Nem mindegy, hogy az ózon a légkör melyik részében található. Például nagyjából 50 km-es magasságban jótékony, ugyanis kiszűri a Nap káros sugarait. De mi történne, ha eltűnne? Ennek járt utána két kutató.
Azzal régóta tisztában van a tudomány, hogy az ózonréteg a bolygó fontos védelmi vonalát jelenti. Az ózonlyukak azok a területek, ahol legalább 25 százalékkal kevesebb trioxigén molekula található, mint a légkör környező területén. Ezek fenyegetést jelentenek az emberi egészségre, mert növelik az ultraibolya sugárzás szintjét, ami bőrrákot, valamint egyéb egészségügyi problémát is okozhat.
De mi történne, ha teljesen eltűnne az ózonréteg a bolygó légköréből? A kérdést Russell Deitrick, az amerikai Washingtoni Egyetem, valamint Colin Goldblatt, a kanadai Victoria Egyetem kutatói válaszolták meg.
A tudósok a tanulmányukban számszerűsítették, hogy légkörben lévő ózon mennyire járul hozzá a bolygó energiaköltségéhez: a beérkező napfény és a kibocsátott hő egyensúlyához. Kiderült: ha hirtelen megszűnne ez a réteg, a bolygó lehűlne.
A számítások alapján csaknem nulla ózonréteggel a bolygó globális átlaghőmérséklete 3,5 Celsius-fokkal lenne hidegebb. Ez megközelíti a legutóbbi jégkorszakban tapasztalt hőmérsékletet. Ugyanakkor a modellel úgy számoltak, hogy a légkör szén-dioxid-szintje változatlan.
Fontos tudni, hogy bár a Nap felmelegíti a Földet, nem minden energiát sugároz vissza a bolygónk. Az óceán, a talaj és a légkör elnyeli a beérkező energia egy részét. De a légkör összetétele befolyásolja, hogy a felszínről kisugárzott hő mekkora része pattan vissza az űrbe. Az üvegházhatású gázok különösen hatékonyak a hő megkötésében – ennek köszönhetjük most a klímaválságot.
Az ózon technikailag üvegházhatású, ám nem mindegy, hogy hol helyezkedik el.
Az ózonréteg a sztratoszférában található, nagyjából 50 km-es magasságban, és megvédi a Földet a Napból érkező ibolyántúli sugaraktól. 20 kilométer magasan viszont elnyelné a hőt és melegítené a bolygónkat. Ennél alacsonyabban ismét jó hatása van, ugyanis elpusztítja a szennyezőanyagokat, talajszinten azonban szerepet játszik a szmog kialakulásában.
Bár a fentiek alapján jó hírnek tűnhet, hogy az ózonrétegen hatalmas lyuk tátong, mégsem az. Az ózonréteget megbontó vegyszerek ugyanis ezerszer erősebb üvegházhatással bírnak, mint a bolygó védelmi pajzsa, így a klímaváltozást csak katalizálják.
A kutatók publikációja az arXiv preprint szerveren olvasható, és hamarosan a Climate of the Past című tudományos lap publikálja azt.
Nyitókép: déli sarki ózon 2020 december
