkodás fellegvárának számító kishantosi közösséget, és egy abszurd perben még 14 millió forintot és ennek kamatait is meg akarta fizettetni a Kishantosi Vidékfejlesztési Központtal, és az őket támogató Greenpeace Magyarországgal. Most végre megszületett a Kúria döntése, amely megalapozatlannak találta az állam keresetét, és jóváhagyta az I. és II. fokú bíróság korábbi, erről szóló döntését. A Kúria ítélete ellen magyarországi jogorvoslati lehetőség nincs. Ebben a perben tehát győzött az igazság, Kishantos azonban még sokáig az állami természetpusztítás jelképe marad.”
– Nem is vitás. A 2005-ös Gazdatüntetés egyik hőse, aki az akkori Magosz-szal együtt (Maradt aztán ebből Jakab István) kiszolgálta a Fideszt, és csatlakozott is hozzá, mint ’mezőgazdasági tagozat’, amely Ángyán József államtitkár kiválása után – nem szépítem – szerintem elárulta a családi gazdaságok eszméjét.
„A hat éve zajló – ebből négy évig halasztott – pert még 2015 őszén indította a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) jogelődje, az egykori Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA). A per egyik célja az volt, hogy a földrablás miatt Kishantos földjei körül tiltakozók ellen bevetett magánhadsereg bérét az állam magukkal a kishantosiakkal és a Greenpeace-szel fizettesse meg.”
– Nem tudom kinek volt szimpatikus ez az ötlet, ami körül a kényszeresen túlteljesítő Bitay Márton nyüzsgött. Áder János aztán 2019. február 18-án felmentette a megbízatása alól Bitayt , Fazekas Sándor földügyekért felelős államtitkárát. Ma mintha kormánybiztosként éppen Fazekas gondozná ezt a területet. Hol lehet ma Bitay? Márciustól a 2006-ban alakult három főt foglalkoztató Strategopolis Kft. tulajdonosa (Giró-Szász Andrást váltotta). A Kft. 2020-as adózás előtti eredmény: 1.651.00 Ft. Részben Bitayhoz tartozik (tulajdonostárs) a 2013-ban létrehozott egy főt foglalkoztató International Line Project Kft. és a 2020-ban kezdő (foglalkoztatott létszáma ismeretlen) Szent István Krt. 23. Projekt Kft. is.
„Mint emlékezetes, 2014. április 12-én – a folyamatban lévő birtokvédelmi perek dacára – az ’új bérlők’ művelésbe vétel címszó alatt megsemmisítették a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság több mint 400 hektárnyi bionövényeit, akkori áron kb. 117 millió forint értékben, amely ellen a helyszínen tüntettek Kishantos munkatársai és a Greenpeace aktivistái. Az értelmetlen, barbár pusztításra az NFA utasította a kishantosi földek ’új bérlőit’, és a védhetetlen akció biztosítására egy privát, őrző-védő szolgálatot bérelt fel, amely a gazdasághoz vezető közutakat is lezárta […] Hogy az állam a Kishantos földjein zajló demonstráció ellen a rendvédelmi hatóságok kirendelése helyett miért egy privát őrző-védő céget bérelt fel, az máig rejtély. Az NFK abszurd álláspontja az volt, hogy Kishantos és a Greenpeace békés tiltakozása miatt kára keletkezett, ezért többek között ennek a biztonsági szolgálatnak a díját, egyéb állítólagos elmaradt díjakat, 14 millió forint késedelmi kamatait, és a teljes perköltséget akarta megfizettetni az ökogazdasággal és a Greenpeace-szel.”
– Nem csoda, hogy a felperes meglehetősen telhetetlenül egyetlen tárgyalást sem nyert. Hogyan előlegezhette meg magának az eredményes perelhetőséget. Viszont ugye mi fizetjük ki az értelmetlen per költségét? Ki bukott meg vele? Csak Bitay? Fazekas miért nem? Mi célt szolgált a négyéves perhalasztás? Mi volt az oka, a célja?
„»Aki már volt áldozata igazságtalanságnak és hamis vádaknak, az tudja, milyen érzés hosszú éveket elvesztegetni végtelen bírósági perekben. Ebben a perben ugyan most győzött az igazság, ezeket az éveket már senki nem adja vissza nekünk. Örömmel üdvözöljük a végső, Kúria által meghozott döntést, amely – megerősítve az első és másodfokú bíróság ítéletét – elutasította a Magyar Állam keresetét. Hitünk szerint mindazt, amit tettünk, Kishantos igazságáért tettük, és igazunkat most már a legmagasabb szintű magyar bíróság is kimondta. Kishantos értelmetlen elpusztítása azonban még sokáig az állami természetpusztítás jelképe marad, és csak bízhatunk abban, hogy egyszer megtörténik a csoda és Kishantos visszakapja a földjeit« – nyilatkozta Rodics Katalin [Fazekas Sándor egykori és egyik környezetvédelmi vezetője (a MON 810-as vetési moratórium egyik minisztériumi szorgalmazója), akit az ő idejében mozdítottak el munkahelyéről], a Greenpeace agrárkampány-felelőse a per lezárulta után.
Emlékezetes, hogy a per első, 2015-ös tárgyalásán 31 civil szervezet közel száz tagja demonstrált a két alperes iránti szolidaritásból a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt, és adott ki közös nyilatkozatot »A bátorságot nem lehet beszántani« címmel.«”
Kapcsolódó anyagok:
