Az uniós tagállamok közül már 11 teljesítette a 2020-ra kitűzött célját, miszerint az összes energiafogyasztáson belül 20 százalékra viszi fel a megújulók arányát. Nagy, és érdekes a mezőny szórása. Az alacsonyabb vállalás persze könnyebben teljesíthető.
Amíg 2004-ben még csak Európa energiafogyasztásának 8,5 százalékát fedezték a megújulók, addig 2015-ben már 16,7 százalékát – derül ki az Eurostat friss adataiból. Ez már csak azért is fontos, mert az EU egyik fontos célkitűzése, hogy 2020-ra a megújulók arányát legalább 20 százalék fölé vigye, míg 2030-ra elérje a 27 százalékot – szúrta ki a napi.hu.
Ugyanakkor országonként eltérő, hogy ki hol tart: míg például a svédek már 53,9 százalékos aránynál járnak, addig Luxemburg és Málta 5 százaléknál. A teljes képhez hozzátartozik, hogy amennyiben Európát és nem az EU-t néznénk, akkor más lenne az élmezőny: Izland (70,2 százalék) és Norvégia (69,4 százalék) is előzné a svédeket.
Ez persze a két véglet, közötte teljesen szétszórt adatokat látunk, Magyarország például 14,5 százalékkal szerepel a listán.
Ezzel egyébként az Eurostat adatai szerint már túl is szárnyaltuk a 13 százalékos vállalásunkat, ám annyira azért nem dőlhetünk hátra, hiszen 2013-ban jártunk már 16,2 százaléknál is, azóta pedig folyamatosan csökken az arány. (Egy biztos: a Paks 2 megépítése és a szélenergia kormányzati kicsinálása nem ebbe az irányba mutat.)
A régiós országokat nézve a lengyeleknél 11,8 százalékot, a szlovákoknál 12,9 százalékot, a cseheknél 15,1 százalékot, a szlovénoknál 22 százalékot, a románoknál 24,8 százalékot, a horvátoknál 29 százalékot, az osztrákoknál pedig 33 százalékot mért az uniós statisztikai hivatala.
Az adatokból az is világosan kiderül az, hogy nem a fejlettségen múlik az, hogy valaki mennyire gondolkodik a megújulókban. A lista végén ugyanis a fentebb említett két országon kívül Hollandiát (5,8 százalék), Belgiumot (7,9 százalék) és az Egyesült Királyságot (8,2 százalék) is megtaláljuk.
Magyarországon kívül egyébként még 10 ország van, amely elérte a 2020-ra kitűzött uniós célt. Fontos azonban itt felhívni a figyelmet arra, hogy nagyon nem mindegy, hogy ki, mit vállalt: Ausztria például hiába ért el már most kétszer annyit, mint a magyar arány, ők még ennél is többet vállaltak. A saját maguk által felállított céltól egyébként jelenleg a hollandok vannak a legjobban elmaradva, nekik ugyanis 8,2 százalékot kell javulniuk az évtized végéig. Nem állnak túl jól a franciák (7,8 százalékos javulás kell még) és az írek és a britek sem, akik egyaránt 6,8 százalékra vannak a céltól.
Jávor: az atom helyett a megújulókba kell fektetni
Mint az elromlott kakukkos óra, úgy hajtogatja a kormány évek óta, hogy a paksi bővítésnek nincs alternatívája, a zöldenergiának pedig nincs esélye Magyarországon. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szerint a számok és a tények egészen mást mutatnak: valójában az atomerőmű-építésnél kizárólag jobb megoldások léteznek.
Olcsóbb a zöldenergia támogatása, mint amit elnyel majd Paks 2
Egy megújulókon alapuló energiarendszer olcsóbb választás lenne Paks II.-nél – áll az Energiaklub friss tanulmányában. A bizonyításhoz pedig onnan kaptak a szakmai civilek plusz kompetenciát, ahonnan nem is remélték: a rendszerirányító szaktekintélyétől.
