A rovat kizárólagos támogatója

Az EU-n kívülről származó minták jellemzően sokkal szennyezettebbek. MRL túllépés 5X gyakrabban tapasztalható, mint az EU-s termékeknél. Minden 20. termék esetén volt határérték túllépés feldolgozott élelmiszerekben. A termények 26,4%-a többféle szermaradékot tartalmaz. A bio élelmiszerekben még mindig csak elhanyagolható a kimutatott tiltott vegyszertartalom.Első ránézésre akár megnyugtató is lehet az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2023-as elemzése: a vizsgált zöldségek, gyümölcsök mindössze körülbelül 2 %-ában volt csak kimutatható növényvédőszer maradék a határérték fölött. Jogilag tehát a minták döntő része megfelelt az előírásoknak, ám tudományos szempontból mégis azt állíthatjuk, hogy a 2 %-nál sokkal nagyobb arányú a kockázat.

A hormon- és az idegrendszer károsító anyagok a mai napig nincsenek kitiltva, pedig ilyen hatású szereknek semmi keresnivalója nem lenne az élelmiszereinkben. Emellett a minták több mint negyede többféle vegyszermaradékot tartalmazott, ezek együttes hatását pedig sohasem vizsgálta ki senki. Simon Gergely környezetkémikus, a PAN Europe munkatársa értelmezi az eredményeket.

Összességében 87 863 élelmiszermintát elemeztek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European Food Security Agency, EFSA) legújabb, 2023-ban megjelent, de a 2021-es évre vonatkozó elemzésében az uniós országok plusz Izland és Norvégia területén.

A grapefruit dobta meg az eredményt?

Az EU által központilag koordinált vizsgálati program (EU-coordinated control programme – EUCP) keretében  részletesen 13 845 mintát vizsgáltak. Ezen minták 58,1 százaléka nem tartalmazott a kimutatási határ felett peszticid maradékot. 39,8 százaléka a mintáknak, azaz 5507 minta tartalmazott kimutatható mennyiségben növényvédő szert, és 295 mintában (2.1%) volt vegyszermaradék a határérték (MRL) felett. Az MRL-t meghaladó minták aránya 2018-ban még csak 1,4% volt, ám ez az emelkedés a közlemény szerint kizárólag a grapefruit minták fokozott ellenőrzésének volt köszönhető.

A vizsgálatok alapján

  1. az EU-n kívülről származó minták jellemzően sokkal szennyezettebbek. MRL túllépés ötször gyakrabban (10,3%) tapasztalható, mint az EU-s termékeknél (2%).
  2. Szintén gyakrabban, szinte minden 20. termék (4,5%) esetén volt határérték túllépés feldolgozott élelmiszerek esetében.
  3. A teljes vizsgált tétel 44,3 százaléka tartalmazott egy vagy többféle kimutatható  vegyszermaradékot.
  4. Ami komoly aggodalomra ad okot, hogy a termények több mint negyedéből (26,4%) többféle szermaradékot is kimutattak, úgy hogy a szerek együttes hatása még alapvetően nem ismert.
  5. A bio élelmiszerekben még mindig csak elhanyagolható a kimutatott tiltott vegyszertartalom.

Sok, jelenleg szabályosnak minősített minta jelenthet kockázatot

A minták 97,9 százaléka (a teljes 87 386 mintának pedig a 96,1 százaléka) tehát elvben megfelelt a jogszabályi előírásnak, mert nem volt bennünk -vagy csak a határértéken belül- kimutatható vegyszermaradék, ám tudományos adatok alapján kijelenthetjük, hogy sok, jelenleg szabályosnak minősített minta is jelenthet kockázatot.

A határértékek, az MRL-ek eleve úgy vannak kiszámítva, mintha semmilyen más vegyszerrel nem találkoznánk, se más peszticiddel, se egyéb szennyezésekkel. Még ha képzeletben leszámítjuk a rengeteg vegyi anyagot, ami károsít minket a mindennapokban, akkor sem védenének meg az élelmiszer határértékek minket a peszticidek kockázataitól. Egyfelől

  • a határérték-számításhoz számos károsító hatást nem vettek figyelembe megfelelően a vegyszer engedélyezésnél, mint például az idegrendszer károsító hatás.
  • A hormonkárosító anyagok továbbra is jelen vannak a földeken majd az ételünkben azt ezt tiltó szabályozás ellenére.
  • A jogszabály lassú végrehajtása miatt sok-sok évvel el van maradva az EU ezen anyagok kivonásával, csak idén, 2023-ban kezdődtek meg az első hormonkárosító anyag kivonások.

