Miután tegnap 99 százalékos többséggel újra a Fidesz elnökévé választották, Orbán Viktor ismét a rezsiharc évének nevezte 2014-et. A demagóg választási propagandát a britek is átvették – igaz a Cameron-kormányzatnál fontos az energiahatékonyság.
Lehet, hogy még 588 nap van hátra a következő brit választásig, Ed Miliband keddi brightoni kampánybeszédében már most bedobta a Munkáspárt legnagyobbnak tűnő aduját: a rezsi-befagyasztást. A magyar áthallásoktól sem mentes ígéret – a kommentárok szerint a baloldali think-tankek a Fidesztől vették az ötletet – konkrétan úgy szól, hogy a párt 2015-ös kormányra kerülése esetén azonnal befagyasztaná legalább 20 hónapra a lakosságnak és a családi vállalkozásoknak felszámolt kiskereskedelmi áram- és gázárakat. A Labour számításai szerint a rezsibefagyasztással egy átlagos család 120 fontot (kb. 42 000 forintot), egy vállalkozás viszont már 1800 fontot (630 000 forintot) tudna megtakarítani a 20 hónap alatt. És ezzel még nem érne véget a nagyszolgáltatók kálváriája: Miliband szigorú szabályzást is kilátásba helyezett az egész energiapiac számára.
Gordon Brown egykori energia- és éghajlatváltozás-ügyi miniszterként Ed Miliband nyilván tisztában van azzal, amivel minden emigráns magyar: a brit lakásokban a rezsiköltségeket nem elsősorban a magas energiaárak, hanem a borzalmas szigetelés dobja meg. Az Magyarországon is kiderült, hogy a jobb szigetelés és a fűtéskorszerűsítés 50-75 százalékkal csökkentheti a fűtésszámlát – ugye a magyar kormány potom 20 százalékkal akarja csökkenteni a rezsit, és Miliband 120 fontos megtakarítása nem éri el a 10 százalékot.
Az energiahatékonyság növelésére alapozza politikáját a jelenlegi kormányzat is – igaz, egyelőre még csak papíron. A Cameron-kabinet idén nyáron dolgozott ki egy tervezetet, hogyan lehetne az otthonokat takarékosabb energiafelhasználásúvá tenni. A „Segítünk a háztartásoknak lefaragni a rezsiköltséget” címet viselő anyagban a naprakészebb fogyasztásmérőktől elkezdve az okosabb fűtésszabályzókon keresztül egy olyan szigetelés-korszerűsítési programig, melyben a lakók a későbbi rezsimegtakarításaikból törleszthetik a felújítás költségeit. Ezenkívül ugyanebben a programban Cameron-kabinet rezsikiegészítést jelentett be a nyugdíjasok számára, illetve általános támogatást ígért a különösen nagy hidegekre. Az akcióterv elemei meglehetősen ésszerűnek és életképesnek tűnnek, de politikai szempontból egy nagy baj biztos van velük: jó része a választók politikai horizontjánál messzebbre mutat, és csak közvetett eredményt ígér. Ennél sokkal ütősebb a választók szemében az, ha az állam egy rendelettel pikk-pakk csökkenti a rezsit.
A brit otthonok energiahatékonysága nem csak a kormányzati think-tankek rögeszméje, a brit fogyasztóvédelmi hatóság egy tavaly év végén publikált tanulmányában megállapítja, hogy az energiahatékonyság nemcsak a rezsit csökkenti, hanem a gazdasági növekedést (!!!) is fűti. Ezért a kormányzatnak jobban megéri a szigetelés- és a fűtőtestek korszerűsítésére költeni, mintha a tüzelőanyagok áfáját csökkentené, sőt, GDP szempontjából még az útépítéseknél is hatékonyabb. A tanulmányban azt olvastuk, hogy egy energiahatékonysági program 2015-re 71 000 új munkahelyet teremtene, és 0,2 százalékkal növelné meg a brit GDP-t – ami majdnem 5 milliárd fontot jelent ám.
Elsötétülhetnek a brit otthonok
A rezsi-befagyasztási ötletet a fogyasztóvédelmi és a szegénységellenes szervezetek erősen méltatták, de vannak hangok, melyek rámutatnak arra, hogy ez a tüneti kezelés hosszú távon jelentős kockázatokkal jár. Adam Scorer, a Consumer Futures energiaár-figyelő szervezet elnöke azonban nem csatlakozott a hurrázókhoz, hanem arra figyelmeztetett, hogy az ötlet rövid távon fel fogja verni az energiaárakat, és megtorpedózhatja a jövőbeni létfontosságú energiaipari beruházásokat.
Forrás és további részletek >>>
Háttér a hazai helyzethez: Rezsiharc a kivitt profit ellen
