A rovat kizárólagos támogatója
A rövid válasz: Igen. Ha azonban többet szeretnél tudni arról, hogy miért komposztáljuk ezeket, olvass tovább!
A komposztálással kapcsolatban két nagy iskola létezik (nyilván ennél jóval több kisebb iskola is lehet, gyakorlatilag mindenki máshogy komposztál). Az egyik abból indul ki, hogy minden, ami szerves, az komposztálható, hisz a természetben is minden szerves anyag lebomlik. A másik iskola követői hajlamosak arra, hogy egy folyamatosan bővülő listán sorolják fel a komposztálásból kizárandó dolgokat különböző vélt vagy valós indokokra hivatkozva: nem bomlik le, lassan bomlik le, vegyszert tartalmaz, undi stb. Az örvendetesen folyamatosan gyarapodó számú komposztálóközösségek között van olyan, ami a citrusféléket befogadja, és van olyan, ami a tojáshéjat sem, bár ez utóbbit a komposztáló kisokosok kifejezetten ajánlják. (Lásd itt és itt.)
A városi környezetben például elfogadható érv bizonyos dolgok kizárására a közösségi komposztálásból az, ha az nem kívánatos állatokat, pl. patkányokat vonz. Ezen okból elfogadható pl. a főtt ételek városi közösségi komposztálókból történő kizárása. Persze ez nem a megpenészedett vagy megbuggyant meggybefőttet jelenti, hanem olyan főtt dolgokat, amelyek csontot, húst, zsiradékot tartalmaznak. A Humusz álláspontja szerint a komposztközösségek maguk dönthetik el, mit fogadnak be, és mit nem – és ennek nem kell feltétlenül szakmai érveken alapulnia – a praktikum éppúgy fontos szempont lehet, ha valaki egy közösség az adott komposztpontot önkéntes alapon működteti.
A citrusfélék és a déligyümölcsök héjának kizárásával kapcsolatban leggyakrabban hangoztatott érvek a következők: Mivel a citrusfélék és déligyümölcsök távolról érkeznek hozzánk, azok héját fungicidekkel (gombaölőszerekkel) kezelik, hogy ne penészedjenek be. A nagy távolság egyrészt viszonylagos, mert mi számít annak? Az EU-ban forgalmazott narancs esetében például mit jelent a nagy távolság? Azok nagy része az EU-n belülről: Spanyolországból, Olaszországból és Görögországból érkezik a tagállamok boltjaiba, 2018-ban 2,3 millió tonna Európában termesztett narancs került a boltokba, míg 1,1 millió tonna származott Európán kívüli országokból elsősorban Dél-Afrikából és Egyiptomból.
Az erős fungicidkezelést maguk a sokszor már a boltban, de a komposztálóban már egészen biztosan bepenészedő citrusfélék cáfolják.
Egy másik érv, hogy a mi éghajlatunkon a citrusfélék illetve egyéb déligyümölcsék héja nem vagy csak lassan bomlik le. A „nem bomlik le” érvet egyszerűen tudja cáfolni bárki, aki már próbálta citrusfélék banán héját komposztálni, és tapasztalta, hogy az igenis lebomlik, hisz nem kerül elő pl. a már elkészült komposzt átrostálásakor. Az, hogy a citrusfélék héja lassan bomlik le szintén viszonylagos, mihez képest lassan? A komposztálásra javasolt ágdarálékhoz, faforgácshoz vagy bizonyos Magyarországon élő fák leveléhez képest a citrusfélék héjának lebomlása nem tekinthető lassúnak. Az interneten fellelhető komposztálásról szóló cikkek többsége citrushéj lebomlására átlagosan hat hónapot ad meg, de mint tudjuk a humifikáció időtartamát a komposzt hőmérséklete, nedvessége, a forgatás gyakorisága is jelentősen befolyásolhatják. Saját tapasztalatom az, hogy amennyiben egy évig komposztálok egy adag zöldhulladékot, benne narancs, citrom és banánhéjjal, abban már nem találom meg ezek maradványait a rostáláskor, míg mondjuk ágdarabokat, őszibarackmagokat, meg hasonlókat igen.
Egy másik gyakran ismételt érv, az, hogy sok egyéb vegyszer maradványai is vannak a citrusfélék héjában. Ez az érv részben igaz, azt még az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság éves teszteredményei is alátámasztják. De szólhat-e ez az érv a citrusfélék komposztálásból történő kizárása mellett, amikor az említett hatóság teszteredményei az almát, a körtét, az őszibarackot, az epret, a csemegepaprikát és a csemegeszőlőt is ugyanabba a sok vegyszermaradványt tartalmazó kategóriába helyezik, mint a narancsot és a mandarint?