A kaliforniai paprikában 3,44 százalék volt a határérték feletti szennyezettség

Az sem mindegy, milyen terméket vizsgálnak

Modernebb, érzékenyebb vizsgálati módszerekkel nem az élelmiszerminták 60 százaléka tűnne vegyszermentesnek, hanem például friss zöldség-gyümölcsöknél maximum 10-15 százalék, és 85-90%-ban kimutathatóak lennének vegyszermaradékok. Persze az sem mindegy, milyen terméket vizsgálunk, hisz például az idén pulikált vizsgálatok szerint míg az étkezési szőlők 18,23 százaléka, a grapefruit mintáknak pedig a 18,73 százaléka nem tartalmaz vegyszert a kimutathatósági határ felett, addig ez a arány a kaliforniai paprika esetén 46,99%, padlizsánoknál 50,5%, brokkoli esetén pedig 60,1% volt.

A határérték feletti szennyezettség brokkoli esetén a minták 1,66 százalékát, a kaliforniai paprika minták 3,44 százalékát, míg a grapefruit minták 9,92 százalékát érintette.

A legszennyezettebb termékben egyenesen 39 féle vegyszert mutattak ki.
A leggyakrabban többféle szermaradékkal szennyezett friss termékek:

  1. alma
  2. csemege szőlő
  3. eper
  4. banán
  5. grapefruit
  6. narancs
  7. körte
  8. barack
  9. kaliforniai paprika

A leggyakrabban szennyezett feldolgozott termékek:

  1. bor szőlő
  2. mazsola
  3. szárított zellerlevél, majoránna és egyéb fűszerek

Nyugodtan lehet akár 12 féle vegyszer is a határérték közelében. A jelenlegi szabályok szerint bármennyi peszticid lehet egy termékben a határérték 99,9 százalékában. Azaz ha például egy szőlőben van 12 féle vegyszer, mind a határérték közelében, akkor az teljesen szabályosnak számít annak ellenére, hogy az nyilvánvalóan sokkal jelentősebb kockázatot jelent, mintha csak egy vegyszer lenne benne.

A jelenlegi szabályozás és az egészségügyi vizsgálatok egyáltalán nem veszik figyelembe a vegyszerek összeadódó vagy sokszor egymás erősítő hatását.  Magyar kutatók is igazolták, hogy rendszeresen használt vegyszerek együttes hatása például sokkal nagyobb kockázatot jelent a környezetre, mint azok hatása külön-külön.

Különösen aggasztó, hogy a gyerekek körében népszerű gyümölcsök, mint az eper, szőlő, bogyós gyümölcsök esetén a többféle vegyszert tartalmazó termékek aránya kiemelten jelentős.

A PAN Europe, az Európai Növényvédőszer Akcióhálózat korábbi jelentése kiemeli, hogy tudományos összefüggést mutattak ki a jelentősebb szermaradékot tartalmazó élelmiszer fogyasztása és alacsonyabb női termékenység valamint gyengébb spermium minőség között.

Magyar eredmények

Az EFSA jelentés kitér a magyar eredményekre is. A Magyarországon vizsgált zöldség-gyümölcs minták 56,1 százaléka volt hazai termesztésű, 27,2 százaléka EU-s és 16,7 százaléka EU-n kívüli eredetű.

A vizsgálatban

  • a magyar zöldség-gyümölcsök 61,9 százalékából (1582 minta) nem volt a kimutathatósági határ felett vegyszermaradék,
  • 36,8 százalékában a határérték (MRL) alatti szennyezttséget mértek,
  • a minták 1,3 százalékában volt MRL felett peszticid maradvány.

Hazánkban a legtöbb féle vegyszert, 18 szermaradékot egy török, 16 féle peszticid maradékot pedig egy magyar mazsola mintában találtak.

Ha azt szeretnénk, hogy sokkal kisebb kockázatot jelentsenek az élelmiszerek, akkor próbáljuk rávenni a döntéshozókat, hogy végre a független tudományos eredmények alapján szülessenek meg a peszticidekkel kapcsolatos döntések. A határértékek meghatározásánál vegyék figyelembe a vegyszerek együttes hatását és minden egészségügyi kockázatot bemutató független információt. A hatóanyagok engedélyezése során pedig ne döntően a vegyszergyártó cégek adataira támaszkodjnak, hisz számos engedélyezett szerről mutatták be tudósok, hogy elfogadhatatlan kockázatot jelentenek.
Amíg viszont ez nem történik meg, próbáljunk lehetőleg minősített bio termékeket venni, különösen a leggyakrabban szennyezett termények esetén.

Egy kapcsolódó friss hír:  Felháborító: az EFSA ismét “zöld utat” adott a glifozátnak számtalan azonosított kockázat ellenére

Nyitókép: zöldségek egy milánói piacon Getty Images

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás