Folytatódik a hulladékgazdálkodás államosítása, a számlázás központosítása után az uniós források felhasználásával épült hulladékkezelő központokat is bekebeleznék – írja az Mfor.hu.Ha már évről-évre tízmilliárdokkal kell kitömni az állami kukaholdingot, akkor legalább hízlaljuk nagyobbra – talán ez a bizarr cél vezérli az állami döntéshozókat a hulladékgazdálkodás állami ernyőjének nagyobbra nyitásában. A hulladékszektor eddigi átalakítása látványos kudarcba fulladt (lásd az mfor korábbi cikkét). Az állami kukaholding se tavaly, se idén nem tudta határidőre elkészíteni a pénzügyi beszámolóját, a nem fizetők aránya nem csökkent. A hulladékgazdálkodással foglalkozó cégek a csőd szélén egyensúlyoznak, olyannyira, hogy időről időre be kell vetni a katasztrófavédelmet a hulladékszállítási káosz megoldására, a szelektív gyűjtési és hasznosítási teljesítmény pedig messze elmarad az uniós céloktól. A kormány mindezek ellenére rettenthetetlenül halad tovább a megkezdett úton: arccal a hulladékgazdálkodás teljes államosítása felé.
A számlázás és a díjbeszedés után az ország összes – jellemzően uniós támogatásból megvalósult vagy felújított – korszerű hulladékkezelőjének válogató, átrakó, lerakással hasznosító központját átvenné az állam az önkormányzati cégektől, illetve társulásoktól. Egyelőre még nem sikerült megtalálni hozzá a megfelelő jogi formát – a közelgő önkormányzati választásokra tekintettel nem is kapkodnak vele -, de az Mfor információi szerint gőzerővel dolgoznak a hulladékhasznosítók bekebelezésén. (Az erre vonatkozó tervekről hiába kérdeztük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot és a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt-t.)
A döntéshozók szeme előtt most is ugyanaz a cél lebeghet, mint az állami kukaholding létrehozásakor: a bevétel növelése. Kiegészülve azzal a reménnyel, hogy a hulladékgazdálkodás központosításával olyan eredménykimutatások készülhetnek, amelyek az uniós ellenőröket is meggyőzik arról, hogy a kifizetett támogatásokat megfelelően használták fel, a projektgazdák vállalásai teljesültek.
Rengeteg pénz hiányzik
Erre ugyanis most kevés az esély. Az irányító hatóságok folytonos átszervezése, a rezsicsökkentés, az NHKV által koordinált számlázás és díjbeszedés padlóra küldte az ágazatot. Becslések szerint országos szinten 80 milliárd forint hiányzik a szektorból. Ez ugyan a termékdíjból – egyfajta hulladék- és környezetvédelmi adóból – részben visszapótolható lenne, hiszen tavaly 75 milliárd forint folyt be a központi költségvetésbe ezen a címen, de a kormány ennek csak kis részét csorgatja vissza a hulladékgazdálkodóknak.
Az Európai Unió által olyannyira forszírozott szelektív hulladékgyűjtés is sokat veszített a kormány központosítási törekvései miatt. A szelektív gyűjtés aránya ugyan 2017-re 29 százalékra nőtt a 2010-es 10 százalékról, de például az üvegvisszagyűjtési arány 2016-ra a felére esett vissza. A fellelhető adatok szerint az ország 3154 településéből csak 1250 helyen van rendszeres szelektív gyűjtés. Holott 2025-re a háztartási szemét felét újra kellene hasznosítani az uniós előírások szerint. Az Európai Unió összesen 110 milliárdot ad hulladékgazdálkodás korszerűsítésre a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében. Csakhogy az új ciklusban csökkenhet a támogatás a korábbi projektek kétes eredménye miatt. Márpedig a hulladékgazdálkodó cégeknek soha ennyire nem volt még szükségük külső forrásokra.
Jó példázza az ágazat gúzsbakötését a legnagyobb hulladékkezelő és hasznosító cégnek számító Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) esete. A cég 2013-ban indította el a házhoz menő szelektív gyűjtési programját. A fővárosi önkormányzat 4,9 milliárd forint uniós támogatást kapott rá, miközben a lakosság számára ingyenes szolgáltatás évi 1,5-2 milliárd forintjába kerül a társaságnak és a vegyes hulladék mennyiségének csökkenése miatt jelentősen csökkent a cég bevétele. Ezt súlyosbította azután a rezsicsökkentés és az NHKV számlázási és díjbeszedési tehetetlensége. A fővárosi cég tavalyi beszámolója szerint az állami kukaholding 8,65 milliárd forinttal tartozott a pénzügyi záráskor. Ez 6,7 milliárddal több, mint egy évvel korábban. Márpedig a 38,8 milliárdról 32,7 milliárdra visszaeső bevételű budapesti társaságnak ez esetenként súlyos likviditási gondot jelentett, ami 67 százalékkal növelte az emiatt keletkező pénzügyi kiadásaikat.
A jelenlegi hulladékkezelési közszolgáltatás rendszerében ugyanis más viszi el a hulladékot és más adja ki számlát. Az újítás az Orbán-kormány kreálmánya. A központi számlázást a 2016-ban megalakult NHKV kapta feladatul. Iparági pletykák szerint a döntéshozókat azzal győzték meg – az Észak-Magyarország egyik legbefolyásosabb üzletembereként, kukakirályként is emlegetett Hercsik István és Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó köreihez tartozó Szíjj László, róluk bővebben lejjebb -, hogy ezzel ellenőrzésük alá vonják az iparágban tevékenykedő összes céget, és hosszú távon finanszírozható lesz a hazai hulladékgazdálkodás.
Mégpedig úgy, hogy a jól teljesítő, több szolgáltatást nyújtó – jellemzően a nagyobb városokban (például Budapest, Debrecen, Győr, Szombathely) működő – cégektől elvett nyereséget szétosztják a rosszabbul gazdálkodó (javarészt a kisebb, leszakadó országrészekben dolgozó) vállalkozások között. Ez azonban még abban az esetben sem váltotta volna be a hozzá fűzött kormányzati reményeket, ha a számlázással nincsenek gondok. De bizony voltak. Szép számmal akadtak országszerte olyan települések, ahol hónapokig hiába várták a számlákat. A nem fizetők aránya se javult számottevően, így akad olyan település, ahol 40 százalék a nem fizetők aránya, míg az átlag 10 százalék körüli.
Folytatás az MFOR-on: Háttérben maradnak