Az, hogy de ezeket megesszük, így nem kerülnek a komposztálóba, míg a narancs és banán héját nem esszük meg, ezért oda kerül, csak részben igaz. Komposztmesteri tapasztalatom az, hogy gyakran kerülnek egész almák, egész szőlőfürtök egész paprikák is a komposztba, vagy akár nagy mennyiségű romlott eper is.
Az EU-ban forgalomba került citrusfélék és egyéb déligyümölcsök nem perzisztens vegyszerek maradványait tartalmazhatják, ezért a komposztálás szempontjából nem fontosak, hisz a komposztálás során lebomlanak.
A narancshéj komposzton belüli aránya egy másik érv, ami el szokott hangozni a kizárás mellett. Sokan amiatt aggódnak, hogy amennyiben túl nagy a citrusfélék aránya a komposztban, az a minőség rovására mehet. A szakirodalom, például Jócsik Lajos Komposztálás című 1962-ben kiadott könyve szerint is a komposzt minősége szempontjából hasznos, ha az sok különféle lebomló szervesanyagból készül. Ez is érv lehet a citrusfélék és egyéb déligyümölcsök más zöldhulladékkal együtt történő komposztálhatósága mellett.
De persze pl. a narancs héja egy a Princton Egyetem 2017-es tanulmánya szerint akár önmagában is jó komposztot adhat. A tanulmány szerint egy háromhektáros területre elhelyezett 12.000 tonna narancshéj (semmi más) is jelentősen tudja javítani a talajerőt: a biomassza 176%-kal nőtt, a terület gazdagabb lett fafajokban, és sűrűbb lett a lombtakaró, mint a kontrolterületen (Kelly, 2017) .
Megkeresésünkre Enzo Favoino, a Zero Waste Europe tudományos koordinátora, a biohulladékos kérdések Humusz által ismert talán legnagyobb szaktekintélye is a citrusfélék és egyéb déligyümölcsök héjának és maradványainak komposztálhatósága mellett foglalt állást. [Szerk.: Enzo szerint ezek a vegyületek már nagyrészt lebomlanak, mire az ételeinkbe kerülnek. De a komposztba kerülés után további mikrobiális lebontáson mennek keresztül, amelynek mértékét és sebességét a komposztálás során végbemenő metabolizmus fokozza (a komposzthalmok a különböző mikrobapopulációknak/törzseknek köszönhetően nagyon élénk és hatékony mikrobiális környezetet alkotnak), további 3-12 hónapig (a komposztálás típusától és a komposzt végső felhasználási céljától függően). Ezután a komposztot jellemzően kb. 10 t/ha mennyiségben használják fel egy 3600 t/ha tömegű aktív rétegre (vagy ha úgy tetszik, 1 kg/m2 komposztra, az aktív talajréteg súlya 360 kg/m2), tehát az esetleges maradványok nagymértékű hígításával. Magyarul nincs okunk komoly aggodalomra a komposztba kerülő kemikáliák miatt – a tányérunkra kerülők miatt már annál inkább.]
Akit a fenti érvek nem győztek meg, és továbbra is úgy gondolja, hogy ki kéne zárni a citrusfélék és egyéb déligyümölcsök héját, a vélt – és fentebb cáfolt – problémák miatt, azok gondolkodjanak el, hogy jobb-e ha az nem a komposztálóba, hanem lerakóba, esetleg égetőbe kerül? Megjegyzendő: az EU tagállamaiban bevezetendő szerveshulladék-gyűjtő programok sem zárják ki a citrusfélék héját.
Végezetül: Azzal, hogy a déligyümölcsök héját komposztálásra ajánljuk, nem szeretnénk azt sugallni, hogy támogatnánk azok, illetve egyéb hosszú ellátási láncon keresztül hozzánk érkező termények és termékek fogyasztását. Aki ökologikusan gondolkodik, az törekszik rá, hogy helyben termesztett zöldségeket és gyümölcsöket fogyasszon.
Remélhetőleg a citrusfélék héjának komposztálhatóságával nem járunk úgy, mint a diólevéllel, amellyel kapcsolatban már hosszú évek óta tudjuk, hogy komposztálható, a korábbi városi legenda, jelesül, hogy nem az, és csak elégetni lehet, sajnálatos módon még mindig él.
Markó Gergely, komposztmester és Humusz aktivista
