Gondoltad volna, hogy a bálnaürülék rendkívül fontos a tengeri élővilág fenntartásában és az éghajlatváltozás mérséklésében? A bálnaürülék ugyanis segítheti a fitoplankton, a vízi táplálékhálózat alapját képező apró növények növekedését.
A fitoplankton nemcsak a világ oxigénjének legalább 50 százalékát adja, hanem ezt úgy is teszi, hogy több mint 37 milliárd tonna szén-dioxidot köt meg. Amikor a fitoplanktonok elpusztulnak, az általuk befogott szén az óceán mélyére süllyed, ahonnan több ezer évig nem kerül vissza a felszínre.
Sajnos az óceánok hőmérsékletének emelkedésével, a szennyezés növekedésével és az óceánban található mikroműanyagok számának növekedésével a fitoplankton szintje a világ egyes részein csökken.
Bár a bálnák a mélyebb vizekben táplálkoznak, az ürülék akkor kerül a vízbe, amikor felúsznak a felszínre lélegezni. Emiatt az óceán tele van bálnaürülékkel, amely az óceán vízének legfelső rétegében lebeg. A bálnák ürüléke olyan tápanyagokat tartalmaz, mint a nitrogén, a foszfor és a vas, amelyekre a fitoplanktonnak szüksége van a növekedéshez.
A kis halak és gerinctelenek megeszik a növényszerű organizmusokat, majd a kisebb állatokat a nagyobbak fogyasztják el. A bálnák az egész óceáni ökoszisztémának kedveznek azáltal, hogy olyan feltételeket teremtenek, amelyek ösztönzik a halpopulációk növekedését.
Sajnos a világ számos bálnafaját (köztük a kék bálnát és a szürke bálnát stb.) fenyegeti a kihalás veszélye. A bálnapopulációkat többek között a hajók, a járulékos fogás (a halászhálókba szorult bálnák), az élőhelyek pusztulása és az éghajlatváltozás veszélyeztetik.
A természetvédelmi erőfeszítések, például a nemzetközi megállapodások, a védett tengeri területek és a halászeszközökbe való belegabalyodás csökkentésére irányuló erőfeszítések segítenek egyes bálnafajok védelmében és helyreállításában.
Az Alaszkai Egyetem kutatói a bálnakaka és az éghajlatváltozás közötti kapcsolatot tesztelik. A bálnaürüléket tesztelik, és laboratóriumban összehasonlítják, hogy a fitoplankton milyen jól növekszik a különböző típusú ürülékben a sima tengervízhez képest.
A mai napig púpos bálnákból, barna delfinekből és szürke bálnákból származó bálnakaka mintákat teszteltek, és azt találták, hogy bizonyos körülmények között nagyobb volt a növekedés, ha bálnakakát tartalmazott. Az éghajlatváltozás erősödésével és az óceán fizikai és kémiai jellemzőinek változásával a “bálnapumpa” még fontosabbá válhat a tápanyagok mélyből való felhozatalában.
Nem ez az első alkalom, hogy látjuk, hogy az állati ürülék milyen hatással lehet a klímaváltozásra. Az elefánttrágya , amelyben néha magvak is vannak, segíti a fák növekedését és helyreállítja az erdő klímaelnyelő szerepét. A bálnakaka nagyon hasonló hatással bír. Nemcsak a teljes tengeri ökoszisztéma táplálását segíti elő, hanem jelentősen hozzájárul az óceán szén-elnyelő szerepének fenntartásához is. Anélkül, hogy bálnák kakilnának óceánjainkban, az óceán ökoszisztémáinak egészsége és egyensúlya veszélybe kerül. Szükségünk van az óceánokra, a bálnákra és a fitoplanktonra, hogy segítsenek küzdeni az éghajlatváltozás kihívásaival szemben- írta a happyeconews.com.
