A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: atlatszo.hu

Aki használ sütőpapírt, szokott mikrós popcorn-t enni, impregnálja a sportcuccait vagy kontaktlencsét hord, az már egész biztosan érintkezett az ún. örök vegyületekkel. A PFA (perfluor- és polifluor-alkil) gyűjtőnéven ismert vegyi anyagokat azért nevezik öröknek, mert rendkívül nehezen és sokára bomlanak le. Így felhalmozódnak a szervezetben és a környezetben. Egy tavalyi tudományos kutatás kimutatta, hogy ezek az anyagok a Dunában és mellékfolyóiban is jelen vannak.

Kietlen környék Bécs külvárosában, januári mínuszok, metsző szél, két osztrák és egy magyar újságíró. A Bécsi Műszaki Egyetem (TU Wien) laboratóriumába tartunk, ahol Ernis Saracevic kémcsövek és vízminták között fogad bennünket. Fehér köpenyben vezet végig minket a laboratóriumi szobákon, ahol a csapata leeresztett redőnyök mögött, neoncsövek fényénél vizsgálja a PFA-anyagok jelenlétét vízmintákban.

A PFA-családba közel tízezer mesterségesen előállított vegyület tartozik, és közülük rengetegnek egyelőre alig ismerik a hatásait. Ezek az anyagok már most is széles körben elterjedtek a környezetünkben, és ezt a Dunából vett vízminták is kimutatják. „Szinte lehetetlen megszabadulni tőlük, és már nagyon kis koncentrációban is hatással bírnak” – magyarázza Saracevic.

A PFA-k egyszerre víz- és zsírtaszítóak, továbbá nagyon tartósak, éppen ezért rendkívül praktikusak. A hétköznapi termékeken (pl. vízálló sminkek) kívül ipari folyamatokban, többek között tömítésre, félvezetők gyártásánál és orvosi berendezéseknél is használják őket. Könnyen szétterjednek a vízben és a talajban – már vadon élő állatokban és halakban is jelentős mennyiségben kimutatták őket, egészen az Északi-sarkvidékig. Élő szervezetekbe kerülve ezek az anyagok lerakódnak, ami hosszú távon rákos megbetegedésekhez vezethet, károsíthatja a veséket vagy növelheti a vetélés kockázatát.

Saracevic úgy véli, ezeket az anyagokat jelenleg nehéz lenne helyettesíteni, ugyanakkor egészségkárosító hatásuk miatt mérlegelnünk kellene, hogy mely területeken lehetne a használatukat mégiscsak csökkenteni, korlátozni. „Már ma is láthatjuk, hogy a Duna szennyezett” – mondja a vegyész, és egy monitorra mutat, amelyen zöld, kék, rózsaszín és narancssárga vonalakat látunk. Mindegyik egy-egy PFA-anyagot jelöl.

PFA vízvizsgálat a TU Wien laboratóriumában (fotó Alicia Prager der Standard

Betiltották, mégis kimutatható

Ezek közül az »ADONA« nevű vegyület mutatja a legmagasabb koncentrációt a dunai adatokban. Ez az anyag tulajdonképpen a hasonló – de már betiltott – perfluoroktánsav (PFOA) és perfluorohexánszulfonsav (PFOS) helyettesítőjeként szolgál. Ezeknek az 1940-es években keletkezett vegyi anyagoknak a használatát mindmáig alig szabályozták, kivéve a PFOA és a PFOS vegyületeket. Azokról ugyanis egyértelműen bizonyítást nyert, hogy károsak. Helyettesítésükre gyorsan találtak más hasonló anyagokat, például az ADONÁ-t.

A betiltás ellenére ugyanakkor jelenleg is kimutatható a folyókban a PFAS és PFOS is. Az Európai Bizottság egy 2022-es javaslatában 4,4 nanogramm per liter (ng/L) állapította meg a felszíni vizek esetében megengedhető maximális értéket. Az anyagok Bécsben és Budapesten is megtalálhatóak voltak a Dunából vett mintákban.

A legnagyobb koncentrációkat az Alz folyóban mutatták ki, azonban ezeket az értékeket vizuális okokból nem is tudtuk feltüntetni a fenti infografikán, annyira kiugróak az adatok:  a PFOA esetében 45-219 ng/L, az ADONA esetében pedig 300-4246 ng/L értékeket mértek 2022 és 2023 során.

