Hirdetés

2023 nyarán első ízben figyelték meg Magyarországon az Európa felől érkező invazív darázsfaj egyedeit. Magyar fejlesztésű eszköz segíti az ázsiai lódarázs hazai terjedésének lassítását.

Az agrárszakma és a nagyközönség aggodalmát is felkeltette az a tény, hogy idén nyáron első ízben figyelték meg Magyarországon az invazív ázsiai lódarázs egyedeit. A fajjal kapcsolatos vizsgálatokban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói is kulcsszerepet vállaltak. Kiderítették például, hogy a faj Európa felől érkezett hazánkba, de részt vettek egy olyan eszköz felépítésében is, amely segítséget jelent a faj jövőbeli terjedésének lassításában.

Az invazív ázsiai lódarázs első magyarországi fészkét Kimlén találták meg, a település központjában, egy történelmi emlékhely mellett kialakított kis parkban, egy fa tetején.

Az invazív ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax) első magyarországi egyedeit 2023. augusztusában találták meg egy Mosonmagyaróvárhoz közeli településen, Kimlén. Ez a faj 2016 óta szerepel az Európai Bizottság invazív fajokat tartalmazó listáján, így a megtelepedés ténye védekezési stratégia kidolgozását és intézkedések megkezdését követeli meg az érintett tagállamoktól.

Ennek értelmében a MATE Genetikai és Biotechnológiai Intézetéhez tartozó Festetics Bioinnovációs Csoport méhészeti kutatásokkal foglalkozó munkatársai a hírt követő napokban azonnal megkezdték a fajjal kapcsolatos vizsgálataikat, Dr. Kolics Balázs tudományos főmunkatárs vezetésével.

Elsőként molekuláris genetikai vizsgálatok révén, hat példány szekvenálása alapján sikerült megerősíteni azt a sejtést, hogy a faj Európa felől érkezett hazánkba, a pontosabb eredet azonosításához azonban még további vizsgálatok szükségesek. A kutatók megkezdték egy génbank létrehozását is, hiszen hosszabb távon, ha a darázs elterjed, számos értékes genetikai információ lesz ennek segítségével visszakövethető. Fény derülhet például arra is, hogy a faj rezisztens, azaz ellenálló-e egyes peszticidekkel szemben, amelyek a védekezési stratégia részeként vele szemben alkalmazhatók lennének.

Az invazív ázsiai lódarázs első magyarországi fészke.

Az ázsiai lódarázs kártétele alapvetően három fő területen jelentős:

  • Mezőgazdasági kártevőként elsősorban a méhészetben okoz károkat, mivel táplálékának kétharmada a mézelő méhek (Apis mellifera) közül kerül ki. Mindez a méhészetben komoly ágazati problémát vetít előre, emellett további kártétele várható a gyümölcstermesztésben, szőlészetben is.
  • Egy fészek nagyjából 12 kg rovar elfogyasztásával jön létre, ami azt jelenti, hogy az érintett rovarfaunát illetően jelentős egyedszám- és diverzitáscsökkenés várható a faj megtelepedése után.
  • Mivel a fészek egyedszáma kétszer-háromszor, a kolóniák száma pedig mintegy ötször nagyobb, mint a hazai lódarázsfaj (Vespa crabro) esetében, az invazív fajjal való találkozás esélye is nagyobb lehet. Érdemes tudni, hogy a nagyobb egyedszám és a gyorsabb reakció miatt az invazív faj fészkeit is intenzívebben védi.

Az invazív fajok általi veszélyt sokszor alábecsülik, pedig a megtelepedés korai időszakában végrehajtott védekezésnek kiemelt jelentősége van.

