Ha úgy akarnának több pénzt beszedni az utasoktól, hogy általános jegyáremelésről döntenek, az még a tévéhíradókban is bekerülne. Ehelyett a közlekedés irányítói tavaly szeptember óta piszkálgatják a helyközi, távolsági közszolgáltatás tarifarendszerét. Áprilistól a gyorsvonatokra is pótjegyet kell váltani.
Az iho úgy értesült, véglegesen eldőlt, áprilistól a gyorsvonatokra is pótjegyet kell váltani. Pontosabban konkrétan minden távolsági vonatra külön-külön meg fogják határozni, hogy kell-e érte extra díjat fizetni száz kilométernél hosszabb útra. A döntést már pedzegette, megelőlegezte, megírta több vasútközeli blog, az országos sajtó eleddig mégsem kapta föl a témát. Dejszen alighanem ez is a cél! Ha úgy akarnának több pénzt beszedni az utasoktól, hogy általános jegyáremelésről döntenek, az még a tévéhíradókban is benne lenne. Ehelyett a közlekedés irányítói tavaly szeptember óta piszkálgatják a helyközi, távolsági közszolgáltatás tarifarendszerét. Az érintett utas, ha nagyon körültekintő, a közlekedési cégek honlapját böngészve (érdemes a Volánok webmúzeumba való felületein körülnézni) tudhatja meg, hogy rosszabbul jár, a többség viszont alighanem csak a pénztárnál, sofőrnél szembesül az aktuális emeléssel.
Az első változás a vasúti IC-k kiegészítő jegyét kilométerfüggővé tette. Ez még több esetben hozott árcsökkenést, mint -növekedést, de persze itt is voltak, akik rosszul jártak. Ezzel együtt néhány autópályás buszra is bevezették a többletdíjat, tehát gumikeréken már egyértelműen drágulás volt. Ugyanekkor búcsúztunk az öt kilométeres jegytől, vagyis helyette drágább, 10 kilométerre szólót kell váltani.
Februárban ismét hozzányúltak az IC-pótjegyek árához: aki jól viselkedő utas, azaz nem csúcsban utazik, és előre megveszi a jegyét, az kicsit, aki nem ilyen, az sokkal többet fizet. Nem klasszikus áremelés, de mégiscsak a bevételek növelését célozta, hogy száz kilométernél rövidebb távra nem adnak ki ekkortól menettérti jegyet.
A virtuális kilométer-számítás megnyirbálása sokak számára érthetetlen lépés volt, hiszen éppen ott riasztja el a vasút fizető utasait, ahol ez az elriasztás a leghatékonyabb lehet, hiszen éppen ott vezették be ezt a kedvezményt, ahol utastöbbletet remélhettek tőle. Ez az intézkedés azonban szépen illeszkedik a döntéshozók lopakodó áremelést preferáló stratégiájába: eseti döntés, és vagy a vasútnál hoz többletbevételt a drágább jegy, vagy a Volánnál az oda pártoló utas. Ha meg az eddigi utas kiszáll a közszolgálati közlekedés megrendelői közül, járatokat lehet ritkítani, azaz a kiadási oldalt lehet faragni, gondolhatják a szakminisztériumban és szatellitszerveinél ülő megmondóemberek.