Ennek oka valószínűleg az, hogy egy Dyneon nevű cég, az amerikai Minnesota Mining and Manufacturing Company (röviden 3M) leányvállalata az Alz folyónál fekvő Gendorf Chemiepark ipari parkban fluorpolimerek gyártásával foglalkozik. 2022-ben a cég bejelentette, hogy 2025-re fel fog hagyni ezzel a tevékenységgel ezen a telephelyen, ugyanakkor Európában több más helyen is gyártanak PFA-vegyületeket.

Matthias Zessner kutató és csapata egy új kutatásban azt vizsgálta, hogy honnan származnak a PFA-anyagok a szennyvízben. A tanulmány a szennyezés egy részét a háztartásokból származó kibocsátásoknak tulajdonítja, azonban a PFA-szennyezés másik, jelentős része nehezen meghatározható diffúz forrásokból származik. „Ez azt jelenti, hogy a környezet már most is sokkal szennyezettebb, mint azt feltételeztük” – mondja Zessner. „Még ha most le is állítjuk a gyártást, nagy mennyiség még hosszú ideig a vizeinkbe kerül” a kutató szerint.

A PFA-k eltávolítása a szennyvízből rendkívül nehéz és drága. Jelenleg nem léteznek olyan követelmények a szennyvíztisztító telepek számára, amelyek előírnák az „örök vegyszerek” eltávolítását a vízből. Ennek eredményeképpen a szennyvíztisztító telepekről származó szennyvíz még a tisztítási folyamat után is tartalmaz PFA-vegyületeket, amelyek aztán tovább mosódnak a folyókba.

Bordós Gábor, a Wessling Hungary Kft. szakértője vízmintát vesz a Dunából a 4. közös nemzetközi Duna-felmérés indításán a margitszigeti Szabad Tér Színház kikötőjében 2019. június 27-én. (fotó: MTI/Illyés Tibor)

Növekvő társadalmi tudatosság

Az Antwerpen városához közeli belga Zwijndrecht falu példája bepillantást enged a következményekbe. A 3M amerikai óriásvállalat ottani gyáraiban is gyárt, illetve használ örök vegyületeket. Tavaly a környék talajában olyan magas PFA-szintet mértek, hogy a lakosoknak azt tanácsolták, ne egyenek helyi gyümölcsöt, zöldséget vagy a környékről származó tojást. (A 3M később bejelentette, hogy hamarosan bezárja ezt a telephelyet is.)

Az Alz folyó mentén fekvő bajorországi Altötting település környékén pedig a lakosság véradását nem is lehetett felhasználni a magas PFA-szennyezettség miatt.

Az ehhez hasonló esetek néhány országban, pl. Belgiumban és Hollandiában ráirányították a közvélemény figyelmét a kérdésre. Ausztriában is tájékoztató kampányokat tartanak azokon a településeken, ahol a talajvíz bizonyítottan szennyezett.

„Más európai országokban azonban sokan még nem hallottak az örökvegyületekről” – mondja Sabine Pahl, a Bécsi Egyetem munkatársa. Az olyan szennyező anyagokhoz képest, mint a mikroműanyagok, a társadalom „tíz-húsz év lemaradásban van” a környezetpszichológus szerint, és véleménye szerint az örök vegyületek kérdése lesz a következő nagy beszédtéma.

Jelenleg nem kötelező a termékek címkéjén feltüntetni a PFA-anyagokat. A ToxFox vagy a Codecheck nevű alkalmazások segítségével azonban megnézhetjük, milyen összetevőket tartalmaz egy adott termék. Ha az összetevő neve tartalmazza a »polifluoro« szót, akkor valószínűleg a PFA-családba tartozik. Egyes gyártók (pl. esőkabátok esetében) már feltüntetik a termékeiken, ha azok PFA- vagy PFC-mentesek.

Hofmann szerint azonban mindez kevéssé hasznos: „Fogyasztóként egyszerűen nem tudjuk elkerülni a PFA-anyagokat”. A környezetkutató ezért meg van győződve arról, hogy „nem lehet ezt a felelősséget a fogyasztókra hárítani, szabályozásra van szükség. Ezek az anyagok nem kerülhetnek a környezetbe”.

Az EU-ban jelenleg hatalmas mennyiségű PFAS-t állítanak elő és használnak fel. Csak 2020-ban legalább 75 000 tonna PFAS vegyi anyag került a környezetbe.