E faj esetében a tudományos konszenzus a fészek eltávolításának szükségességét emeli ki, melynek egyik leghatékonyabb módja a szociális rovarok esetén először 2018-ban alkalmazott rádiótelemetria. Ezzel a módszerrel találták meg az első magyarországi fészket az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) által megbízott holland és belga darázsbefogásra szakosodott vállalkozók, a település központjában, egy történelmi emlékhely mellett kialakított kis parkban, egy fa tetején. A helyszínen jelen voltak a megbízó egyesületi vezetők és helyi méhészek is, akik a fészek eltávolításának járulékos munkáit szervezték.

Ezzel egyidőben a MATE szakértői és méhész önkéntesek is keresték a fészket, amelyet a holland-belga cég rendszerétől teljesen függetlenül, mintegy másfél órával később sikerült is megtalálniuk egy YUPITERU MVT-7100 rádiószkennerrel, saját készítésű antennával és a darázsra szerelt Dessau 260 mg-os adóval. Mindez azt bizonyítja, hogy a hazai rádiótelemetriás rendszert sikerült a nulláról egy hónap alatt felépíteni a magyar szakembereknek, azaz innentől kezdve három független rendszer is rendelkezésre áll a további lehetséges fészkek kereséséhez és a faj terjedésének lassításához. Az eszközöket a MATE Georgikon Campusával együttműködésben álló Magyar Krajnai Egyesületnek érkező támogatásokból finanszírozták.

Ugyan a jeladó fogyóeszköznek tekinthető, ha nem fogják vissza a jelölt darazsat, mégis kijelenthető, hogy a technológia nem feltétlenül igényel nagy beruházást. Az elmúlt időszakban ráadásul a Budapesti Műszaki Egyetem munkatársával, Wohlfart Richárddal együttműködésben kifejlesztésre került egy magyar fejlesztésű adó is, tehát várhatóan a későbbi fészekkeresés fogyóeszköz-igényét nem külföldről kell majd beszerezni.

Balról jobbra: Sipos Tamás (MATE Kaposvári Campus), Bognár Imre (Gelse), Kolics-Horváth Éva (MATE Georgikon Campus, Keszthely), Dr. Kolics Balázs (MATE Georgikon Campus, Keszthely), Kiss Zoltán (Mosonszolnok), Berta Antal (Somogyszob), Gazsó Attila (Hédervár), Gazsó Ákos (Hédervár), Gazsó Imre (Jánossomorja).

A munka az első fészek megtalálásával természetesen nem ért véget. Az európai Vespa velutina lódarázs populáció olyan méretűvé nőtt egyedszámában és kiterjedtségében, hogy távolabbi közép- és kelet-európai pontokon bármikor újra előfordulhat, tartós megtelepedésének veszélyével számolnunk kell.

Mivel a fészek felkutatásának és eltávolításának jelenleg alternatívája nincs, a cél továbbra is az, hogy a rádiótelemetriás technológiát minél olcsóbban rendelkezésre bocsáthassuk, a technológiába betanulást pedig segíthessük. Ennek elsődleges célterülete a méhészet, másodlagos pedig a szőlészet és gyümölcstermesztés, mivel az ázsiai lódarázs észlelésének ők a kulcsfontosságú szereplői” – hangsúlyozza Dr. Kolics Balázs.

Az eddig elvégzett munka csaknem harminc szakember együttműködésével valósult meg. A kutatásban a MATE Georgikon Campus részéről Petrovicsné Dr. Mátyás Kinga Klára és Kolics-Horváth Éva, a MATE Kaposvári Campus részéről pedig Sipos Tamás vett részt. A külföldi szakemberek közül Dr. Josef Mayr (AGES, Ausztria) és Dr. Sophie Kratschmer (BOKU, Ausztria) volt részese a kutatásnak, a terepi munkákat pedig további 18 önkéntes méhész segítette Magyarországról, Szlovákiából és Ausztriából. A rádiótechnológia területén Hosszú József és Wohlfart Richárd szakemberekkel dolgoztak és dolgoznak jelenleg is együtt a kutatók.

További információk: https://velutina.hu/

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás