Az Európai Uniónak csökkentenie kell a függőségét az orosz energiaforrásoktól. Ennek keretében abba kell hagyni az Északi Áramlat 2 gázvezeték, és a Roszatom által épített, vitatott atomerőművek létesítését – ezt tartalmazza többek között az Oroszországról szóló európai parlamenti állásfoglalás, amelyről ma szavaznak a képviselők. Csúsznak a Paks2 orosz hitellel kapcsolatos dátumok – bár erről is sunyít a kormány.
Az Ukrajna elleni orosz agresszióról, Alekszej Navalnij ellenzéki aktivista helyzetéről és a Csehországban végrehajtott orosz robbantásos támadásról készült határozat-tervezet elítéli a Kreml által irányított hibrid háborúkat, és követeli Navalnij, valamint a többi politikai fogoly azonnali szabadon bocsátását. A képviselők felkérik az európai intézményeket, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a Kreml felforgató, a demokratikus folyamatokat aláásó, a korrupciót terjesztő politikájával szemben. Leszögezik, hogy a tagállamok nem maradhatnak homályos hátterű orosz vagyonok és beruházások befogadó állomásai.
Ha Oroszország a jövőben megtámadná Ukrajnát, az Európai Uniónak határozott intézkedésekkel kell válaszolnia: azonnal fel kell függesztenie az orosz földgáz- és olajszállítmányokat, kizárnia Oroszországot a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből és befagyasztania az orosz hatóságokhoz közelálló oligarchák és családjuk vagyonát.
A Népszava szerint az állásfoglalásról rendezett tegnap délutáni plenáris vitában a hozzászólók túlnyomó többsége uniós egységet sürgetett Oroszországgal szemben. További szankciókat szorgalmaztak, és hangsúlyozták, hogy meg kell szabadulni az EU területén működő orosz kémektől. Josep Borrell, az unió külügyi főképviselője beszédében azt mondta, hogy az Európai Unió és Oroszország kapcsolatai a mélyponton vannak. Szerinte további politikai konfrontációra kell számítani a nagy keleti szomszéddal, aminek fő oka Putyin és a hatalmon lévők legitimációjának erősítése. “Csak akkor tudunk szembeszállni Moszkvával, ha a tagállamok egységes, határozott álláspontot képviselünk” – húzta alá.
Paks2: már Moszkva sem hiszi
2026 helyett 2031-ben kell megkezdeni a Paks2 finanszírozására szolgáló, az egykori IMF-hitellel megegyező nagyságrendű, de annál jóval drágább orosz óriáshitel törlesztését, a futamidő viszont ugyanennyivel (5 évvel) rövidül – derül ki a RIA Novosztyi orosz hírügynökség budapesti keltezésű, ám az MTI illetve a magyar kormány által eddig nem közölt híréből.
A hitelszerződés módosítása arra utal, hogy már az oroszok sem bíznak az új atomerőmű belátható időn belüli felépülésében; a hitelt ugyanis az erőműben termelt áram eladásából kellene visszafizetni. Mint emlékezetes, a kormány nevében Varga Mihály gazdasági miniszter írta alá 2014 májusában a paksi bővítés pénzügyi alapját adó szerződést.
Az eredeti kontraktus szerint az első reaktorblokk termelésének megkezdésekor kellett volna megkezdeni a törlesztést (ezt akkor az Orbán-kormány 2025-re tette), de legkésőbb 2026 márciusában – az a határidő csúszik most 2031 márciusára. A visszafizetésre viszont 21 helyett csak 16 év marad, és a jelenlegi pénzpiaci kamatszint többszörösére rúgó kamatok is változatlanok (évi 3,95-4,95 százalék), amit az orosz hír orosz sikerként említ.
Az euróhitelt tovább drágítja, hogy 2014 óta több mint 15 százalékkal gyengült a forint az euróhoz képest (vagyis ennyit drágult a beruházás, mielőtt egyáltalán elkezdődött volna).
Ahogyan arról annak idején a Népszava is beszámolt, a kormány 2019-ben az építkezés csúszását látva Moszkvába küldte tárgyalni Vargát, hogy érje el a kamatok csökkentését és a törlesztés későbbre tolását, lehetőleg változatlan futamidő mellett. A tárgyalás után még az országgyűlési képviselőknek sem árulták el, mire jutott a miniszter.
Mint most a RIA Novoszty híre megmutatta, nem sokra: a beruházás csúszását ugyan realizálja a szerződés, de sem a kirívóan magas kamatokon, sem a törlesztés befejező időpontján nem sikerült változtatni. Ráadásul az sem igaz, amire az Orbán-kabinet mindeddig hivatkozott, hogy a felvett hitelt olcsóbb piaci kölcsönből mindig előtörlesztik: a magyar tartozás jelenleg 72,7 millió euró (26,2 milliárd forint), amit április 30-ig vissza kell fizetni.