Széles körű korlátozás folyamatban

Az EU-ban jelenleg különböző eljárások folynak a PFA-vegyületek felhasználásának korlátozására. Az ivóvízre és az élelmiszerekre néhány éve már meghatároztak határértékeket. Most azonban öt uniós tagállam – Németország, Dánia, Hollandia, Norvégia és Svédország – még több felhasználási területre vonatkozóan szeretné korlátozni a PFA-anyagokat. Ennek érdekében körülbelül egy évvel ezelőtt javaslatot nyújtottak be az EU Vegyianyag-ügynökségéhez (ECHA).

A kritikusok viszont azzal érvelnek, hogy a PFA-anyagok kivonása egyszerűen nem megvalósítható, mert ezek az anyagok túlságosan nagy szerepet játszanak különböző fontos termékek, például orvosi berendezések, akkumulátorok, napelemek és a tűzoltósági védőruházat gyártásában.

Az ECH jelenleg vizsgálja az öt ország javaslatát, az eredményre azonban még több hónapot várni kell kell. A dossziét ezután továbbítják az EU Bizottságának, amely az eredménytől függően javaslatot tehet a betiltásra. „A világ figyel minket ebben a folyamatban” – mondta Mercedes Marquez-Camacho, az ECHA korlátozásokkal foglalkozó csoportjának vezetője.

Az EU a korábbi tilalmak – például a PFOS esetében – is jóval megelőzte a korát. A nemzetközi közösség csak tíz évvel az EU után, 2008-ban, a Stockholmi Egyezménnyel állapodott meg a tilalomról.

Marquez-Camacho úgy véli, hogy a biztonságos értékek meghatározásának kevés értelme van: „A PFA-anyagok esetében nincs »biztonságos« érték. Még ha egyes PFA-vegyületek esetleg kevéssé veszélyesek is, a folyamatos felhalmozódás miatt akkor is kockázatot jelentenek”. Thilo Hofmann, a Bécsi Egyetem környezettudományi munkatársa hasonlóan vélekedik: „Ha az európai tengerparti országokban naponta egy-két liter talajvizet iszunk, az esővíz PFA-koncentrációja a jövőben akár magasabb értékeket is elérhet, mint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által maximálisan engedélyezett heti négy nanogramm/testsúlykilogramm”.

Hofmann úgy véli: „jelen tudásunk szerint a PFA-vegyületek valószínűleg az emberiség legmérgezőbb anyagai”.

Saracevic és csapata ezért fáradhatatlanul dolgozik a bécsi 3. kerületi laboratóriumukban a PFAS-meghatározási módszertan javításán. „Kémiai elemzéseink a következő tudományos és politikai lépések eszközei” – Saracevic meggyőződése szerint. A kutató szeretné jobban megismerni a vegyi anyagokat, választ találni arra, hogy mely alkalmazásokat kellene feltétlenül betiltani, és hogy a mindenre kiterjedő anyagok előnyei meghaladják az ártalmakat.

Egy biztos: a vegyi anyagok, amelyek már most is megtalálhatók a vízben, a talajban és az élő szervezetekben a Dunától az Északi-sarkvidékig, évszázadokig ott is maradnak.

A cikk az Átlátszó és a Der Standard újságíróinak együttműködésében készült. Szerzők: Alicia Prager, Julia Sica, Robin Kohrs (der Standard). Közreműködött: Fülöp Orsolya (Átlátszó).

Címlapkép: A megújult zebegényi strand 2021. július 1-jén fotó: MTI/Mohai Balázs

Kapcsolódó anyagok:

Már a norvégiai sarkvidéket is beszennyeztük PFAS-vegyületekkel

Veszélyes PFAS-peszticidek a gyümölcsökben és zöldségeinkben

70 éve szennyezi a környezetet és károsítja az egészségünket a PFC

A környezetszennyezés hathat a gyermek nemére

Civil szervezetek sürgetik az EU-t, hogy tartsa be az „örök vegyi anyagok”, a PFA-vegyületek betiltására vonatkozó ígéretét.

Ezeket a mérgeket keverjük ételeinkbe

Kell literenként 300000 mikroműanyag szemcse? Igyál palackos vizet! Nanoműanyag-havazás a lakásban

Körbevesznek minket az örök vegyi anyagok, melyek kellemes táptalajai a rákos sejteknek

PFA-vegyületeket mutattak ki magas rangú európai politikusok vérében

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás