Valóban érdemes megtakarításainkat felhasználva akár milliós összeget költeni rezsiköltségeink csökkentésére? A válasz: igen, így az LTP megtakarításból finanszírozva a családi házak hőszigetelése akár 5 éven belül visszaadhatja az árát.
Egyre hangsúlyosabb elemként jelenítik meg a lakástakarékok kínálatukban az energiahatékonysági célú épület-felújításokat arra hivatkozva, hogy az elérhető megtakarítási összegek ideálisak megoldást nyújtanak a lakóépületek szigetelésével, nyílászárócseréjével, vagy éppen fűtéskorszerűsítésével kapcsolatos költségek fedezésére. A kérdés, hogy mindez megéri-e?
Sokak számára okoz komoly dilemmát a lakástakarékok (LTP) ügyfelei közül, hogy szerződésük lejártának közeledtekor nem tudják pontosan, mire is fordítsák a megkötések mellett felhasználható megtakarításukat. A futamidő végén kézhez kapható összeg lakásvásárláshoz – hitel nélkül – túl kicsi, s gyakran maguk az ügyfelek sem konkrét lakásvásárlási szándékkal kötik meg a legalább 4 éves futamidejű szerződéseket. Számukra lehet jó megoldás, ha megtakarításukat olyan épületenergetikai felújításra költik, amellyel jelentősen csökkenteni tudják fűtési, vagy áramköltségüket. Így az összeget a saját ingatlanukra költve garantálnak a maguk számára hosszú távú megtakarítást. A lakásvásárlásra, felújításra, bővítésre vagy átalakításra felhasználható megtakarítási forma legnagyobb előnye, hogy havi rendszeres befizetésekhez nem csak banki kamatot kapunk, de az állam is hozzáteszi a befizetett összeg 30 százalékát pluszban. Egyetlen szerződés esetén az ügyfél által befizethető legnagyobb összeg havi 20 ezer forint. A négyéves futamidő végén pedig a 960 ezer forint befizetéssel, valamint a kamatokkal és az állami támogatással együtt számolva nagyjából 1,2-1,3 millió forint megtakarítással számolhatunk.
De mire is elég mindez?
Magyarországon jellemzően az épületek energiaigényének közel 70 százalékát a fűtési energiaszükséglet teszi ki. Így amennyiben rezsiköltségünket szeretnénk csökkenteni, első lépésben házunk, vagy lakásunk passzív hővédelmét célszerű megerősíteni, amelynek legkézenfekvőbb módja az épület szigetelése, vagy nyílászáróinak lecserélése.
A költségszámítások elvégzését valamelyest megnehezíti, hogy a homlokzat mellett az épületek lábazatának, valamint födémének, továbbá esetleges pincehelységeinek szigeteléséről is gondoskodni kell, emellett a felújítók többféle technológia közül választhatnak. Általánosan elfogadott szám, hogy a homlokzati szigeteléseknél polisztirol választása esetén négyzetméterenként 6-7, míg kőzetgyapot esetén 7-9 ezer forint kiadással kell számolnunk a kivitelezési költségeket is beleértve. Ugyanakkor ennél lényegesen alacsonyabb összegekkel is számolhatunk a födémek szigetelésénél, ahol alapozóra, ragasztóra és vakolatra sincs szükség a munkálatok elvégzéséhez. Mindent egybevetve egy átlagosnak tekinthető 90 négyzetméteres családi háznál teljes körű szigetelés esetén mintegy 1,2 millió forintnak megfelelő teljes beruházási összeggel számolhatunk, amit éppen kitesz az LTP szerződéssel elért megtakarításunk. Ugyanakkor költségeink valószínűleg 1 millió forint alá csökkennek, amennyiben társasházban lakunk, hiszen az egyes lakásokra a családi házakénál lényegesen kevesebb olyan külső falfelület jut, amelyet szigetelni kell. Egy a Bankmonitor által példaként kiválasztott 45 lakásos budai téglaépítésű társasház idén elvégzett teljes körű szigetelése összesen 44 millió forintba kerül a lakóközösségnek úgy, hogy az összeg felét hitelből finanszírozták meg.
Valamivel alacsonyabb költségekkel számolhatunk akkor is, ha a szigetelés helyett a nyílászáró-cserére szavazunk. A számításoknál általános ökölszabályként alkalmazható, hogy a nyílászárók a homlokzati falfelületek nagyjából 20-25 százalékát foglalják el. Egy átlagos méretűnek tekinthető, 2,25 négyzetméteres – az energiahatékonysági előírásoknak megfelelő, kettős hőszigeteléses üvegezésű – ablak ára ma 70-75 ezer forint, s nagyjából innen indul a hőszigetelt külső bejárati ajtók ára is. Ezt alapul véve 90 négyzetméteres családi házunknál mintegy 750 ezer forintos kiadással számolhatunk a kiszállítást és a beszerelést is beleértve. Társasházi lakások esetén pedig – a kevesebb ablaknak köszönhetően – ugyanez az összeg 350-400 ezer forintra szorítható le.
A lényeg viszont, hogy beruházásunkkal mekkora megtakarítást érünk el
A hőszigetelőanyag-gyártók állítása szerint a polisztirol és kőzetgyapot szigetelőanyagok minden 1 cm-je 3-4 százalékos energia-megtakarítást eredményez a falak hőátbocsátási tényezőjének (ún.. U, vagy K érték) javítása révén, ami azt mutatja meg, hogy az adott felületen, adott idő alatt, mennyi hő távozik. Persze egy bizonyos szint felett a vastagság növelésével elérhető megtakarítás mértéke csökken, de egy átlagos, B30-as téglából épült szigeteletlen ház 15-20 cm-s szigeteléssel történő borításával az épület energiafogyasztása szakértők szerint akár 50 százalékkal is csökkenthető. Társasházak esetén ennél kisebb, mintegy 25 százalékos energia-megtakarítással számolhatunk, mivel ezeknek az épületeknek az energiahatékonysága jellemzően eleve jobb annak köszönhetően, hogy a benne lévő lakások egymást is fűtik.
A nyílászárók esetén a régebbi termékekre jellemző, bőven 2 feletti K érték egy kettős hőszigetelt üvegezéssel, s nemesgázzal kitöltött ablak esetén már jellemzően K=1 körüli értékre csökken, a piacon az elmúlt években megjelent hármas üvegezésű ablakok hőszigetelése pedig többnyire nem haladja meg K=0,7 értéket. Mindez a családi házak esetén 15-20, míg a társasházak esetén 10-15 százalékos energia-megtakarítást eredményez, nem is beszélve az ott lakók komfortérzetének javulásáról (pl. huzat megszűnése). Tekintettel arra, hogy a nyílászárók az épületek energiaveszteségének 20-25 százalékáért felelnek, az épület egészére kivetítve átlagosan 15 százalékos energia-megtakarítást tudunk elérni egy nyílászárócserével.
De mit hoz vissza mindez a pénztárcánkba?
Amennyiben a hőszigetelésnek köszönhetően családi házunk fűtési energiaigényét sikerül 50 százalékkal csökkenteni, gázfogyasztásunk évi 3000-ről 1500 köbméterre csökkenhet. A példaként kiválasztott TIGÁZ Zrt. saját kalkulátora szerint ennek révén éves gázdíjunk 426 ezerről 209 ezer forintra csökken. Mindent egybevetve: 1,2 millió forintos beruházásunk eredményeképpen rezsiköltségünk éves szinten 215 ezer forinttal csökken, az elvégzett munka értéke pedig nagyjából 5,5 év alatt térül meg a gázárak jelenlegi szinten maradása esetén. Társasházak esetén 900 ezer forintos beruházást és a hőveszteség 25 százalékos csökkenését alapul véve évi 110 ezer forint megtakarítást és mintegy 8 éves megtérülést kapunk.
A nyílászárócsere eredménye forintosítva pedig azt jelenti, hogy a családi házaknál éves szinten mintegy 65 ezer forintos megtakarítással számolhatunk, amelynek alapján mintegy 11,5 éves megtérüléssel kalkulálhatunk, míg a társasházaknál ennél valamivel rosszabb eredményt kapunk az adott épület jellemzőinek függvényében.
Ugyanakkor LTP szerződés mellett mindkét esetben jelentősen csökkenti valós ráfordításunk összegét az állami támogatás. Így a hőszigetelés esetén a családi házaknál 960 ezer forint tényleges saját költéssel számolva a megtérülési idő 4,5 évre csökken. A nyílászárócserénél pedig a 30 százalékos állami támogatással számolva 8-8,5 éves megtérülést érhetünk el.
Pusztán a számokat tekintve az eredmény egyértelműnek tűnik: a legjobban akkor járunk, ha egy havi 20 ezer forintos befizetésű LTP szerződés összegét egy az egyben házunk külső hőszigetelésére fordítjuk, majd egy következő lépésben jöhet a nyílászárócsere. Ugyanakkor, ha a közvetlenül nehezen forintosítható tételeket is számba vesszük: így a komfortérzet változását, valamint a dupla beruházással járó kellemetlenségeket (felfordulás) és járulékos költségeket (pl. festés, megsérült burkolatok javítása), akkor célszerűbbnek tűnik egy ütemben letudni a külső hőszigetelést és az elavult régi nyílászárók cseréjét is.
Családi házak esetén a kettő együtt akár 65 százalékos energia-megtakarítást is eredményezhet, így 1,95 millió forintos beruházással éves szinten 280 ezer forint megtakarítást érhetünk el, amely az állami támogatást nem számítva is 7 év körüli megtérülést eredményez. Arról nem is beszélve, hogy a családi házak energetikai besorolása egy ilyen beruházás eredményeképpen 3-4, míg a társasházaké 1-2 kategóriával javulhat, ami az ingatlanok értékét is megnövelheti. Amennyiben pedig a LTP-s megtakarítással együtt sincs elegendő tőkénk a két beruházás egyidejű elvégzésére, érdemes a lakástakarék-konstrukciókat biztosító pénzintézetek kiegészítő hitelkonstrukcióit végigböngészni, amelyet az ügyfelek jellemzően a piacinál alacsonyabb kamatok mellett tudnak igénybe venni.
Épületek jellemző hővesztesége
A felhasznált hő az alábbi utakon távozik az épületekből:
30–40% a falakon keresztül
20–30% a tetőn keresztül
20–25% az ablakokon át
10–15% a padlón, födémen keresztül
5-10 % a kéményen keresztül
A folytatásban számold ki, hogy milyen összeget hozhat számodra egy lakástakarék pénztári szerződés, hasonlítsd össze a teljes kínálatot!
