Az energiaátmenet során megkerülhetetlen az energiarendszer radikális átalakítása. Nem várhatunk arra, hogy energetikai nagyvállalatok beruházásai teremtsenek zöld energiarendszert: a klímasemlegességet csak hétköznapi emberek, önkormányzatok, közintézmények és egyszerű gazdasági vállalkozások bevonásával érhetjük el.
Az energiaközösségek ilyen állampolgári együttműködéseket jelentenek, mint azt számos inspiráló európai példa bizonyítja a horvát Križevci (Kőrös) városától a dán Samsø szigetéig. Az energiaközösségek nem csak a megújuló energiáról szólnak. Számos esetben hosszú távon kötelezik el magukat, hogy energiahatékonysági beruházásokkal csökkentik is az energiafelhasználást.
Az energiaközösségek hazai akadályairól és lehetőségeiről készített egy részletes értékelő tanulmányt a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Szolidáris Gazdaság Központ (SZGK), dr. Gajdics Ágnes ügyvéd (EMLA Egyesület) közreműködésével. A tanulmány szerint közösségi energia komoly hazai potenciállal rendelkezik, a területnek azonban egyelőre kialakulatlanok a jogi, adminisztratív és támogatáspolitikai keretei.
A tanulmány azonosítja azt a négy legfontosabb változtatást, amely az energiaközösségek hazai megerősödéséhez szükséges.
- Világos szabályok a polgárokért: A hazai jogban az elmúlt évben először megjelentek az energiaközösségekre vonatkozó uniós meghatározások, az átültetés azonban felemásra sikerült. Egyrészt fontos lenne, hogy a törvény jobban kiterjessze az energiaközösségek tevékenységi körét, másrészt viszont korlátoznia kellene a nagyvállalati befolyásszerzés lehetőségét az állampolgári kezdeményezésekben.
- Használható forrásokat az energiaközösségeknek: Az uniós források elosztásában örvendetes módon prioritásként jelentek meg az energiaközösségek, egyaránt szerepelnek uniós források (pl. Helyreállítási Alap, a fejlesztési Operatív Programok és a klímabarát Modernizációs Alap) hazai tervezeteiben. Ezek azonban csak a célok. A pályázatok részletes szabályainak biztosítani kell a későbbiekben, hogy a források életképes, valódi energiaközösségeket segítsenek létrejönni.
- Egy nonprofit közösségi energiaügynökség kulcsszerepet tölthetne be energiaközösségek elősegítésében informálással, tanácsadással, sőt, akár források biztosításával. Egy ilyen ügynökség valóban motorja lehetne az energiaközösségek elterjedésének.
- Árammegosztás a kulcs: A termelt villamos áram helyben történő megosztása nélkül nem jöhet létre igazi energiaközösség. A hazai szabályozásban ennek lehetősége már megjelent, de a részletszabályok kialakítása és a rendszerhasználat díjazásának arányosítása szükséges, hogy valóban élni lehessen ezzel a lehetőséggel.
Az értékelő tanulmány nem csupán az energiapolitika döntéshozói számára nyújt fogódzót egy kedvező keretrendszer kialakítása érdekében. Az MTVSZ és az SZGK kifejezetten szeretné elősegíteni hazai civil és önkormányzati energiaközösségi kezdeményezések létrejöttét. A tanulmány elsősorban nekik kínál segítséget lehetőségeik felmérésével és változtatási javaslatok megfogalmazásával. Tanulmány innen letölthető.
A 30. Zöld Civil Országos Találkozó állásfoglalást fogadott el “A megújuló forrásból termelt villamos energia megosztás szabályozása” címmel, mely a következőket tartja elengedhetetlennek a szabályozás során:
– Igazságos, használat-arányos rendszerhasználati díjak bevezetése
– Az energiaközösségi tagok között az árammegosztás áfa-mentességének biztosítása
– A megosztott energia elszámolását lehetővé tevő számlázási rendszerek bevezetése a fogyasztók meglévő (egyetemes) szolgáltatójánál
– Nyilvános társadalmi részvétel biztosítása a hálózati engedélyesek és egyetemes szolgáltatók üzletszabályzatainak kidolgozásában
– Határidő kitűzése a részletszabályok kidolgozására
Kapcsolódó anyagok:
