Az európai unió halászati ügyekben illetékes miniszterei ma kora hajnalig tartó vitában tárgyalták arról, hogy hogyan kellene változtatni az EU halászati rendszerén. A fő kérdés az volt, hogy meddig támogatja még az Unió az óceánokat kifosztó ipari flottákat. Magyarország kemény és következetes kiállásán is múlt, hogy hajnalra meglett a pozitív változások továbbviteléhez szükséges szavazatmennyiség.
A tárgyalásokat végigkisérő Rodics Katalin, a Greenpeace közép-kelet-európai halászati szakértője elmondta: „Február elején az Európai Parlament megnyitotta az utat egy fenntartható, ökológiailag is megfelelőbb és jóval több munkahelyet jelentő halászati rendszernek. A mostani tárgyaláson a német, dán, svéd, osztrák miniszterek mellett a magyar küldöttség kiállásának köszönhető, hogy továbbmehet a megkezdett folyamat.”
A mostani halászati gyakorlat sem természeti szempontból, sem pedig gazdaságilag nem életképes. Az ipari halászflottákat kizárólag az uniós támogatások tartják életben. A halászati reform célja, hogy a jelenleg gyorsan fogyatkozó halállományok hosszú távon fenntartható szintre tudjanak regenerálódni. Ennek érdekében a halállományokhoz igazítanák az EU halászflottájának kapacitását, támogatnák a kishalászokat és a kisebb környezeti károkkal járó módszereket, megtiltanák a nehezebben eladható halak visszadobásának pazarló gyakorlatát valamint tiltanák az EU-s flották európai vizeken kívüli rablóhalászatát is.
Az óceánok lehalászása és elsivatagosítása a mostani szavazással még nem zárult le. Márciusban a három uniós jogszabályalkotó szerv, a Tanács, a Bizottság és a Parlament között folytatódnak a tárgyalások. A soros ír elnökség ígéretet tett arra, hogy még júniusban végleg lezáródhatnak a Közös Halászati Politika reform tárgyalásai.
Kapcsolódó anyagok:
Fenyegető túlhalászat – megtévesztő címkék
