Erőteljes jelenlét a nemzetközi kutatói térben és az egyes intézetek tevékenységében kapcsolódási pontot jelentő kutatások irányába történő elmozdulás – e két cél elérését nevezte legfontosabb feladatának Báldi András, az MTA Duna-kutató Intézetének és az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetbe való integrálódásával létrejött MTA Ökológiai Kutatóközpont megbízott vezetője.
"Az élővilágot egységben kell vizsgálni, de bonyolultsága miatt nem lehet egyszerre minden részterületre egyformán koncentrálni. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont keretébe tartozó három intézet tevékenységét eddig az jellemezte, hogy a folyóvíz, a szárazföld és az állóvíz kutatását egymástól viszonylag elszigetelten végezte. A jövőben ezeknek az egymással szoros összefüggésben lévő rendszereknek a közös kapcsolódási pontjaira szeretnénk több figyelmet fordítani" – nyilatkozta az mta.hu-nak Báldi András. Az MTA doktora példaként említette, hogy a Balaton vízminőségét alapvetően befolyásolja a környék mezőgazdasági tevékenysége, a víz tisztasága ugyanakkor hatással van a vizek élővilágának gazdagságára. Hasonló kapcsolat mutatható ki a szántók, gyepek művelése, az agrokemikáliák esetleges alkalmazásának következtében elpusztult méhek, valamint a beporzás elmaradása miatt csökkenő gyümölcs- és zöldségtermés között is. "Olyan alapvető összefüggéseket keresünk, amelyek a biodiverzitás, vagyis a fajgazdagság fenntartása, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások szempontjából meghatározó fontosságúak" – hangsúlyozta Báldi András.
Az MTA Ökológiai Kutatóközpont január elsejével hivatalba lépett megbízott főigazgatója arra törekszik, hogy a kutatási témák összehangolásával párhuzamosan az ország különböző pontjain – például Vácrátóton és Tihanyban – működő intézetek munkatársai között szorosabb kutatói együttműködés alakuljon ki: "Pályázati forrásokból szeretnénk megújítani a kommunikációs infrastruktúrát, hogy a jövőben akár videokonferenciákon is egyeztethessük a napi munkát, vagy megoszthassuk egymással a kutatási eredményeket." A kutatóintézetek, valamint a kutatók közötti együttműködés javulását várja Báldi András a tervei között szereplő kutatóközponti napoktól is. Reményei szerint ezek a rendszeresen megtartott rendezvények is hozzájárulnak majd az eredményesebb munkához.
Az MTA doktora az Akadémia intézményhálózatának megújítási folyamatába illeszkedő tevékenysége mellett a Pálinkás József elnök által kezdeményezett Lendület program tavalyi nyerteseként saját kutatócsoportot is vezet. "Az ökológusokból és zoológusokból álló, immár hónapok óta együtt dolgozó csapat teljes erőbedobással készül a tavasszal kezdődő terepmunkára. A témájában a Lendület program keretében folyó munkához illeszkedő kutatást az OTKA is támogatja – mondta az előttük álló feladatokról. Az ökológus szakemberek Magyarországon és Dél-Erdélyben vizsgálják, hogy a mezőgazdasági művelés hogyan hat az élővilágra és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra.
"Míg Európa egyes részein, például Nagy-Britanniában a kemikáliák túlzott használata miatt már-már »biodiverzitás-sivatagokról« beszélhetünk, addig Segesvár környékén például találni olyan eldugott helyeket, ahol a gazdálkodás jellege az elmúlt háromszáz évben szinte alig változott. Az itt végzett kísérletek, megfigyelések hozzásegíthetnek többek közt annak a kérdésnek a megválaszolásához, miként képes a természet meggátolni a kártevők túlzott elszaporodását" – magyarázta a kutató. Mint elmondta, ha jobban megértik az alapvető ökológiai összefüggéseket, akkor az emberi tevékenység nyomán kemikáliákkal "rendszabályozott" területeken is nagyobb sikerrel állíthatják helyre a természetes szabályozó folyamatokat, például a biológiai védekezés esetében.
Kapcsolódó anyagok:
